Ritka lelet és kilenc új faj az Antarktiszon

Tengerbiológusok első alkalommal találtak bálnacsontvázat az óceán fenekén, az Antarktisz közelében. A lelet betekintést adhat a tengermélyi életbe.


minkewhale
A felfedezés majdnem egy mérföldre a felszín alatt történt, egy vízalatti kráternél, amelyben legalább 9 új mélytengeri organizmust találtak, melyek a csontokon tenyésznek.
A kutatásban több intézet is közreműködött, köztük a Southamptoni Egyetem, a Természettudományi Múzeum, az Oxfordi Egyetem, valamint a Nemzeti Oceanográfiai Központ is.


Diva Amon, a kutatási közlemény vezető szerzője így nyilatkozott: "A bolygó legnagyobb állatai is a nagyon mély óceán ökológiai részei, amelyek gazdag élelemforrást és menedéket nyújtanak haláluk után a mélytengeri élőlényeknek.

Ezen déli csukabálna maradványainak vizsgálata betekintést enged abba, hogy az óceán milyen módon hasznosítja újra a tápanyagokat, amely globális szinten is fontos folyamat lehet óceánjaink számára."

A lelet azért olyan ritka, mert a tengerfenéken eddig összesen hat természetes bálnacsontvázat találtak.  A tudósok korábban már vizsgálták az úgynevezett "bálnaesést" (amely egy elhullott bálna óceánfenékre való süllyedését jelenti), egész tetemeken és csontokon. A nagy antarktiszi bálnapopuláció ellenére ezeket a jelenségeket még nem tanulmányozták a sarki területen, mostanáig.


"Pillanatnyilag egyetlen módja van a "bálnaesés" megtalálására, mégpedig az, hogy egy vízalatti járművel egy ilyen esemény fölé navigáljanak." - mondta el Dr. Jon Copley, a tanulmány társszerzője és a Southamptoni Egyetem munkatársa. Egy tengeri kráter feltárása a Déli-Sandwich-szigetek közelében épp ennyire véletlen találkozás volt a tudósok számára. Dr. Copley ezt fűzte hozzá a beszámolójához: "Épp egy merülést fejeztünk be az Egyesült Királyság egyik távvezérlésű járművével - az Isis-szel -, amikor a távolban egy sor halvány színű tömböt pillantottunk meg, amikről kiderült, hogy bálnacsigolyák a tengerfenéken."
skeleton
Amikor egy bálna elpusztul és lesüllyed az óceán fenekére, a dögevők gyorsan lehántják a húsát. Idővel más élőlények megtelepszenek a csontvázon, és ezek fokozatosan használják fel a maradék tápanyagot. A baktériumok például lebontják a bálnacsontokban tárolt zsírokat, és más tengeri életformák is tápanyaghoz jutnak. Egyéb állatok - közismert nevükön zombiférgek - a bálnacsontot is meg tudják emészteni.


"Továbbra is nagy rejtély marad, hogy ezek az apró gerinctelenek hogyan tudtak elterjedni az elszigetelt, bálnatetemek nyújtotta élőhelyek között a tengerfenéken. A felfedezésünk fontos hézagokat tölt be a hiányos tudásban." - mesélte a Természettudományi Múzeum munkatársa, Dr. Adrian Glover.


A csapat a bálnacsontvázat HD-kamerákkal kutatta át, hogy megvizsgálhassa a mélytengeri, csontokon élő állatokat, valamint mintákat is gyűjtött, hogy elemezhesse azokat a parton. A kutatók úgy gondolják, hogy a csontváz már több évtizede a tengerfenéken lehetett.


A minták feltárták, hogy a bálna maradványain több új mélytengeri lény is tenyészik, köztük egy "csontevő zombiféreg", amely  "beássa" magát a csontokba, és az Osedax nevet kapta. Emellett még találtak egy új, fatetűhöz hasonló ászkarákfajt, mely a csontvázon mászott. Olyan tengeri csigákat is találtak a helyszínen, amelyek megegyeznek azokkal, amelyek a mélytengeri vulkáni nyílások közelében szoktak előfordulni.


Forrás: sciencedaily.com

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com