A halálból tért vissza Ng Swee Hock

Hat személy, akiről már lemondtak, de váratlanul feltámadt.Ritkán, de még a mai modern világban is előfordul, hogy az orvosok halottnak nyilvánítanak valakit, aki jóval később feltámad. A halálból visszatérés egyaránt sokkolja az illetőt, és a már temetésre készülő, gyászoló környezetét.

Íme néhány döbbenetes feltámadásról szóló igaz történet!

Ng Swee Hock esete: 2011 áprilisában, Malajziában, a saját testvérével birkózott a 65 éves Ng Swee Hock, aki a bunyó közben annyira rossz helyen sérült meg, hogy be kellett vinni a Penangban található kórházba, ahol az orvosok háromnegyed órán át próbálták megmenteni Ng Swee Hock életét, de 11 órakor kimondták a halál idejét. Két és fél óra múlva Ng Swee Hock ismét lélegezni kezdett.

St. Odran esete: Időszámításunk után 548-ban, a skóciai Ionában, egy kápolnát akartak építeni az ősi temető közelébe, de mindegy volt, hogy napközben mennyit haladtak a munkások, mert éjjelente megsemmisítették az egész napos munkájukat, amit másnap kezdhettek elölről.

A probléma megoldására egy Columba nevű férfi azt találta ki, hogy valakit élve el kellene temetni az alapba, mert csak így sikerülhet befejezni a kápolnát. A feladatot Columba fia vagy testvére, a szerzetes Oran vagy Odran vagy Odhran vállalta, miután ígéretet kapott arra, hogy a lelke biztonságban lesz.

Az önkéntest eltemették, a kápolnát pedig valóban sikerült befejezni, ám egy idő után Columba hiányolni kezdte a szerzetest, ezért felnyitotta a sírját, de más elbeszélés szerint, egy nap Oran visszatért az élők közé, és azt mondta, hogy nincs a halálban semmi csoda, a pokol és a mennyország, amiről a emberek beszélnek, nem létezik.

Amikor a szerzetes el akart menekülni a sírból, akkor Columba gyorsan visszatemette, vagy máshova vitte a testét, hogy eretnekség miatt elföldelje.

Anne Green esete: 1650-ben azzal vádolták Anne Greent, hogy megölte a fattyú gyermekét, akinek holttestét a főnöke házában rejtette el. A nőt bűnösnek mondták ki és halálra ítélték. A kivégzése előtti utolsó szavaival Green az ártatlanságát bizonygatta és könyörgött: „Édes Jézus fogadja a lelkemet.”

A hóhér kirúgta alóla a széket, majd miután a nő teste 30 percig lógott a kötelén, levágták az akasztófáról és koporsóba tették, ám az orvoshoz szállított élettelen nő hirtelen felnyögött. Green váratlan feltámadására több magyarázat létezik.

Az egyik szerint az orvosok melegíteni kezdték a nő testét, a torkán pedig forró szíverősítőt öntöttek le, amitől magához tért. A másik verzió szerint valaki olyan erősen hátba rúgta, hogy annak hatására újra verni kezdett a szíve.

A halálból visszatért nőt végül ártatlannak nyilvánították, és még sokáig élt, ami során három gyermeket szült. Közülük egyiket sem ölte, vagy ölték meg. Thomas à Kempis esete: A valószínűleg katolikus szerzetesként élő Thomas à Kempis írt egy sikeres könyvet Krisztus követéséről, amivel mindenki egyetértett. A férfi 1471-es Zwolle-i halálát követően az egyházi hatóságok úgy döntöttek, hogy szentté avatják.

Annak érdekében, hogy tovább mehessen a kanonizációjával, felnyitották Thomas à Kempis sírját, ám ekkor meglátták, hogy a holttest körmei alatt a koporsó darabjai vannak, majd a koporsón lévő karmolás nyomokat is felfedezték.

Egyértelmű volt, hogy Thomas à Kempis feltámadt a halálból, ám ennek ellenére megtagadták tőle a kanonizálást, és soha nem avatták szentté.

Matthew Wall esete: 1571. október 2-án, a nem sokkal korábban meghalt, Matthew Wall temetésére gyűlt össze a Hertfordshire-i Braughing falu összes lakója és a fiatalon elhunyt gazda menyasszonya.

A hűvös, esős napon a gyásznép az egyház felé vonult, amikor az egyik koporsóvivő megcsúszott a nedves leveleken és eldobta a koporsót. Amikor a férfiak újra felvették a koporsót, akkor legnagyobb döbbenetükre, kopogást hallottak belőle. A váratlanul feltámadt Matthew Wall feleségül vette a menyasszonyát, és további 24 évet élt.

Braughing faluja minden évben, október 2-án megemlékezett Wall temetéséről. Az ünnepségen a falu gyermekei felsöprik a templom előtti részt, hogy senki se csússzon el.

Marjorie McCall esete: A XVIII. században, az írországi Lurganban, megbetegedett és meghalt Dr. John McCall felesége, Marjorie. Mivel a nő férje nemcsak orvos, hanem gazdag is volt, ezért Marjorie igen drága aranygyűrűt viselt a kezén.

Dr. McCall megpróbálta levenni az ékszert a halott felesége ujjáról, de az annyira megduzzadt, hogy se az özvegy, se más nem tudta lehúzni róla a gyűrűt. Az orvos végül úgy döntött, hogy gyorsan eltemetik Marjorie-t a Shankill temetőbe, ám így is elterjedt a hír, hogy a nő ujján ott van a gyűrű.

Hamarosan sírrablók nyitották fel Marjorie koporsóját. Mivel ők sem tudták levenni a gyűrűt a halott kezéről, ezért úgy döntöttek, hogy levágják az ujját, ám amikor az éles penge megvágta a bőrt, akkor Marjorie visszatért a halálból.

A tolvajok úgy megrémültek a feltámadt és felállt nőtől, hogy elmenekültek. Marjorie egyedül mászott ki a sírból, majd egyenesen hazament, ahol dr. McCall annyira megijedt a temetési ruháját viselő, vérző ujjú feleségétől, hogy holtan esett össze.

(Forrás: noiportal.hu)