Sikeresen működik az új csúcsműszer a világ legnagyobb távcsőrendszerénél

Először észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium (ESO) új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményű, közép-infravörös hullámhosszakon működő interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja.  Az új csúcsműszer létrehozásában az MTA CSFK Csillagászati Intézete is közreműködött - közölte a Magyar Tudományos Akadémia szerdán az MTI-vel.Az alkalmazott nagy felbontású képalkotással és színképelemzéssel a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet vizsgálni.

A legelső MATISSE mérések a Szíriusz, a Rigel és a Betelgeuse irányában azt mutatták, hogy az eszköz kifogástalanul működik.

    
A műszer létrehozásában az MTA CSFK Csillagászati Intézete műszaki tervezéssel, szoftverfejlesztéssel és a berendezés tesztelésével működött közre. Munkájukért cserébe a magyar csillagászok megfigyelési lehetőséget kapnak a csúcsműszeren, amelynek keretében a kutatók egy időnként heves kitöréseket mutató fiatal csillag, az FU Orionis korongjának legbelső területeiről fognak képet alkotni.
    

A nagy létszámú, mérnökökből és csillagászokból álló fejlesztőcsoport 12 évig dolgozott a műszeren Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és az ESO-ban. Az elmúlt héten a hosszadalmas beüzemelést és tesztelést követő első próbamérések megerősítették, hogy a MATISSE a várakozásoknak megfelelően működik.
    

A legelső mérések újabb titkokat fedtek fel a vörös szuperóriás Betelgeuse-ről, melyről feltételezik, hogy belátható időn belül szupernóvaként fog felrobbanni. Az új adatok szerint a csillagnak a különböző hullámhossztartományokban mérve más és más a mérete. Az ilyen adatok lehetővé teszik majd a csillagászok számára, hogy mélyrehatóan tanulmányozzák az óriási csillag környezetét és anyagkibocsátási folyamatait.
    

A MATISSE a jövőben számos alapvető csillagászati kutatáshoz járulhat hozzá, mint például a bolygókeletkezés, azaz a fiatal csillagok körül található korongok belső tartományainak felderítése, a különböző fejlődési állapotban lévő csillagok vizsgálata vagy a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak és környezetük tanulmányozása. A bolygókeletkezési korongok vizsgálata elvezethet a bennük található ásványi anyagok eredetének megértéséhez is.
    

A MATISSE négy távcsőből jövő fényt kombinál, amelyek lehetnek a főteleszkópok (Unit Telescopes, UT) vagy a segédtávcsövek (Auxiliary Telescopes, AT), és amelyek együtt alkotják a színképelemzésre és képalkotásra egyaránt alkalmas VLTI rendszert. A több távcsőből, de ugyanarról az objektumról jövő fény interferencia-mintázatot hoz létre, amely információt hordoz az égi objektum megjelenéséről, ebből pedig rekonstruálható az objektum képe.
    

A MATISSE és a VLTI együtt egy 200 méter átmérőjű távcső képességeivel bír, és a közép-infravörös hullámhosszakon a valaha kapott legrészletdúsabb képeket szolgáltatja.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com