Teste melegével költötte ki tojásait egy dinoszaurusz

Teste melegével, nagyjából 35-40 Celsius-fokon költötte ki tojásait az oviraptoroszaurusz - derítették ki kínai és francia kutatók.Kínában talált tojáskövületeken egy új módszerrel végeztek elemzéseket francia és kínai tudósok a Lyoni Geológiai Laboratóriumban - számolt be a ScienceDaily.com a Paleontology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányról. A dinoszauruszok szaporodása, különösen a tojásköltés még mindig számos tudományos kérdést vet fel.

Mostanáig közvetett bizonyítékok - a megkövült tojáshéjak alakja és a fészkek elrendezése - alapján születtek elképzelések a folyamatról.

A oviraptoroszauruszok tollas, két lábon járó, csőrös dinoszauruszok voltak, külsőre egyes madarakra emlékeztettek. Hosszuk akár két méter is lehetett, súlyuk néhány tucat kilogramm. A költési hőmérséklet meghatározására a tudósok hét tojáskövületet elemeztek, amelyek Dél-Kínából származtak. Ezek a 70 millió éves tojások embriókövületet is tartalmaztak.


Mind a tojáshéj, mind az embriócsontok oxigénizotóp-összetételét meghatározták. Az embrió csontvázának kialakulásakor a tojás nedveinek oxigénje átkerül az embriócsontokba, ezek izotópmennyisége a tojás hőmérsékletétől függ. A mérési eredmények felhasználásával a tudósok modellezték a tojás és az embrió különböző fejlődési fázisait, valamint megállapították, hogy 35 és 40 Celsius-fok közötti hőmérsékleten zajlott a keltetés.


Összehasonlításul: nagyjából 30 fokon fejlődnek a krokodiltojások, amelyeket elás a hüllő, a tyúktojások pedig mintegy 37,5 fokon. A kutatás eredményei megerősítik azt, amire az 1990-es években megtalált, fészkük fölött fekvő oviraptoroszauruszok kövületeiből következtettek: az állat valóban maga költötte ki tojásait.


Az új vizsgálati módszerrel más dinoszauruszok szaporodási módjait is vizsgálhatják a paleontológusok. Kétségtelen, hogy egyes több tonnás fajok nem testükkel költötték ki a tojásokat, hanem másképp tarthatták őket melegen, például növényekből raktak halmot föléjük, amely a lebomlással hőt termelt. A becsült költési hőmérséklet utal a módszerre, amelyet az őshüllő alkalmazott.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com