Ritka lelet és kilenc új faj az Antarktiszon

Tengerbiológusok első alkalommal találtak bálnacsontvázat az óceán fenekén, az Antarktisz közelében. A lelet betekintést adhat a tengermélyi életbe.


minkewhale
A felfedezés majdnem egy mérföldre a felszín alatt történt, egy vízalatti kráternél, amelyben legalább 9 új mélytengeri organizmust találtak, melyek a csontokon tenyésznek.
A kutatásban több intézet is közreműködött, köztük a Southamptoni Egyetem, a Természettudományi Múzeum, az Oxfordi Egyetem, valamint a Nemzeti Oceanográfiai Központ is.


Diva Amon, a kutatási közlemény vezető szerzője így nyilatkozott: "A bolygó legnagyobb állatai is a nagyon mély óceán ökológiai részei, amelyek gazdag élelemforrást és menedéket nyújtanak haláluk után a mélytengeri élőlényeknek. Ezen déli csukabálna maradványainak vizsgálata betekintést enged abba, hogy az óceán milyen módon hasznosítja újra a tápanyagokat, amely globális szinten is fontos folyamat lehet óceánjaink számára."

A lelet azért olyan ritka, mert a tengerfenéken eddig összesen hat természetes bálnacsontvázat találtak.  A tudósok korábban már vizsgálták az úgynevezett "bálnaesést" (amely egy elhullott bálna óceánfenékre való süllyedését jelenti), egész tetemeken és csontokon. A nagy antarktiszi bálnapopuláció ellenére ezeket a jelenségeket még nem tanulmányozták a sarki területen, mostanáig.


"Pillanatnyilag egyetlen módja van a "bálnaesés" megtalálására, mégpedig az, hogy egy vízalatti járművel egy ilyen esemény fölé navigáljanak." - mondta el Dr. Jon Copley, a tanulmány társszerzője és a Southamptoni Egyetem munkatársa. Egy tengeri kráter feltárása a Déli-Sandwich-szigetek közelében épp ennyire véletlen találkozás volt a tudósok számára. Dr. Copley ezt fűzte hozzá a beszámolójához: "Épp egy merülést fejeztünk be az Egyesült Királyság egyik távvezérlésű járművével - az Isis-szel -, amikor a távolban egy sor halvány színű tömböt pillantottunk meg, amikről kiderült, hogy bálnacsigolyák a tengerfenéken."
skeleton
Amikor egy bálna elpusztul és lesüllyed az óceán fenekére, a dögevők gyorsan lehántják a húsát. Idővel más élőlények megtelepszenek a csontvázon, és ezek fokozatosan használják fel a maradék tápanyagot. A baktériumok például lebontják a bálnacsontokban tárolt zsírokat, és más tengeri életformák is tápanyaghoz jutnak. Egyéb állatok - közismert nevükön zombiférgek - a bálnacsontot is meg tudják emészteni.


"Továbbra is nagy rejtély marad, hogy ezek az apró gerinctelenek hogyan tudtak elterjedni az elszigetelt, bálnatetemek nyújtotta élőhelyek között a tengerfenéken. A felfedezésünk fontos hézagokat tölt be a hiányos tudásban." - mesélte a Természettudományi Múzeum munkatársa, Dr. Adrian Glover.


A csapat a bálnacsontvázat HD-kamerákkal kutatta át, hogy megvizsgálhassa a mélytengeri, csontokon élő állatokat, valamint mintákat is gyűjtött, hogy elemezhesse azokat a parton. A kutatók úgy gondolják, hogy a csontváz már több évtizede a tengerfenéken lehetett.


A minták feltárták, hogy a bálna maradványain több új mélytengeri lény is tenyészik, köztük egy "csontevő zombiféreg", amely  "beássa" magát a csontokba, és az Osedax nevet kapta. Emellett még találtak egy új, fatetűhöz hasonló ászkarákfajt, mely a csontvázon mászott. Olyan tengeri csigákat is találtak a helyszínen, amelyek megegyeznek azokkal, amelyek a mélytengeri vulkáni nyílások közelében szoktak előfordulni.


Forrás: sciencedaily.com


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com