A Thule Társaság, melynek Hitler is a tagja volt
Földönkívüliekben, a germán Atlantiszban hittek a tagok, akik Hitlert kiáltották ki az Antikrisztusnak.
A második világháború előtt Münchenben működött a német okkultista és hagyományőrző csoport, a Thule Társaság, melynek tagjai maximálisan hittek abban, hogy földönkívüliek leszármazottai, ezért földöntúli hatalmuk van, amivel világuralomra kell törniük. A Thule Társasághoz csatlakozott Hitler, akiből diktátort faragtak.
A Thule Társaság neve arra a szigetre utal, amelyet a görög legendákból ismerhetünk. A szervezetet Walter Nauhaus alapította. Az első világháborúban megsérült veterán társasága eleinte német tanulócsoportként működött, hagyományőrzéssel foglalkozott, és okkultizmussal, amiről délutáni teázás közben csevegtek a tagok.
Nauhaus először 1911-ben alapította meg a szervezetét az úgy nevezett Germanenordent, más néven Teuton Rendet (nem azonos a Teuton Lovagokkal). Később Münchenbe költözött, ahol Thule-Gesellschaft álnév alatt kezdte működtetni a Germanenorden müncheni ágát.
Ahogy telt az idő, a szervezet olyan gyorsan erősödött, hogy hamarosan önálló szervezetté nőtte ki magát. Nauhaus ebben az időben, 1918-ban találkozott Rudolf von Sebottendorff okkultistával, akivel később megalapították a Thule Társaságot, mint egy önálló szervezetet.
A Thule Társaság azt vallotta, hogy abból a német ősi anyaföldből származnak, amely a „teuton Atlantisz” nevet kapta. Érdekesség, hogy ezt az Atlantiszt szinte teljesen úgy képzelték el, mint az eredetit, tehát egy olyan jéggel borított sziget volt, amelyen egy nagy fejlett, északi civilizáció élt.
Ez volt „Ultima Thule”, az ősi Skandinávia, Grönland és Izland közelében, ám ez a sziget is elsüllyedt. A legenda szerint a túlélők elvegyültek a környező kontinenseken és új népcsoportokat alapítottak. Ezek a népcsoportok és leszármazottak messzemenő technikai és spirituális tudással rendelkeztek, tehát magasabb rendű fajról volt szó.
A Thule Társaság abban is hitt, hogy a német nép nemcsak egy eszméletlen fejlett fajtól származik, hanem még egy földönkívüli, az Aldebaran rendszerből érkeztek a Földre. Összességében, minden szerénységet mellőzve, azt vallották, hogy ők a szuper árja (nemes, tiszta, kiválasztott) faj.
Ezt a nemes, magasabb rendű faj elméletet Ignatius Loyola Donnelly találta ki. A farmer és jogtudós férfi az Egyesült Államokban élt, és egész életében próbálta bizonyítani az elméletét, amihez az is hozzátartózott, hogy Donnelly szerint az elsüllyedt sziget, amin a kiválasztott faj élt, Platón Atlantiszának része volt. Az elképzelés a 19. századra is fennmaradt, mert Helena Blavatsky okkultista írónő is ezt vallotta.
A Thule Társaság célja az volt, hogy meghódítják a világot a földönkívüli képességeikkel. Sebottendorff, Eckart és Guido von List teljesen biztos volt abban, hogy néhány mágikus ceremóniával kapcsolatba léphetnek az idegenekkel, vagy a leszármazottjaikkal, akik majd elmondják, hogy hogyan bikázzák be a természetfeletti képességeiket, amivel leigázzák az alacsonyabb rendű fajokat.
A Thule Társaság elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy támogatta a Karl Harrer és Anton Drexler által vezetett Német Munkáspártot. A szervezet emellett kialakított egy belső és egy külső kört.
A külső körbe tartozott a munkásosztály, amelynek tagjai kiálltak a munkásmozgalomban, a szocialisták ellen. A belső körbe a pénzes- és üzletemberek, katonai vezetők, értelmiségiek, állami tisztek és Franz Görtner, Bajország igazságügyi miniszter tartozott.
Az összejöveteleket rendszerint a Hotel Vierjahreszeiten (Négy Évszak Hotel) müncheni luxusszállodában tartották. Az okkultizmusban csak a tagok egy része volt érdekelt. A másik részt a rasszizmus izgatta. A szervezet tehát náci okkultizmussal és a Harmadik Birodalom megteremtésével foglalkozott.
A társaság felépítése úgy nézett ki, hogy az emberek különböző páholyokba tartóztak. A legalacsonyabban azok voltak, akik minimális tudással és ésszel rendelkeztek. A mesterek féltve őrizték a titkaikat, amiket csak nagyon kevés taggal osztottak meg.
Az egyik ilyen titok például az volt, hogy a legmagasabb páholy tagjai luciferiánusok voltak. Ők fekete mágiát űztek, és gyakorolták Aliester Crowley sátánista szertartásait. Elsősorban démonidézéssel, szexuális mágiával, halottlátással próbálkoztak. A szervezet legtöbb tagja elítélte ezt a mágiát. Azok, akik az alacsonyabb páholyokba tartóztak a közmorálban hittek.
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a felsőbb régiók űzték a legsötétebb mágiát, és mesterként tiszteltél Crowleyt, míg az alsóbb páholyok ártalmatlan okkultizmussal, teozófiával és spiritizmussal foglalkoztak
Hitler 1919. szeptember 10-én csatlakozott a Thule Társasághoz, miután az egyik barátja, Ernst Röhm ezredes, háborús veterán és okkultista bemutatta Hitlernek a szervezet egyik fő irányítóját, Dietrich Eckart Nagymestert. A két férfi azonnal megtalálta a közös hangot.
Eckart egyaránt tagja volt a Német Munkáspártnak és a szervezetnek is, úgyhogy kapóra jött neki a fanatikus Hitler, akinek olyan karizmája, retorikai készségei és okkultizmus iránti érdeklődése volt, hogy tökéletesen alkalmasnak találták az Antikrisztus szerepre. Hitler heteken belül a társaság tagja lett.
1920. február 20-án a párt Nemzetiszocialista Német Munkáspártra változtatta a nevét, és az emblémájuknak a titkos társaság jelképét választották, amit Hitler tervezett. Eckart, Hitler és Drexler kihirdette 1920-ban a nácipárt alapjait, ideológiáját. Ezzel kezdetét vette a világuralomra törés terveinek megvalósítása.
Eckart hamarosan szívrohamot kapott, majd a halálos ágyán még kiadta a parancsot, hogy mindenki kövesse Hitlert, mert ő lesz az, aki táncol, de Eckart adja meg a hangot. A férfi még arról is beszélt, hogy megismertette Hitlerrel a Titkos Doktrínát, aminek köszönhetően Hitler képes kommunikálni más erőkkel.
Karl Haushofer véleménye az volt, hogy Eckart készítette elő az Antikrisztus eljövetelét, akit Lucifer inspirált, hogy meghódítsa a világot, és diadalra vezesse az árjafajt. Szerencsére, ez nem sikerült neki.
(Forrás: noiportal.hu)
A második világháború előtt Münchenben működött a német okkultista és hagyományőrző csoport, a Thule Társaság, melynek tagjai maximálisan hittek abban, hogy földönkívüliek leszármazottai, ezért földöntúli hatalmuk van, amivel világuralomra kell törniük. A Thule Társasághoz csatlakozott Hitler, akiből diktátort faragtak.A Thule Társaság neve arra a szigetre utal, amelyet a görög legendákból ismerhetünk. A szervezetet Walter Nauhaus alapította. Az első világháborúban megsérült veterán társasága eleinte német tanulócsoportként működött, hagyományőrzéssel foglalkozott, és okkultizmussal, amiről délutáni teázás közben csevegtek a tagok.
Nauhaus először 1911-ben alapította meg a szervezetét az úgy nevezett Germanenordent, más néven Teuton Rendet (nem azonos a Teuton Lovagokkal). Később Münchenbe költözött, ahol Thule-Gesellschaft álnév alatt kezdte működtetni a Germanenorden müncheni ágát.
Ahogy telt az idő, a szervezet olyan gyorsan erősödött, hogy hamarosan önálló szervezetté nőtte ki magát. Nauhaus ebben az időben, 1918-ban találkozott Rudolf von Sebottendorff okkultistával, akivel később megalapították a Thule Társaságot, mint egy önálló szervezetet.
A Thule Társaság azt vallotta, hogy abból a német ősi anyaföldből származnak, amely a „teuton Atlantisz” nevet kapta. Érdekesség, hogy ezt az Atlantiszt szinte teljesen úgy képzelték el, mint az eredetit, tehát egy olyan jéggel borított sziget volt, amelyen egy nagy fejlett, északi civilizáció élt.Ez volt „Ultima Thule”, az ősi Skandinávia, Grönland és Izland közelében, ám ez a sziget is elsüllyedt.
A Thule Társaság abban is hitt, hogy a német nép nemcsak egy eszméletlen fejlett fajtól származik, hanem még egy földönkívüli, az Aldebaran rendszerből érkeztek a Földre. Összességében, minden szerénységet mellőzve, azt vallották, hogy ők a szuper árja (nemes, tiszta, kiválasztott) faj.
Ezt a nemes, magasabb rendű faj elméletet Ignatius Loyola Donnelly találta ki. A farmer és jogtudós férfi az Egyesült Államokban élt, és egész életében próbálta bizonyítani az elméletét, amihez az is hozzátartózott, hogy Donnelly szerint az elsüllyedt sziget, amin a kiválasztott faj élt, Platón Atlantiszának része volt. Az elképzelés a 19. századra is fennmaradt, mert Helena Blavatsky okkultista írónő is ezt vallotta.
A Thule Társaság célja az volt, hogy meghódítják a világot a földönkívüli képességeikkel. Sebottendorff, Eckart és Guido von List teljesen biztos volt abban, hogy néhány mágikus ceremóniával kapcsolatba léphetnek az idegenekkel, vagy a leszármazottjaikkal, akik majd elmondják, hogy hogyan bikázzák be a természetfeletti képességeiket, amivel leigázzák az alacsonyabb rendű fajokat.A Thule Társaság elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy támogatta a Karl Harrer és Anton Drexler által vezetett Német Munkáspártot. A szervezet emellett kialakított egy belső és egy külső kört.
A külső körbe tartozott a munkásosztály, amelynek tagjai kiálltak a munkásmozgalomban, a szocialisták ellen. A belső körbe a pénzes- és üzletemberek, katonai vezetők, értelmiségiek, állami tisztek és Franz Görtner, Bajország igazságügyi miniszter tartozott.
Az összejöveteleket rendszerint a Hotel Vierjahreszeiten (Négy Évszak Hotel) müncheni luxusszállodában tartották. Az okkultizmusban csak a tagok egy része volt érdekelt. A másik részt a rasszizmus izgatta. A szervezet tehát náci okkultizmussal és a Harmadik Birodalom megteremtésével foglalkozott.
A társaság felépítése úgy nézett ki, hogy az emberek különböző páholyokba tartóztak. A legalacsonyabban azok voltak, akik minimális tudással és ésszel rendelkeztek. A mesterek féltve őrizték a titkaikat, amiket csak nagyon kevés taggal osztottak meg.
Az egyik ilyen titok például az volt, hogy a legmagasabb páholy tagjai luciferiánusok voltak. Ők fekete mágiát űztek, és gyakorolták Aliester Crowley sátánista szertartásait. Elsősorban démonidézéssel, szexuális mágiával, halottlátással próbálkoztak. A szervezet legtöbb tagja elítélte ezt a mágiát. Azok, akik az alacsonyabb páholyokba tartóztak a közmorálban hittek.
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a felsőbb régiók űzték a legsötétebb mágiát, és mesterként tiszteltél Crowleyt, míg az alsóbb páholyok ártalmatlan okkultizmussal, teozófiával és spiritizmussal foglalkoztak
Hitler 1919. szeptember 10-én csatlakozott a Thule Társasághoz, miután az egyik barátja, Ernst Röhm ezredes, háborús veterán és okkultista bemutatta Hitlernek a szervezet egyik fő irányítóját, Dietrich Eckart Nagymestert. A két férfi azonnal megtalálta a közös hangot.
Eckart egyaránt tagja volt a Német Munkáspártnak és a szervezetnek is, úgyhogy kapóra jött neki a fanatikus Hitler, akinek olyan karizmája, retorikai készségei és okkultizmus iránti érdeklődése volt, hogy tökéletesen alkalmasnak találták az Antikrisztus szerepre. Hitler heteken belül a társaság tagja lett.1920. február 20-án a párt Nemzetiszocialista Német Munkáspártra változtatta a nevét, és az emblémájuknak a titkos társaság jelképét választották, amit Hitler tervezett. Eckart, Hitler és Drexler kihirdette 1920-ban a nácipárt alapjait, ideológiáját. Ezzel kezdetét vette a világuralomra törés terveinek megvalósítása.
Eckart hamarosan szívrohamot kapott, majd a halálos ágyán még kiadta a parancsot, hogy mindenki kövesse Hitlert, mert ő lesz az, aki táncol, de Eckart adja meg a hangot. A férfi még arról is beszélt, hogy megismertette Hitlerrel a Titkos Doktrínát, aminek köszönhetően Hitler képes kommunikálni más erőkkel.
Karl Haushofer véleménye az volt, hogy Eckart készítette elő az Antikrisztus eljövetelét, akit Lucifer inspirált, hogy meghódítsa a világot, és diadalra vezesse az árjafajt. Szerencsére, ez nem sikerült neki.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások