Ritka lelet és kilenc új faj az Antarktiszon

Tengerbiológusok első alkalommal találtak bálnacsontvázat az óceán fenekén, az Antarktisz közelében. A lelet betekintést adhat a tengermélyi életbe.


minkewhale
A felfedezés majdnem egy mérföldre a felszín alatt történt, egy vízalatti kráternél, amelyben legalább 9 új mélytengeri organizmust találtak, melyek a csontokon tenyésznek.
A kutatásban több intézet is közreműködött, köztük a Southamptoni Egyetem, a Természettudományi Múzeum, az Oxfordi Egyetem, valamint a Nemzeti Oceanográfiai Központ is.


Diva Amon, a kutatási közlemény vezető szerzője így nyilatkozott: "A bolygó legnagyobb állatai is a nagyon mély óceán ökológiai részei, amelyek gazdag élelemforrást és menedéket nyújtanak haláluk után a mélytengeri élőlényeknek.

Ezen déli csukabálna maradványainak vizsgálata betekintést enged abba, hogy az óceán milyen módon hasznosítja újra a tápanyagokat, amely globális szinten is fontos folyamat lehet óceánjaink számára."

A lelet azért olyan ritka, mert a tengerfenéken eddig összesen hat természetes bálnacsontvázat találtak.  A tudósok korábban már vizsgálták az úgynevezett "bálnaesést" (amely egy elhullott bálna óceánfenékre való süllyedését jelenti), egész tetemeken és csontokon. A nagy antarktiszi bálnapopuláció ellenére ezeket a jelenségeket még nem tanulmányozták a sarki területen, mostanáig.


"Pillanatnyilag egyetlen módja van a "bálnaesés" megtalálására, mégpedig az, hogy egy vízalatti járművel egy ilyen esemény fölé navigáljanak." - mondta el Dr. Jon Copley, a tanulmány társszerzője és a Southamptoni Egyetem munkatársa. Egy tengeri kráter feltárása a Déli-Sandwich-szigetek közelében épp ennyire véletlen találkozás volt a tudósok számára. Dr. Copley ezt fűzte hozzá a beszámolójához: "Épp egy merülést fejeztünk be az Egyesült Királyság egyik távvezérlésű járművével - az Isis-szel -, amikor a távolban egy sor halvány színű tömböt pillantottunk meg, amikről kiderült, hogy bálnacsigolyák a tengerfenéken."
skeleton
Amikor egy bálna elpusztul és lesüllyed az óceán fenekére, a dögevők gyorsan lehántják a húsát. Idővel más élőlények megtelepszenek a csontvázon, és ezek fokozatosan használják fel a maradék tápanyagot. A baktériumok például lebontják a bálnacsontokban tárolt zsírokat, és más tengeri életformák is tápanyaghoz jutnak. Egyéb állatok - közismert nevükön zombiférgek - a bálnacsontot is meg tudják emészteni.


"Továbbra is nagy rejtély marad, hogy ezek az apró gerinctelenek hogyan tudtak elterjedni az elszigetelt, bálnatetemek nyújtotta élőhelyek között a tengerfenéken. A felfedezésünk fontos hézagokat tölt be a hiányos tudásban." - mesélte a Természettudományi Múzeum munkatársa, Dr. Adrian Glover.


A csapat a bálnacsontvázat HD-kamerákkal kutatta át, hogy megvizsgálhassa a mélytengeri, csontokon élő állatokat, valamint mintákat is gyűjtött, hogy elemezhesse azokat a parton. A kutatók úgy gondolják, hogy a csontváz már több évtizede a tengerfenéken lehetett.


A minták feltárták, hogy a bálna maradványain több új mélytengeri lény is tenyészik, köztük egy "csontevő zombiféreg", amely  "beássa" magát a csontokba, és az Osedax nevet kapta. Emellett még találtak egy új, fatetűhöz hasonló ászkarákfajt, mely a csontvázon mászott. Olyan tengeri csigákat is találtak a helyszínen, amelyek megegyeznek azokkal, amelyek a mélytengeri vulkáni nyílások közelében szoktak előfordulni.


Forrás: sciencedaily.com

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com