Szakmódszertani pályázatok támogatásáról döntött az MTA
A szakmódszertani programra szánt évi 200 millió forintos keretből tizenkilenc, égető pedagógiai kérdéseket kutató, valamint komplex tanítási módszereket megalapozó pályázat támogatásáról döntött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - ismertette Lovász László, a köztestület elnöke pénteken Budapesten.
Az akadémiának nem célja beleszólni az oktatással kapcsolatos politikai vitákba, ugyanakkor feladata az oktatás tartalmi kérdéseivel, rövid- és hosszú távú céljaival foglalkozni - hangsúlyozta az akadémia elnöke, aki szerint a szakmódszertani program legfontosabb hozadéka az az újonnan induló kutatócsoport-hálózat, amely a 179 kutató mellett 120 gyakorló pedagógust is felölel, megteremtve a lehetőséget a kutatott módszerek tesztelésére valódi iskolai környezetben.
Patkós András, a Szakmódszertani Programtanács elnöke az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: a projekt végső célja hozzájárulni a közoktatásban hosszú ideje jelentkező problémák hátterének tudományos igényű feltárásához, és a leküzdésükhöz szükséges stratégia kidolgozásához.
A program remélt hatása a résztvevő pedagógusok alkotói önképének és hitének megszilárdítása, valamint a szakmódszertani kutatás elismertségének emelése is a hazai tudóstársadalomban - fűzte hozzá Patkós András, aki kitért arra is: a zsűrizéskor igyekeztek kiemelt figyelemmel lenni a speciális oktatási igényű csoportokkal foglalkozó pályázatokra.
Az MTA felhívására 75 pályázat érkezett, a végső 19 győztes kutatócsoporton felül 13 további értékes pályázat támogatása érdekében az MTA elnöke Balog Zoltánhoz, az Emberi Erőforrások Miniszteréhez fordul - összegezte Patkós András, aki szerint az elutasított pályázatok közül sok ugyan kiváló tudományos színvonalú projektjavaslatokat tartalmazott, azonban nem reflektált kellő mértékben a közoktatás sürgető gondjaira, vagy csak nagyon szűk szegmensben hasznosítható eredmény ígért.
A négy éves időtartamra támogatás szerzett győztes pályázatok között szerepelnek a természettudományos gondolkodás fejlesztését, a 21. századi képi nyelv tanítási módszertanának kidolgozását, digitális multimédiás idegen nyelvi tananyag készítését, valamint a Kodály-módszer kiteljesítését célul kitűző projektek is.
Támogatást kaptak olyan kutatások is, amelyek középiskolai mikrobiológiai gyakorlatok kidolgozásához, az élményalapú történelemoktatás vagy az iskolai egészségnevelés fejlesztéséhez, valamint az autizmussal élő gyermekek és családjaik társadalmi integrációjához igyekeznek hozzájárulni - derült ki az MTA Széchenyi téri székházában rendezett eredményhirdetésen.
(Forrás: MTI)
Az akadémiának nem célja beleszólni az oktatással kapcsolatos politikai vitákba, ugyanakkor feladata az oktatás tartalmi kérdéseivel, rövid- és hosszú távú céljaival foglalkozni - hangsúlyozta az akadémia elnöke, aki szerint a szakmódszertani program legfontosabb hozadéka az az újonnan induló kutatócsoport-hálózat, amely a 179 kutató mellett 120 gyakorló pedagógust is felölel, megteremtve a lehetőséget a kutatott módszerek tesztelésére valódi iskolai környezetben.Patkós András, a Szakmódszertani Programtanács elnöke az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: a projekt végső célja hozzájárulni a közoktatásban hosszú ideje jelentkező problémák hátterének tudományos igényű feltárásához, és a leküzdésükhöz szükséges stratégia kidolgozásához.
A program remélt hatása a résztvevő pedagógusok alkotói önképének és hitének megszilárdítása, valamint a szakmódszertani kutatás elismertségének emelése is a hazai tudóstársadalomban - fűzte hozzá Patkós András, aki kitért arra is: a zsűrizéskor igyekeztek kiemelt figyelemmel lenni a speciális oktatási igényű csoportokkal foglalkozó pályázatokra.
Az MTA felhívására 75 pályázat érkezett, a végső 19 győztes kutatócsoporton felül 13 további értékes pályázat támogatása érdekében az MTA elnöke Balog Zoltánhoz, az Emberi Erőforrások Miniszteréhez fordul - összegezte Patkós András, aki szerint az elutasított pályázatok közül sok ugyan kiváló tudományos színvonalú projektjavaslatokat tartalmazott, azonban nem reflektált kellő mértékben a közoktatás sürgető gondjaira, vagy csak nagyon szűk szegmensben hasznosítható eredmény ígért.
A négy éves időtartamra támogatás szerzett győztes pályázatok között szerepelnek a természettudományos gondolkodás fejlesztését, a 21. századi képi nyelv tanítási módszertanának kidolgozását, digitális multimédiás idegen nyelvi tananyag készítését, valamint a Kodály-módszer kiteljesítését célul kitűző projektek is.
Támogatást kaptak olyan kutatások is, amelyek középiskolai mikrobiológiai gyakorlatok kidolgozásához, az élményalapú történelemoktatás vagy az iskolai egészségnevelés fejlesztéséhez, valamint az autizmussal élő gyermekek és családjaik társadalmi integrációjához igyekeznek hozzájárulni - derült ki az MTA Széchenyi téri székházában rendezett eredményhirdetésen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások