Új baktériumfajt fedeztek fel a Vosztok-tóban?

Eddig ismeretlennek tűnő baktériumfajt találtak az Antarktisz vastag jege alatt lévő Vosztok-tóban.

A hihető felfedezés eredményeit még igazolni kell. Az orosz kutatócsoport több évi fúrás után 2012 februárjában a 3,5 km vastagságú jég alatt egy tavat talált, ami 14 millió éve a külvilágtól teljesen el van szigetelve. A fúrt lyukat kerozinnal töltötték fel, a visszafagyás megakadályozása miatt, ami felveti a kérdést, hogy ez által nem kerültek e baktériumok a vizsgált területre. Ezt a problémát a csapat elvileg megoldotta. Amikor a fúrófej elérte a tavat, a nyomáskülönbség hatására a kenőanyagként is használt kerozin automatikusan visszanyomódott a felszín irányába, és helyébe a tó vize áramlott.

Szergej Bulet csapata a fúróra felrakódott fagyott vízmintákat tavaly május óta tanulmányozta a Pétervári Atomfizikai Intézetben. "A minták nagyon piszkosnak bizonyultak, sok kerozinnal"- mondta Bulat, aki tavaly októberben genetikai elemzéseket végzett, és ekkor még a baktériumokat nem a tóból, hanem a fúrófolyadékból származtatta.

Bulat azóta újradolgozza a DNS mintákat. A szekvenciákat összehasonlítva, az ismert tényező ágensek adatbázisával 19 bakteriális fajt azonosított be. "Mindegyikük szennyeződésnek, vagy az emberi bőrről származó baktériumnak bizonyult"-mondta. Volt viszont egy huszadik faj, ami nagyon eltérő volt a megszokottól. A genetikai minták kevesebb, mint 86% hasonlóságot mutatnak a    baktériumok főcsoportjához képest. Ez Bulat szerint akár egy új baktériumfaj felfedezése is lehet.

"Ösztönző, bár nem sokat tudunk róla" - mondta David Pearce, a Brit Antarktisz Felmérés vezetője. Aki szerint természetes, hogy a Vosztok tóban életet találnak, hiszen az élet a legszélsőségesebb környezetben is képes fennmaradni.  Pearce szerint azonban az sokkal érdekesebb kérdés, hogy a tóban talált élet hogy néz ki, és mennyivel tér el a most ismert életformáktól.

Pearce az Antarktiszon már tanulmányozta a Hodgson-tó mintáit, melyet csupán néhány méter választ el a külvilágtól az Antarktisz nyugati területén. Szerinte az ott talált genetikai szekvenciák 25%-a nem mutat egyezést a DNS bázisokban található adatokkal, ezért egy szokatlan DNS szekvencia önmagában nem bizonyítja, hogy a Vosztok tóban egy új fajt fedeztek fel. Ennek bizonyításához egy hosszadalmas tesztet kell végezni, melynek eredményeit egy független vizsgálat is reprodukálna. Tette hozzá Martin Siegert, az angliai Bristol Egyetem kutatója, aki tavaly megkísérelt lefúrni egy másik antarktiszi tóhoz az Ellswoth-hoz, sikertelenül. Amennyiben a baktérium egy új csoporthoz tartozik, hamarosan egy részletes vizsgálatnak fogják alávetni. "A következő kérdés, honnan származik?" - mondta Siegert.

Szakemberek szerint a táplálékot a baktérium a tó aljáról az üledékből szedi. Bulat baktériuma pedig aligha kerülhetett ki abból a közegből, mivel ehhez majd 700 méter hosszú tóvízen kellett volna átverekedni magát, mi után az oroszt fúró áttörte a Vosztok fölötti jeget. "Az egyetlen mód, hogy ezt megtudjuk, ha behatolunk a tóba, és közvetlen mintavételt végzünk" - mondta Siegert, aki robotok bevetésével vetetne mintát a tó vizéből, és üledékéből.

Amerikai kutatók azonban a Whillans-tó esetében sikeres fúrást hajtottak végre. Ez egy sekélyebb szubglaciális tó. Ez viszont egy réteg alatti tó, és folyóhálózat is tartozik hozzá, ahol szintén élő mikrobákra találtak.



(Sg.hu)