Straub F. Brunóra emlékeztek az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában
Az intézet alapítójára, Straub F. Brunóra emlékeztek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a tudós születésének centenáriuma alkalmából szerdán.
Venetianer Pál akadémikus, a tudós egykori munkatársa elmondta: Straub F. Brunó az MTA biológiai osztályának titkáraként az 1960-as években vetette fel, hogy a magyar tudománynak égető szüksége lenne egy molekuláris biológiai központra.
A kiváló kutató a központ biokémiai, biofizikai, genetikai intézetének létrehozása mellett felismerte, hogy a korszak legfontosabb eredményei a növényi molekuláris biológia területén születhetnek meg, így elérte a növényélettani intézet megalapítását is - közölte az akadémikus.
A Szent-Györgyi Albert szellemi örökségét továbbvivő intézmény létrehozását szervezeti újítások is kísérték: nem kutató főigazgató végezte a menedzsment-feladatokat, önálló osztály látta el a műszaki teendőket, pótmama szolgálattal segítette a fiatal tudósokat, és ami páratlan volt akkoriban, a helyi politikai vezetés nem szólt bele a szakmai munkába - hangsúlyozta Venetianer Pál.
Az indulás előtti években a hazai egyetemek végzős biológus évfolyamainak legjobbjai ösztöndíjakat kaptak, majd a központba kerülve gyors szakmai karriert futottak be. A városban 120 lakás várta az ország minden pontjáról érkező kutatókat - mondta a tudós.
Straub F. Brunó kitartó munkájának köszönhetően pedig az ENSZ fejlesztési forrásaiból az 1973-ban Szent-Györgyi Albert jelenlétében fölavatott központot korszerű műszerekkel szerelték föl, a kutatók pedig külföldi tanulmányutakra mehettek - közölte Venetianer Pál.
Minden májusban hagyomány, hogy az MTA Szegedi Biológiai Központjában az előző évben elért legfontosabb eredményekről számolnak be a Straub F. Brunó nevét viselő konferencián. A tanácskozás első napján adták át a Straub-plakettet. Az MTA SZBK akadémikusai által adományozott elismerést az idén Deli Márta, a központ biofizikai intézetének munkatársa kapta a vér-agy gát kutatás terén elért eredményeiért.
MTI
Venetianer Pál akadémikus, a tudós egykori munkatársa elmondta: Straub F.
A kiváló kutató a központ biokémiai, biofizikai, genetikai intézetének létrehozása mellett felismerte, hogy a korszak legfontosabb eredményei a növényi molekuláris biológia területén születhetnek meg, így elérte a növényélettani intézet megalapítását is - közölte az akadémikus.
A Szent-Györgyi Albert szellemi örökségét továbbvivő intézmény létrehozását szervezeti újítások is kísérték: nem kutató főigazgató végezte a menedzsment-feladatokat, önálló osztály látta el a műszaki teendőket, pótmama szolgálattal segítette a fiatal tudósokat, és ami páratlan volt akkoriban, a helyi politikai vezetés nem szólt bele a szakmai munkába - hangsúlyozta Venetianer Pál.
Az indulás előtti években a hazai egyetemek végzős biológus évfolyamainak legjobbjai ösztöndíjakat kaptak, majd a központba kerülve gyors szakmai karriert futottak be. A városban 120 lakás várta az ország minden pontjáról érkező kutatókat - mondta a tudós.
Straub F. Brunó kitartó munkájának köszönhetően pedig az ENSZ fejlesztési forrásaiból az 1973-ban Szent-Györgyi Albert jelenlétében fölavatott központot korszerű műszerekkel szerelték föl, a kutatók pedig külföldi tanulmányutakra mehettek - közölte Venetianer Pál.
Minden májusban hagyomány, hogy az MTA Szegedi Biológiai Központjában az előző évben elért legfontosabb eredményekről számolnak be a Straub F. Brunó nevét viselő konferencián. A tanácskozás első napján adták át a Straub-plakettet. Az MTA SZBK akadémikusai által adományozott elismerést az idén Deli Márta, a központ biofizikai intézetének munkatársa kapta a vér-agy gát kutatás terén elért eredményeiért.
MTI
Hozzászólások