Több mint kétezer éves ezüstkincs került elő egy szombathelyi transzformátor-alállomás építésének helyszínéről
Több mint kétezer éves ezüstkincs, egy római kori kutya lábnyomát őrző téglatöredék, különleges ékszerek és őskori eszközök is előkerültek az E.ON októberben átadott szombathelyi alállomásának építését megelőző régészeti feltárások során - közölte a áramszolgáltató cég az MTI-hez eljuttatott közleményében kedden.
Már a beruházás előkészítése során ismert volt, hogy az új ipari létesítmény régészeti lelőhelyen épül, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei 2023 és 2025 között már dolgoztak a területen.
Az építkezés előtt és a földmunkákkal párhuzamosan végzett régészeti munkák során most csaknem négyszáz régészeti emléket és több ezer leletet tártak fel a Krisztus előtti 5. évezredtől egészen a kora újkorig.
A legnagyobb szenzáció egy több mint 200 darabból álló, két kilogrammot meghaladó kelta ezüst éremkincs, amely mindössze 30–40 centiméter mélyen rejtőzött a földben. A Krisztus előtti 2. század végéről, az 1. század elejéről származó úgynevezett velemi típusú tetradrachmákat egy gödörben rejtették el a kelták, az érmék egy részét pedig egy kis edényben helyezték el. A mezőgazdasági művelés az évszázadok során megbolygatta a sekély mélységben rejtőző leletegyüttest. A régészek először néhány érmére bukkantak, majd fémkeresőt alkalmazva fokozatosan jutottak el a kincs központi részéig - olvasható az energiaszolgáltató cég közleményében.
A beszámoló szerint feltárás során számos olyan lelet is napvilágot látott, amely az egykor ott élők mindennapjairól mesél. A régészek szerint az egyik legrégebbi egy csaknem 7000 éves, kisméretű, csiszolt kőből készült vésőbalta, amelyet feltehetően erdőirtáshoz, famegmunkáláshoz és építkezéshez használtak.
A kora vaskorból, a Kr. e. 7–6. századból egy pávaszemmintás üveggyöngy is előkerült, amely egykor egy ékszert díszíthetett. Ugyanebből az időszakból olyan edényeket is találtak a régészek, amelyekbe ételt és italt helyeztek az elhunytak mellé, hogy elkísérjék őket a túlvilágra. A kelta korból pedig egy földbe mélyített épületben talált kézimalom két, épségben fennmaradt köve őrzi az egykori mindennapok emlékét - olvasható a dokumentumban.
A területen a római korban villagazdaság működött, amelynek épületeit az évszázadok során teljesen elbontották, építőanyagait pedig széthordták. A feltárás során a mégis sikerült a szakembereknek részben rekonstruálniuk a központi épület alaprajzát. A feltárt épületrész mintegy 300 négyzetméteres volt. Onnan került elő az a különleges téglatöredék is, amely egy kutya mancsának lenyomatát őrzi. A téglát egykor a római padlófűtési rendszer fűtőterének lefedéséhez használhatták - írták.
Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója az október 21-i átadóünnepségen jelentette be, hogy a leleteket terveik szerint a szombathelyi múzeum időszaki kiállításán ismerheti meg a nagyközönség. Az E.ON vállalatcsoport a Danube InGrid projekt keretében 7,5 milliárd forintból építette meg a Szombathely Észak alállomást, és valósította meg a kapcsolódó hálózatfejlesztéseket. A beruházás a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényének kiszolgálását segíti. Az E.ON és a régészeti szakemberek szoros együttműködésével a feltárásokat sikerült összehangolni a beruházás előkészítésével és kivitelezésével - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások