Hamarosan eltűnhet a Királyok Völgye

Lélegzetelállító helyek, amelyeket jobb, ha minél előbb megnézel, mert néhány éven belül nyomuk sem lesz.A természeti hatások és az emberi pusztítás miatt egyre több csodás hely kerül veszélybe a világon, ezért nem árt sietni, ha nemcsak képen, hanem a valóságban is megnéznéd az alábbi gyűjteményben szereplő csodás helyeket.

Királyok Völgye Egyiptomban: Egyiptomot sem kíméli a természet és az emberiség, ami a hatalmas fáraók sírhelyét is veszélybe sodorta. A Királyok Völgyében olyan híres történelmi alakok nyugszanak, mint II. Ramszesz és Tutanhamon.

A történelemben a fáraók félelemmel vegyes csodálatot keltettek az emberekben, de most, évszázadokkal később, a kincsvadászok egyáltalán nem félnek betörni a területre, hogy kirabolják a völgyet, amit a turistáktól is meg kell védeni.

A legnagyobb bajt az okozza, hogy a sírok között gombák kezdtek nőni. A tudósok úgy vélik, hogy a paraziták a gyenge szellőzés és a látogatók kipárolgása, kilégzése miatt kezdtek el terjedni. Az egyiptomi régészeti vezető ezzel kapcsolatban azt jósolta, hogy 150 éven belül elenyészhet a Királyok Völgye.

A sírokon belüli faragványok és festmények már kezdenek eltűnni, ezért csökkentették a beengedhető turisták számát, néhány kiállítást pedig teljesen be kellett zárni. Jelenleg mindenki abban reménykedik, hogy a szigorítások és az új szellőztető rendszerek megmentik a völgyet.

A görög Olympia: Az ókori Görögországról a mitológia, az istenek és hősök, Spárta, Athén és az olimpia jut az eszünkbe. Az köztudott, hogy a görögök találták fel az olimpiai játékokat, ám azt kevesen tudják, hogy létezik egy Olympia nevű város.

Az évek során Olympia sok kultúrának adott otthont, ami együtt járt azzal, hogy rengeteg különböző istent imádtak a városban, így például Kronoszt, a Titánok Királyát, vagy a gyönyörű Aphroditét, a szerelem és a vágy istennőjét.

A történelem során egy kultusz tudta kisajátítani a görög várost, amelynek lakói Zeuszt nevezték ki uralkodójuknak. Ezt követően Olympia minden részét a főisten tiszteletére alakították ki. Ezek közé tartózott az a 13 méter magas, arany és elefántcsont szobor, amely sajnos már a múlté.

Az olimpiai játékokat is itt rendezték meg, az olimpiai láng pedig a mai napig itt ég, és innen viszik abba az országba, ahol éppen megrendezik a játékokat. Ebben azonban az irónia az, hogy pont a tűz jelenti a legnagyobb veszélyt.

2007-ben sok gyújtogatás történt a városban, a tűzvész pedig több, mint 60 embert ölt meg. A tűzoltóknak az utolsó pillanatban sikerült megakadályozniuk, hogy Olympia a lángok martalékává váljon.

Emellett a globális felmelegedés is fenyegeti, hiszen ez is tüzeket okoz a területen, ráadásul egyre nehezebb elfojtani a lángokat. A görögök próbálnak mindent bevetni a tűz ellen, de ez a kísérlet sokszor kudarcba fullad.

Lamu, Kenya: 2001-ben nyilvánították a világörökség részévé a XIV. század óta létező, máig lakott várost, ami az egyik eredeti Swahili település volt valahol Afrika keleti partján. Lamu a fénykorában nemcsak a környék legnagyobb városa címet tudhatta magáénak, hanem ez a település számított a művészet, a politika és az irodalmi tanulmányok középpontjának is.

Később kiemelt stratégiai helyszínként használta Németország és Britannia. Lamu 1960-ban nyerte el a függetlenségét, tehát ugyanakkor, amikor Kenya. 2011-ben tilos volt a városba utazás, mert az Al Shaabab terrorszervezet rengeteg embert elrabolt, illetve brutális gyilkosságokat követtek el. Sajnos a terrortámadások ellen képtelenség megvédeni az olyan történelmi helyeket, mint például Lamu.

Chan Chan Régészeti Zóna: A legnagyobb prekolumbiai város 20 kilométeres körzetet Peruban. Régen a chimu-k éltek itt. Az eredeti lakosok kilenc különböző erődre osztották fel a várost, melyeknek megvolt a maga autonómiája.

Az antropológusok feltételezik, hogy Chan Chan az első igazi mérnöki társadalom az Újvilágban. Ezt igazolja, hogy a helyiek képesek voltak egy olyan öntözőrendszer kialakítására, amely az egész várost ellátta, de a csatorna építéssel is kísérleteztek, Ezek egészen a Chicama folyóig értek volna abban a korban, amikor a „civilizált” Európa még nem is hallott erről.

Chan Chan több, mint 600 évig létezett, ám végül az Inka Birodalom megdöntötte a várost. Napjainkban igazi régészeti csoda, amit nemcsak a fosztogatók támadnak, hanem az olyan viharok is, mint például a halálos El Nino jelenség. Az erős földrengések tovább rontották város esélyeit, ugyanis a teljes összeomlás veszélye fenyeget.Chersonesos Régészeti Ásatás: Ukrajna délnyugati területén, a Krím félszigeten található ez a görög hely, amit időszámításunk előtt 300 és 200 között alapítottak. Mint tudjuk, ez a terület jelenleg sem nevezhető békésnek, ám a történelmi feljegyzések szerint a városállam mindig háborúban áll a szkítákkal és a Római Birodalommal.

Chersoneos később elvesztette a függetlenségét, majd az V. században a legtöbb görög épületet és templomot lerombolták, ugyanis a kereszténység lett a domináns vallás. Habár Chersoneos a Bizánci Birodalom részévé vált, ez mégsem mentette meg a társadalmat, amikor a normád törzsek megszállták, kirabolták és porrá égették a városállamot nyolc századdal később.

A helyet a Szovjetunió fedezte fel, majd az 1800-as években hozzácsatolták Krímhez. Ettől kezdve szigorúan védett területté nyilvánítottak és újjáépítették. Chersoneos az orosz történelem egyik legfontosabb helyszíne lett, ezért sok orosz történész és régész tanulmányozta. Napjainkban a természet és emberi támadásoknak kell ellenállnia, így például a tengeri eróziónak, a környezetszennyezésnek, a városburjánzásnak.

Intramuros: A Fülöp-szigetek második legnagyobb városának, Manila körzetének az elnevezése Intramuros, aminek jelentése „a falakon belül”. A helyet még mindig ugyanazok a falak védik, amelyek a XVI. században épültek, méghozzá annak ellenére, hogy az évszázadok során rengeteg támadásnak voltak kitéve.

Manila volt a főváros, amikor a területet a Spanyol Birodalom uralta. A II. világháborúban a Birodalmi Japán Hadsereg hatolt be a Fülöp-szigetekre, és különösen kemény csapást mértek a városra., így Intramuros-on belül is, emiatt a Santo Domingo Székesegyház és az eredeti Santo Tomas Egyetem is tönkrement.

Ennél is nagyobb rombolást végeztek az amerikaiak, amikor harcba szálltak, hogy megszerezzék a japánoktól a várost. A támadás után az eredeti épületeknek csak az 5 százaléka maradt fenn, a falaknak pedig a 40 százaléka leomlott. 1951-ben Intramuros történelmi emlékműnek nyilvánították. A felújítás, beleértve az öt eredet kaput, nagyon lassan haladt.

Az ősi falak nem akarják beengedni a modern világot, ám ez nem érdekelte a Starbucks és a McDonald’s üzletláncokat, amelyek Intramuros köré épültek. A sáncárkok a golfozó helyek részévé vált. A történészek rettegnek, hogy mi jöhet még.

Tadzs Mahal: A hatalmas, csodás Tadzs Mahal sem fog örökké állni. Annak idején Shah Jahan uralkodó eredetileg sírhelynek szánta az épületet, amikor a felesége meghalt. Az épület 20 év múlva készült el, köszönhetően 20 ezer munkásnak és ezer elefántnak. A Tadzs Mahalt a régi világ leglélegzetelállítóbb csodájaként tartják számon, aminek látogatását korlátozzák.

Ennek oka egy több, mint 10 évvel ezelőtt készített tanulmány, amiben világosan leírták, hogy a víz- és légszennyezés kezdi kikezdeni a meseszép fehér épületet, aminek színe beteges sárgába fordult. India Felső Háza a jelentés miatt döntött úgy, hogy rááldoz némi pénzt az emlékmű felújítására.

Az állagmegóvó program felkeltette a világ érdeklődését, ám 2014-ben nem sikerült javítani a Tadzs Mahal állapotán. Habár néhányan, akik az emlékműnél dolgoztak tagadják, a tanulmány mégis kimutatta a szennyező anyagokat, így például azt, hogy drasztikusan megemelkedett a nitrogén oxid szintje.

A járművek most már nem mehetnek 500 méternél közelebb a palotához, ám sajnos ez kevés lesz a Tadzs Mahal megmentéséhez, hiszen Agra egy belváros, ahol a közlekedés egyre jobban nő, tehát a csodás emlékmű sorsa megpecsételődött.

Galapagos Szigetek: A szigeteken közel 9000 olyan faj él, amelyet a világon sehol máshol nem találunk meg. Ez a vadvilág teszi egyedülállóvá Galapagos-t, ami egyre nagyobb veszélynek van kitéve a bevándorló munkások és turisták miatt. Az elkeserítő adatok szerint évente több, mint 12 százalékkal nőtt a turisták és a bevándorló munkások száma, és ugyanennyivel csökkent a fajok száma.

Ennek oka, hogy kecskék és a disznók megették azokat az ételeket, amelyek az őshonos állatfajoknak szolgált táplálékul. A ragadózok, például a patkányok, felfalták a fiatal és gyenge állatokat. A Galapago szigeteken évezredek óta nem éltek ragadózok, mert az evolúció túl lassan haladt, emiatt ezek az egyedi állatok lemaradtak.

Hisham Palotája: Időszámításunk előtt 747-ben temették a homok alá a Hisham palotát, ami D.C. Baramki, palesztin régésznek köszönhette, hogy újra a felszínre került, ugyanis ő kezdett ásatásokat 1934-ben. Jelenleg a történészek szerint 100 éven belül eltűnhet a csodás épület.

A palota esetében az is nyugtalanító, hogy még senki sem jött rá, hogy eredetileg mi akart lenni az építmény, ugyanis a történelmi szövegekben nem szerepel. A történészek pedig csak egy utalást találtak, de azt is egy edénytöredéken, amire azt írták, hogy Hisham.

Robert W. Hamilton, Baramki kollégája bebizonyította, hogy a palota II. Al-Walid kalifa tulajdonában állt. Ami biztos hogy a korai VIII. században építették, és egy erős földrengés rombolta le. A palotai titkait sajnos soha nem fogjuk megfejteni.

A világ egyik legrejtélyesebb csodáját a szomszédos Jerikó erőteljes terjeszkedése is fenyegette, ráadásul nagyon gyenge volt a természeti elemekkel szemben, amiért olyan sokáig a föld alatt rejtőzött. A régészek most újra keresik azt a helyet, ahol elásták.Seychelle szigetek: A 115 szigetből álló csoport egészen addig lakatlan volt, amíg a Kelet Indiai Társaság fel nem fedezte az 1600-as években. Ezt követően a kalózok használták kikötőként. Napjainkban itt él a világ legnagyobb hala, a cetcápa, ami szigorúan védett állatfaj. Sajnos a Seychelle-szigeteket az a veszély fenyegeti, hogy 50 éven belül víz alá fog kerülni a korallzátonyok eltűnése miatt.

Ennek oka az, hogy a globális felmelegedés miatt a korallok kifehérednek, és a csontvázszerű maradványok az egész ökoszisztémát elpusztítják, a szigetlakóknak pedig meg kell küzdeniük az olyan természeti katasztrófákkal, mint például a hurrikánok.

Glacier Nemzeti Park: 10 ezer évvel ezelőtt még nagyjából 1,6 kilométer vastag jégréteg borította a Montana állambelit Glacier Nemzeti Parkot. Amikor a parkot 1910-ben megalapították, akkor körülbelül 150 gleccsert nézhettek meg itt a látogatók, ám mára csak 25 maradt, 2030 végére pedig az utolsó is el fog tűnni.

A park szívének a Grinnel Gleccsert tartják. Ennek a 90 százaléka a XX. században olvadt el a globális felmelegedés miatt, ugyanis a parkban 1,8-szor magasabb a hőmérséklet, mint a Föld bármely más területén.

A gleccserek mellett a jeges folyamok és az állatok sincsenek biztonságban. A jeges folyamok mindig a nagy jégtakarókból folytak, fenntartva a park ökoszisztémáját, ahol farkasok, jávorantilopok és Amerika legnagyobb grizzli medve populációja él. A gleccserek eltűnése sok állatfaj életét is veszélyezteti.

(Forrás: noiportal.hu)