Ugron Ákos Gábor: a Szent Korona a megmaradást jelenti a nemzet számára (2. rész)
Szent István király és a Szent Korona a folytonosságot, az életet, a megmaradást jelenti a nemzet számára, ahogyan a búza és az aratókoszorú is, amelynek szemeit a következő vetéskor mindig hozzákeverik a vetőmaghoz, hogy a következő évi termés bőséges legyen - mondta a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára szombaton Szolnokon, a Kárpát-medence kenyere rendezvényen.
Ugron Ákos Gábor átadta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a rendezvény fővédnöke üdvözletét, majd arról szólt, hogy Szent István műve, az államalapítás és az ország felvirágoztatása sokkal közelebb áll a vidéki közösségek életéhez, mint a paloták világához.
Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. István görögül Sztephanosz, amelynek jelentése koszorú, korona - mondta, hozzátéve: a Szent Korona történelemformáló ereje magával ragadja az embert, a magyar népművészetet.
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a Kárpát-medence kenyerének elkészítéséhez a történelmi Magyarország területéről érkeztek a pékmesterek és az alapanyagok: az Alföldről a liszt, Kárpátaljáról a forrásvíz, a Felvidékről a burgonya, Székelyföldről a só, a Vajdaságból a kovász.
Kitért arra, hogy befejeződött az őszi búza aratása, idén jó lett a búzatermés: meghaladta az 5,2 millió tonnát, ezzel elérte a 2015-ös magas szintet. Hozzátette: a hektáronkénti 5,4 tonnás hozamra korábban nem volt példa.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 tonnát takarítottak be hektáronként - jegyezte meg.
Ugron Ákos Gábor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a júliusi esők nem kedveztek a minőségnek. Országosan várhatóan a termés 50-60 százaléka lesz étkezési minőségű, szemben a korábbi évekre jellemző 70-75 százalékkal. Hozzátette: az ország kenyérgabona- és takarmányszükséglete biztosított, bőven jut exportra is búza.
Harcsa Béla, a Szolnok Televízió Zrt. cégvezető-főszerkesztője, az esemény főszervezője elmondta: új európai rekordként az idén 300 kilogrammos a Kárpát-medence kenyere. A kenyeret a székely Diószegi László vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta, gyúrta egybe augusztus 19-én a Szolnoki Művésztelepen, ahol a 2013-ban épült - Közép-Európa legnagyobb - házi kenyérsütő kemencéjében sütötték ki. A 300 kilogrammos kenyeret a szolnoki központi ünnepségen, augusztus 20-án 19 órakor ökumenikus szertartás keretében szentelik meg.
Diószegi László az MTI-nek elmondta: a sütés a szokásos méretű kenyereknél jóval hosszabb ideig és magasabb hőfokon, mintegy kilenc órán át, 470 Celsius-fokon történt. Ezért az asztallapnyi, lepényszerű kenyér felületén vastag hamukéreg képződött, amelyet néhány percnyi hűlés után késsel és kifejezetten erre a célra szerkesztett kaparóval távolítanak el.
A kétnapos rendezvényen részt vesznek a vajdasági Zenta, a felvidéki Révkomárom, a kárpátaljai Beregszász és a székely Sepsiszentgyörgy vezetői, valamint Lipót és a lengyel Tarnow képviselői is. Ezeken a településeken is megáldják, megszentelik, majd közös emlékszalvétán szétosztják az ünnepi kenyereket. Több éve a kolozsvári magyar napokra is készül egy hasonló nagyságú "testvérkenyér" Szolnokon.
A városi televíziók együttműködése révén egy televíziós híd köti majd össze a részt vevő városokat, így egymás ünnepségeiről is tudósítanak. A program hat éve a Szolnok Televízió és a Diószegi pékség kezdeményezésére indult és a Kárpát-medencei népek közös sorsát, valamint a magyar nemzet összetartozását szimbolizálja.
A kenyérsütéshez kapcsolódó kétnapos rendezvényen számos népzenei, művészeti esemény és vásár várja a Szolnoki Művésztelepre látogatókat.
(Forrás: MTI)
Ugron Ákos Gábor átadta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a rendezvény fővédnöke üdvözletét, majd arról szólt, hogy Szent István műve, az államalapítás és az ország felvirágoztatása sokkal közelebb áll a vidéki közösségek életéhez, mint a paloták világához.Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. István görögül Sztephanosz, amelynek jelentése koszorú, korona - mondta, hozzátéve: a Szent Korona történelemformáló ereje magával ragadja az embert, a magyar népművészetet.
A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a Kárpát-medence kenyerének elkészítéséhez a történelmi Magyarország területéről érkeztek a pékmesterek és az alapanyagok: az Alföldről a liszt, Kárpátaljáról a forrásvíz, a Felvidékről a burgonya, Székelyföldről a só, a Vajdaságból a kovász.
Kitért arra, hogy befejeződött az őszi búza aratása, idén jó lett a búzatermés: meghaladta az 5,2 millió tonnát, ezzel elérte a 2015-ös magas szintet. Hozzátette: a hektáronkénti 5,4 tonnás hozamra korábban nem volt példa.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 tonnát takarítottak be hektáronként - jegyezte meg.
Ugron Ákos Gábor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a júliusi esők nem kedveztek a minőségnek. Országosan várhatóan a termés 50-60 százaléka lesz étkezési minőségű, szemben a korábbi évekre jellemző 70-75 százalékkal. Hozzátette: az ország kenyérgabona- és takarmányszükséglete biztosított, bőven jut exportra is búza.
Harcsa Béla, a Szolnok Televízió Zrt. cégvezető-főszerkesztője, az esemény főszervezője elmondta: új európai rekordként az idén 300 kilogrammos a Kárpát-medence kenyere. A kenyeret a székely Diószegi László vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta, gyúrta egybe augusztus 19-én a Szolnoki Művésztelepen, ahol a 2013-ban épült - Közép-Európa legnagyobb - házi kenyérsütő kemencéjében sütötték ki. A 300 kilogrammos kenyeret a szolnoki központi ünnepségen, augusztus 20-án 19 órakor ökumenikus szertartás keretében szentelik meg.
Diószegi László az MTI-nek elmondta: a sütés a szokásos méretű kenyereknél jóval hosszabb ideig és magasabb hőfokon, mintegy kilenc órán át, 470 Celsius-fokon történt. Ezért az asztallapnyi, lepényszerű kenyér felületén vastag hamukéreg képződött, amelyet néhány percnyi hűlés után késsel és kifejezetten erre a célra szerkesztett kaparóval távolítanak el.
A kétnapos rendezvényen részt vesznek a vajdasági Zenta, a felvidéki Révkomárom, a kárpátaljai Beregszász és a székely Sepsiszentgyörgy vezetői, valamint Lipót és a lengyel Tarnow képviselői is. Ezeken a településeken is megáldják, megszentelik, majd közös emlékszalvétán szétosztják az ünnepi kenyereket. Több éve a kolozsvári magyar napokra is készül egy hasonló nagyságú "testvérkenyér" Szolnokon.
A városi televíziók együttműködése révén egy televíziós híd köti majd össze a részt vevő városokat, így egymás ünnepségeiről is tudósítanak. A program hat éve a Szolnok Televízió és a Diószegi pékség kezdeményezésére indult és a Kárpát-medencei népek közös sorsát, valamint a magyar nemzet összetartozását szimbolizálja.
A kenyérsütéshez kapcsolódó kétnapos rendezvényen számos népzenei, művészeti esemény és vásár várja a Szolnoki Művésztelepre látogatókat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások