Vesetumor elleni vakcina - Hans-Georg Rammensee eljárását Budapesten mutatta be

Hans-Georg Rammensee professzor elsőként alkalmazta a világon a számítógépes vakcinatervezést, eljárását hat éve éppen Budapesten, a Nemzetközi Immunogenomikai és Immunoinformatika (immunomimikai) Kongresszuson mutatta be - hangsúlyozta Falus András akadémikus, a 2006-os tanácskozás társelnöke az MTI-nek annak kapcsán, hogy Tübingenben német kutatók és orvosok meggyőző klinikai eredménnyel alkalmaztak veserák elleni vakcinát betegeken.

Az IMA901 nevű készítményt tíz szintetikus tumorasszociált peptid alkotja, amelyek képesek aktiválni daganat ellen a szervezet saját ölősejtjeit, a killereket, a T-limfociták egyik változatát. A kutatásról az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóiratban, a Nature Medicine legújabb számában jelent meg tanulmány.

"Az eljárás lényege, hogy a betegeket a veseráksejteken megjelenő peptid-molekulák elegyével oltották be.

Ezzel +felébresztették+ a betegeknek a ráksejtekkel szemben nem, vagy alig működő immunrendszerét, és ezen belül a tumorölő T limfocitákat. Ez vezetett a tumor elpusztításához" - magyarázta a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének korábbi igazgatója.
A kísérleti munkát irányító Hans-Georg Rammensee tudományos tevékenységét ismertetve Falus András elmondta, hogy a professzor nevéhez fűződik a komputeres vakcinatervezés, amelyet később amerikai és japán tudósok is alkalmaztak. Az úgynevezett in silico (komputeres) eljárás optimalizálja a lehetséges peptidek kiválasztását, és ezzel rengeteg időt, pénzt lehet megtakarítani.
"A szüleinktől örökölt genetikai bélyegek rajta vannak a sejteken, amelyek az antigént bemutatják ezeknek a bizonyos T-sejteknek. Tehát attól függően, hogy az adott régióban milyen gént kaptunk, meghatározza, hogy melyik peptid-molekulát fogjuk a legjobban bemutatni, melyik lesz a leghasznosabb. Ezek kiválasztása korábban hasonlatos volt ahhoz, mint megkeresni a tűt a szénakazalban. A tűt ezentúl nem a szénakazalban, hanem egy kis vödörnyi szénában keressük" - fogalmazott az akadémikus, aki fantasztikusnak nevezte a Rammensee professzor által kidolgozott eljárást.
Hozzátette: a tíz szintetikus peptidet nyilvánvalóan tervezték.
"Majdnem biztos, hogy a több százezer, esetleg több millió variáció közüli kiválasztásukat nagyban segíthette, hogy komputerrel optimalizálta a keresést" - emelte ki Falus András.
Kkifejtette, hogy az eljárás elvileg sok más rákfajta ellen is alkalmazható, de ezt minden egyes daganatos betegség esetében bizonyítani kell.
"Minden daganat más és más, a tumorok azért ússzák meg az immunrendszer támadását, mert nagyon gyorsan változtatják a felszíni antigénjeiket. Olyan, mintha álarcot öltenének" - mutatott rá az akadémikus, megjegyezve, hogy a vírusokkal is ugyanez a helyzet, ezért szükséges az évenkénti influenza elleni oltás.
"Az immunológia nagyon nagy tudományterület, de az immuninformatikában Hans-Georg Rammensee az öt legismertebb között van a világon. Nagyon büszke vagyok, hogy én hívtam meg Budapestre" - hangsúlyozta Falus András.
A T-limfociták immunválaszért felelős sejtek. A timuszban (csecsemőmirigyben) érnek és termelődnek. Több változatuk ismert: killer (citotoxikus, ölősejt), helper (segítő sejt), szupresszor (gátlósejt), memória (antigén-találkozásra emlékező sejt). A killer sejtek az antigének elpusztításában fontosak; a helperek segítik a komplexképzést és a többi immunsejt működését.

MTI