Huszonöt álomszép hely, amit látni kell, mert a közeljövőben el fog tűnni
Ne halogassuk az Alpok, Zahara de la Sierra és Tuvalu megtekintését!
Néhány héttel ezelőtt sokkoló hír volt az Azúr Ablak összeomlása. A vihar áldozatává vált képződményt Málta legnépszerűbb látnivalójaként tartották számon. Sajnos nem az Azúr Ablak az egyetlen, amiről tudni lehetett, hogy előbb-utóbb nem lesz képes ellenállni a természet támadásának, a klímaváltozásnak és az emberi gondatlanságnak.
Az alábbi huszonöt meseszép természeti helyszín mindegyike olyan táj, ami a közeljövőben eltűnhet, ezért, ha megtehetjük, akkor a lehető leghamarabb utazzunk el, hogy még a saját szemünkkel láthassuk, mert aztán csak a képek maradnak.
Az Alpok, Európa: A túrázók és a téli sport kedvelőinek rossz hír, hogy a klímaváltozás az Alpokat sem kíméli. Ennek oka, hogy a hegylánc alacsonyabban található, mint a többi hegyvonulat, így például a Sziklás-hegység. Az Alpok gleccserjege évente nagyjából 3 százalékkal csökken, tehát a gleccserek 2050-re teljesen eltűnhetnek.
Glacier Nemzeti Park, Montana: Az elmúlt években 150-ről 25-re csökkent a gleccserek száma. A tudósok szerint 15 év múlva már egyetlen gleccser sem lesz a Glacier Nemzeti Parkban.
Kilimandzsáró, Tanzánia: Jól nézzük meg a tanzániai Kilimandzsáró havas csúcsait, mert hamarosan ez is csak emlék lesz. 1912 és 2007 között a hegycsúcsot fedő jégréteg 85 százalékkal csökkent, ami sokkoló adat.
Zahara de la Sierra, Spanyolország: Dél-Spanyolországban, Andalúzia hegyeiben találhatjuk meg a mesés tájat. Zahara de la Sierra a hőmérséklet emelkedés és a kevés csapadék miatt veszít egyre többet a zöld területéből, de a vadvilág is kihalóban van.
A Kongó-medence, Afrika: A világ második legnagyobb esőerdeje található itt. Ez egyet jelent azzal, hogy a Kongó-medence a világ egyik legnagyobb biológiai sokféleséggel rendelkező területe. Jelenleg több, mint tízezer madárfaj és négyszáz emlősfaj figyelhető meg az esőerdőben.
Az ENSZ adatai szerint 2040-re a Kongó-medence kétharmada, a növényekkel és a vadvilággal együtt, teljesen eltűnhet.
Velence, Olaszország: Ha még szeretnénk kipróbálni a romantikus gondolázást Velencében, akkor nagyon siessünk, mert az olasz város egyre jobban süllyed, és semmi sem utal arra, hogy ez a folyamat megállna. Az elmúlt esztendőkben több árvíz is hozzájárult ahhoz, hogy Velence helyzete tovább romlik.
Patagónia gleccserei, Argentína: A világ egy legszebb turistalátványosságairól van szó, ami azért fog eltűnni, mert kevés a csapadék és magas a hőmérséklet, ezért a gleccserek területe folyamatosan csökken.
A Seychelle-szigetek: A nászutasok és más típusú turisták egyik kedvence az Indiai-óceánon található Seychelle-szigetek, ahol a strand eróziója okozza a bajt. A Madagaszkár közelében fekvő szigetek a következő 50-100 évben eltűnhetnek.
El Mirador medence és Tikal Nemzeti Park, Guatemala: Az illegális fosztogatók veszélyeztetik a rejtélyes maja romok fennmaradását, de emellett az erdőtüzek is rombolják a történelmi helyszínt.
Sundarbans, India és Banglades: A Gangesznak és a Brahmaputrának, valamint a két folyóból leágazó kisebb vizeknek köszönhető a Sundarbans létezése. A folyók Dél-Bangladesben és a vele szomszédos Indiában alakították ki a hatalmas deltatorkolatot.
Tuvalu: Ausztrália és Hawaii között található a kilenc szigetből álló, apró polinéz állam. Tuvalu azért van veszélybe, mert az óceánból csak 4 és fél méterre kiemelkedő szigeteket elárasztja a körülötte lévő víz.
Outer Banks, Észak-Karolina: Fokozatosan erodálódik a homokos zátonyrendszer. Ennek következménye, hogy olyan csodás épületek léte került veszélybe, mint az 1870-ben épített Cape Hatteras világítótorony.
Madagaszkár erdői: A pesszimista jóslatok szerint 35 éven belül elpusztulnak Madagaszkár erdői. Ennek egyik oka az egyre gyakoribb erdőtűz, míg a másik ok a tömeges fakivágás.
Machu Picchu, Peru: Az Inka Birodalom romjait több millió turista fedezi fel évente, ami jóval több, mint az UNESCO által engedélyezett napi 2500 ember. Sokan úgy gondolják, hogy a perui nevezetességet a földcsuszamlások és az erózió teszi tönkre.
Ha az UNESCO szeretné megakadályozni, hogy a Machu Picchu egyszer csak összeomoljon, akkor sokkal szigorúbb szabályokra lenne szükség, amiket be is kellene tartatniuk.
A kínai nagy fal: A világ legnagyobb ember alkotta szerkezete immár több, mint 2000 éve áll, ám a mezőgazdaság bővülése miatt a kínai nagy fal néhány helyen megsérült és tönkrement az elmúlt években.
Emellett az erózió is hozzájárulhat ahhoz, hogy 20 év múlva csak a romjait láthassuk a ma még ép falnak.
A Galápagos-szigetek: Több oka is van annak, hogy hamarosan eltűnnek a Galápagos-szigetek. Az egyik a rengeteg turista, a másik a szigetre bevitt idegen fajok, amik veszélyeztetik az ökoszisztémát, és azokat az egyedülálló őshonos fajokat, amiket csak itt láthatunk a Földön.
A Holt-tenger: Jordánia és Izrael között található a Holt-tenger, aminek vízszintje közel 25 métert apadt az elmúlt 40 évben, a mérete pedig egyharmadával csökkent. Amíg a környező országok a Jordán-folyóból szereznek vizet, addig nincs esély a változásra, ugyanis csak ez táplálja a Holt-tengert, ami 50 esztendő múlva a múlt emlékévé válhat.
Everglades, Florida: Az Egyesült Államok egyik legveszélyeztetettebb helyszíne, ahol a túl sok víz, az új fajok és a városfejlesztés okozza a problémákat.
Big Sur, Kalifornia: A Big Sur arról vált híressé, hogy innen nagyszerűen meg lehet figyelni a bálnákat, ám az elmúlt esztendőkben komoly tüzeket okozott a szárazság, ez pedig nagyban veszélyezteti a parti területeket. Ennek következménye, hogy mostanában egyre ritkábban bukkannak fel itt az emlősök.
Tádzs Mahal, India: A világ egyik legismertebb turistalátványossága az örök szerelemnek emléket állító Tádzs Mahal, amiért azért aggódnak a szakemberek, mert az erózió és a környezetszennyezés olyan szinten rombolja az épületet, hogy az bármikor összedőlhet.
Amazonas-medence, Brazília: Körülbelül Európa felét elfoglalhatná a világ legnagyobb esőerdeje, ahol a világ legtöbb állatfaja megtalálható. Sajnos a mezőgazdaság terjedése kegyetlenül pusztítja az esőerdőt, ezért az Amazonas-medence hamarosan teljesen elpusztulhat.
Timbuktu mecsetei, Mali: A XIV. és a XVI. század között, többnyire agyagból készültek a timbuktui mecsetek, amelyek szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján, ám tudjuk, hogy ez nem jelent életbiztosítást. A mecseteket a hőmérséklet és a csapadék emelkedése fogja valószínűleg elpusztítani, mert egyelőre senki sem tudja, hogy hogyan lehetne ezt megakadályozni.
Nagy-korallzátony, Ausztrália: A világ legnagyobb korallzátonya majdnem a felére csökkent az elmúlt 30 évben. Ennek oka a hőmérséklet emelkedése. A savszennyezés okozta korallfehéredés is komoly aggodalmakra ad okot. A tudósok szerint örülhetünk, ha még 15 évig látható lesz az Ausztráliában található Nagy-korallzátony.
Piramisok, Egyiptom: Most már nem az a nagy kérdés, hogy kik és hogyan építették a piramisokat, hanem az, hogy mikor fognak eltűnni a földszínéről, ugyanis a piramisokat és a nagy szfinxet is az erózió és a környezetszennyezés fenyegeti.
A csatornavíz teljesen tönkreteszi azokat a lemezeket, amelyeken Egyiptom leghíresebb nevezetességei állnak. A szakemberek attól félnek, hogy a talaj szennyezettsége miatt a látványosságok egyszer csak össze fognak omlani.
A Maldív-szigetek: A klímaváltozás miatt süllyednek az Indiai-óceánban található Maldív-szigetek. A tudósok becslései szerint 100 éven belül el fogja önteni a víz a szigetcsoportot.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások