A biztonsági erők hatáskörének növelését kezdeményezte a koszovói elnök
A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok ellenzik, akiknek támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben.
Hashim Thaci törvénymódosítási kezdeményezése nyomán a biztonsági erők hatásköre szinte már egy hadseregével vetekedne.
A javaslat szerint a biztonsági erők feladatai között a jövőben Koszovó függetlenségének és területi egységének a megóvása is szerepelne. Miután a javaslatot átadta a házelnöknek, az elnök a sajtónak azt mondta: a törvénymódosítás célja Koszovó és a koszovói állampolgárok védelmének biztosítása, valamint a térség békéjének és stabilitásának megőrzése.
A pristinai sajtó értesülései szerint Hashim Thaci javaslatát a szerb kisebbségi képviselők kivételével mindegyik parlamenti párt támogatja. A koszovói biztonsági erőket könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás tagok képezik, feladatuk pedig a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén történő fellépés és segítség.
A testületnek több mint kétezer aktív tagja van, és körülbelül kétszázan valamely kisebbség tagjai. A hadsereg felállításától a koszovói politikusok azt várják, hogy elősegíti az ország NATO-csatlakozását. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta Koszovónak hivatalosan nincs önálló hadserege. Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat.
A Belgrád és Pristina közötti 2013-as megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy az albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő beleegyezése nélkül.
Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban, ám az elfogadáshoz szükséges kétharmados támogatottságra nincs lehetőség a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése miatt. A kisebbségi képviselők ugyanis csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint, egy hadsereg felállítása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, pedig nem számíthat támogatásra.
MTI
Hashim Thaci törvénymódosítási kezdeményezése nyomán a biztonsági erők hatásköre szinte már egy hadseregével vetekedne.
A javaslat szerint a biztonsági erők feladatai között a jövőben Koszovó függetlenségének és területi egységének a megóvása is szerepelne. Miután a javaslatot átadta a házelnöknek, az elnök a sajtónak azt mondta: a törvénymódosítás célja Koszovó és a koszovói állampolgárok védelmének biztosítása, valamint a térség békéjének és stabilitásának megőrzése.
A pristinai sajtó értesülései szerint Hashim Thaci javaslatát a szerb kisebbségi képviselők kivételével mindegyik parlamenti párt támogatja. A koszovói biztonsági erőket könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás tagok képezik, feladatuk pedig a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén történő fellépés és segítség.
A testületnek több mint kétezer aktív tagja van, és körülbelül kétszázan valamely kisebbség tagjai. A hadsereg felállításától a koszovói politikusok azt várják, hogy elősegíti az ország NATO-csatlakozását. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta Koszovónak hivatalosan nincs önálló hadserege. Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat.
A Belgrád és Pristina közötti 2013-as megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy az albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő beleegyezése nélkül.
Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban, ám az elfogadáshoz szükséges kétharmados támogatottságra nincs lehetőség a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése miatt. A kisebbségi képviselők ugyanis csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint, egy hadsereg felállítása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, pedig nem számíthat támogatásra.
MTI
Hozzászólások