Változik a kilogramm súlya

Furcsa tulajdonságai alakultak ki mostanában a kilogramm etalonjának, melyet a Sévres-i Nemzetközi Súly-és Mértékügyi Hivatal három üvegbura alatt őriz.


etalonSzakemberek megállapították, hogy az 1 kilogramm etalonnak gyarapodott a súlya. Két évvel ez előtt még könnyűvé válása okozott problémát.

A gyarapodás miatti aggodalom olyan nagyra nőtt, hogy a hivatal minden olyan országot értesített, amely rendelkezik a másolattal.

Felfedezték, hogy abban a helységben ahol tartják, higanyt tartalmazó tárgyak is vannak, amelyek párolognak, ami rárakódik az etalonra, amely nagy részben platinából áll. Ez nagyon könnyen beszívja a higanypárát.

A kölcsönhatáshoz hozzájárul a levegőben jelen lévő szénhidrogének. Noha csak mikro grammokkal lett több a tömege.

Időközönként a szakemberek megmérik a mintát, és a másolatokat. Ha többletsúlyt észlelnek, akkor megmossák, akár többször is. Az etalon 1875-ös technológiával készült és akkor még nem volt tökéletes a platina kidolgozása. Fém porózus maradt, és engedi a hidrogént elillanni.

A prototípus egy 39 milliméter átmérőjű és ugyanakkora magasságú henger. Nincs hermetikusan zárva, ezért a szennyezett levegő hozzá tud jutni. Az etalont három, a másolatokat két bura védi. Az utóbbiakat 20-30 évente mérik össze az eredetivel.

Egy ideje a tudósokat az a kérdés foglalkoztatja, hogy át kellene állni a Planck-állandóra, amely fizikai állandó helyett inkább elméleti síkra váltana. Ezt a méterrel már megtették, ami szintén állandóan változott. Konferenciát hívnak össze ahol az amperre, molra, és a kelvinre vonatkozólag is kiterjesztenék az átállást. Szakemberek szerint ezt elfogadtatni nagyon nehéz lesz, de ha sikerül, akkor a kilogramm etalon múzeumi darabbá válhat.

(gépnarancs)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com