Elhagyatott szellemvárosok
Hátborzongató múltról mesélnek az elnéptelenedett települések.
Város a vadszőlő alatt: A Sanghaj közelében fekvő Houtouwan egykor nyüzsgő település volt, ma azonban az elhagyatottság jelképe. A házakat és utcákat sűrű növényzet borítja, mintha a természet lassan visszahódítaná, ami egykor az emberé volt. A falu több mint kétezer lakosa az 1990-es évek elején kezdte el elhagyni otthonát, főként az ellátási nehézségek és az oktatás hiányosságai miatt. Ma már csak kevesen élnek itt, ám a különleges látvány továbbra is turisták sokaságát vonzza.
A vadnyugat ikonja: A vadnyugat legendás települése, Bodie a felemelkedés és hanyatlás történetét meséli el. Az aranyláz idején a kis bányásztelepülés néhány főről tízezres várossá nőtt, ahol kocsmák, bank és még kínai negyed is működött. Az arany utáni hajsza azonban nem tartott örökké.
A 20. század elejére Bodie jelentősége megkopott, lakossága drasztikusan lecsökkent. Ma megőrzött épületei révén a korszak egyik legautentikusabb emlékhelye.
A frontvonal nyomai: A spanyol polgárháború pusztítása Belchitében hagyott maradandó nyomot. A frontvonal közvetlenül a falun haladt át, majd 1939-ben Franco csapatai elfoglalták azt. A közelben új település épült, a régi pedig romjaival a múlt tragédiáira emlékeztet, középpontjában egy impozáns templommal.
Üres üdülőváros: A ciprusi Varószia egykor a turizmus fellegvára volt, modern szállodákkal és pezsgő tengerparti élettel. 1974-ben azonban a török hadsereg megszállta, a lakosságot evakuálták, és a területet lezárták. Azóta szellemvárosként áll, bár az utóbbi években óvatos lépések történtek a részleges megnyitás felé.
Szovjet mementó a norvég sarkkörön: A Spitzbergákon fekvő Pyramiden a szovjet idők emlékét őrzi. Az egykori bányásztelepülés a szocialista várostervezés jellegzetességeit viseli magán. A bányászat megszűnésével kiürült, ám ma turisztikai látványosságként működik, ahol még szállás és vezetett túrák is várják a látogatókat.
Középkori angol örökség: Az angliai Wharram Percy középkori faluja ma már csak romjaiban létezik. A Percy család egykori birtoka fokozatosan néptelenedett el, amikor a lakók áttértek a juhtenyésztésre, majd végül teljesen elhagyták a területet. A megmaradt templomrom és az alapfalak ma régészeti jelentőségűek.
A béke és barátság faluja: Kayaköy, Törökországban, a békés együttélés egykori szimbóluma volt, ahol görögök és törökök éltek egymás mellett. Az első világháborút követő lakosságcsere azonban véget vetett ennek az időszaknak, és a falu elnéptelenedett. Ma múzeumként őrzi ezt a történelmet.
Egykor virágzó gyarmatkikötő: Grand-Bassam Elefántcsontparton egykor gyarmati fővárosként működött, ám egy pusztító járvány után elvesztette jelentőségét. Később kikötőként még fontos szerepet töltött be, majd lassan elnéptelenedett. A 20. század végén turisztikai és kulturális központként éledt újjá.
A Csatahajó-sziget: Hasima, a „csatahajó-sziget”, Japán partjainál található. A szénbányászat idején sűrűn lakott ipari központ volt, ahol az emberek rendkívül szűk helyen éltek. A háború alatt kényszermunkások dolgoztak itt embertelen körülmények között. A bányák bezárásával a sziget teljesen kiürült.
Népszerű filmdíszlet: Az olaszországi Craco látványos fekvése ellenére sem bizonyult biztonságosnak: földcsuszamlások és földrengések miatt lakói elhagyták. Azóta különleges hangulata miatt filmes helyszínként és turisztikai célpontként él tovább.
(Forrás: roadster.hu)


Hozzászólások