Tízévesek szintjén beszélnek a konzervatívok egy tanulmány szerint

Szociokulturális szempontból liberális, illetve konzervatív politikusok nyelvi komplexitást vizsgálták a holland kutatók.2016-ban a The Washington Post megvizsgálta Donald Trump szóbeli megnyilvánulásait, aminek elemzése arra jutott, hogy az amerikai elnök úgy kommunikál, mint egy 5. osztályos diák. Ebből kiindulva egy friss holland kutatás annak járt utána, hogy vajon az európai politikusoknak is hasonlóan alacsony a nyelvi komplexitása?

Az Amszterdami Egyetem kutatói 381 609, 1946-2017 között, az Egyesült Királyságban, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Dániában vagy Svédországban elhangzott politikai beszédet elemzett ki.

A holland kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy szociokulturális szempontból a liberális és a konzervatív miniszterelnökök, parlamenti képviselők milyen nyelvi komplexitást mutatnak.

Az eredmények: A kutatók az alapján állapítottál meg a szociokulturális értelembe vett konzervativizmust és liberalizmust, hogy a vizsgálatukba bevont politikai pártok milyen ideológiai álláspontot képviseltek a bevándorlás, a környezetvédelem vagy például a társadalmi integráció témakörében. Emellett megkülönböztették a gazdaságpolitikai jobb- és baloldalt, ami nem biztos, hogy azonos a szociokulturális nézetekkel.

A górcső alá vett politikai beszédeket Flesch–Kincaid olvashatósági tesztnek vetették alá. Ez az elemzés olyan mutatókkal méri a nyelvi összetettséget, mint a mondatok átlagos hossza és a szavak átlagos szótagszáma.

A tesztből a következő eredményeket kapták a kutatók:

– Minél konzervatív egy párt, annál egyszerűbb a nyelvhasználata.

– A XX.

– Minden vizsgált országra igaz, hogy a liberális politikusok szignifikánsan komplexebb nyelvezetet használtak.

– Abban az esetben, ha egy párt valamilyen témában konzervatívabb irányt vesz, akkor a nyelvhasználata egyszerűsödik.

– Az eredmények jelentkezése nem függött attól, hogy a konzervatív/liberális pár kormányzati vagy ellenzéki volt-e.

A politikusok személyiségén múlik a nyelvhasználat: Bizonyos fokig tükrözi az emberek személyiségét az, ahogyan beszélnek. A kutatások azt bizonyítják, hogy a nyelvi szokások, a használt szavak és nyelvtani megoldások olyan stabil jellemzők, amelyek szinte állandóságot mutatnak az időben és a különböző helyzetekben, mert az emberek személyiségéhez kapcsolódnak.

A liberális és konzervatív emberek közötti tulajdonságbeli eltéréseket már több kutatás kimutatta. Az eredményekből például kiderült, hogy a liberálisok nyitottabbak, jobban szeretik az újdonságokat, törekednek a diverzitásra. Ezzel szemben a konzervatívok rendezettebbek, lelkiismeretesebbek, komolyabbak, óvatosabbak, hagyomány és tekintély tisztelőbbek.

A személyiségbeli különbségek a nyelvhasználatban is megmutatkoznak. A konzervatív emberek gyakran használnak lezáró kifejezéseket, főneveket, rövid, egyértelmű mondatokat azért, hogy ezzel csökkentsék a bizonytalanságot és a kétértelműséget, mert azokat nehezen kezelik.

Az ideológiák bonyolultsága is eltérő: A kutatás eredményeinek alakulását az is befolyásolhatta, hogy a liberalizmus sokszínűsége és az inklúzió iránti elköteleződése miatt több szempontot kell ugyanabban az időben figyelembe venni az üzenet megfogalmazása közben, ez pedig akadályozhatja a leegyszerűsítést.

Ezzel szemben a konzervativizmust képviselő politikusok gyakran a nemzet, a vallás és a család témájára összpontosítják a beszédüket.

Hozzáférhetőség és a szavazatok maximalizálása: Az egyszerűbb nyelvezet legnagyobb előnye az, hogy az állampolgárok szélesebb köréhez juthat el az üzenet. Ez leginkább a választások idején lehet fontos, hiszen ott a siker azon múlik, hogy mennyi embert sikerült megszólítania a jelölteknek.

Amennyiben kizárólag a középosztálybeli, magasan iskolázott, városi emberek értik meg a politikai üzenetet, akkor az adott jelölt nem tud széles körű támogatottságot szerezni, még akkor sem, ha a programja jobban szolgálná az ország fejlődését.

A kutatások eredményei szerint az elnökök valamivel komplexebb nyelvezetet használnak, miután megnyerték a választást, és lekerül róluk a szavazatszerzés terhe.A média szerepe az üzenetek megfogalmazásában: Az amerikai elnökök esetében kiderült, hogy a beszédük, politikai iránytól függetlenül, idővel némileg egyszerűsödött. Ennek egyik oka az, hogy a politikusok már nem a szűk elithez, hanem inkább a nyilvánossághoz kezdtek szólni.

A másik ok az, hogy a megnövekedett médiafigyelem is egyszerűbb nyelvezetet kíván, hiszen gyakran csak néhány percnyi interjú vagy egy-két mondatból összevágott üzenet jut el a polgárokhoz a képviselő gondolaiból.

Krízishelyzetben egyszerűbben fogalmaznak: A nyelvi komplexitás csökkenése akkor is megfigyelhető, amikor a politikusoknak valamilyen krízishelyzet (például a szeptember 11-i terrortámadás) miatt kell az emberekhez szólniuk.

Ugyanakkor az a taktika Magyarországon is megfigyelhető, hogy miután elmúlt a krízishelyzet, a politikusok igyekeznek fenntartani az emberekben a félelmet, esetleg tovább próbálják hergelni a lakosságot azért, hogy a politikusok az ország hős védelmezőjeként mutatkozva őrizzék meg a támogatottságot annak ellenére, hogy folyamatosan derülnek ki a korrupciós ügyeik.

Amikor mindenre az a válasz, hogy „Soros”: Magyarországon rendkívül szűk szókinccsel dolgozik a kormány, hiszen a csapból is a „Soros”, „Brüsszel”, „migráns”, „jobban teljesít”, „család” szavak folynak, éppen ezért a más politikai szereplőknek csak akkor lenne esélye felvenni a versenyt, ha végre megtanulnák eladhatóvá tenni a számukra lényeges témákat.

(Forrás: divany.hu)