Az igazi sátánizmus
Számoljunk le az előítéletekkel, és ismerjük meg, hogy miről szól valójában a sátánizmus!Hiába élünk a XXI. században, hiába rohangálunk okostelefonnal és más modern eszközzel, mert a vallások tekintetében ugyanazok az előítéletek élnek a köztudatban, mint száz évekkel ezelőtt.
Ha valaki az iszlámban hisz, akkor máris terroristának bélyegzik. Amennyiben valaki boszorkánynak vallja magát, akkor rögtön őrültnek nevezzük. De a keresztények sincsenek biztonságban, mert őket pedofil, pénzbeszedőnek kiáltjuk ki, míg a sátánistákat börtönbe vetnénk.
Mindez abból fakad, hogy hajlamosak vagyunk úgy ítélkezni, hogy valójában nem is tudjuk, hogy miről van szó. Most a sátánizmust ismerhetjük meg közelebbről, ami valójában egy ugyanolyan jámbor vallás, mint az összes többi.
A sátánizmust a filmipar és a média szennyezte be, hiszen úgy ábrázolják ezt a vallást, mintha minden hívője gyerekeket, állatokat kínoz és gyilkol, miközben a Pokol Urát imádja, és a pokolra jut.
Az igazság ezzel szemben az, hogy szó sincs állat- vagy emberkínzásról, vérivásról. Azok pedig, akik a vallás nevében követnek el bűncselekményeket nem hívők, hanem csak gazemberek, akik csupán a saját gaztettüket szeretnék egy magasabb erővel igazolni.
A kutatók három fajta sátánizmust különböztetnek meg. Az első kategóriába azokat az embereket sorolják, akik a médiában látható sátánizmust próbálják leutánozni, tehát ők teljesen tévúton járnak. Ezek a hívők többnyire csak addig jutnak, hogy sátánista jelképeket viselnek magukon.
A második kategóriába az igazi vallásos emberek tartóznak, míg a harmadikba sorolják a legveszélyesebb hívőket, akik egy-egy titkos társaság tagjai, és az emberáldozattól sem riadnak vissza.
Az igazi sátánizmus és az okkultizmus összefüggése: Minden vallásnak több oldala van. A kereszténység másik oldala a sátánizmus, amely esetében a hívők nem Istenben és az angyalokban hisznek, hanem a Sátánban és a démonokban, akiket próbálnak megidézni.
A sátánizmus ceremóniái és imádságai részben a keresztény miséket és imádságot forgatja ki, ám ennek a mértéke csoportonként eltérő. Emellett a sátánizmus átvette a pogány vallások elemeit és az okkultizmushoz tartozó rituálékat és mágiát.
A boszorkányokat nem véletlenül emlegetik egy lapon a sátánistákkal, ugyanis a sátánizmus hívei szabadon használhatják a mágiát. Átkozhatnak, áldhatnak, védelmet intézhetnek, gyógyíthatnak, sikert és szerelmet varázsolhatnak, valamint démonokat idézhetnek.
Két típusú vallás: A hagyományos kategória a teista sátánizmus, aminek hívei a Sátánt tisztelik, és vele, illetve démonaival szeretnének kapcsolatba lépni. Ennek két típusát különíthetjük el, a klasszikus teista sátánizmust és a modern sátánizmust.
A klasszikus teista sátánizmus, kicsit keményen fogalmazva, az „anti-keresztények” gyülekezete. Ők azok, akiket a keresztények ördögimádónak neveznek, ám a Sátán hívei már a kereszténység előtt is létezettek, méghozzá a júdaizmus ellentéteként.
A másik ág a modern teista sátánizmus, melynek hívei nem ismerik el a Bibliában szereplő Sátán karakterét. Az ő meggyőződésük a pogány és babilóni vallásokból származik. Számukra a Sátán olyan emberszerű teremtmény, akinek természetfeletti ereje van.
Ezen a hiten belül sokan Luciferrel, Melek Ta'us-sal vagy Enkivel azonosítják a Sátánt. Azok a vallásos sátánisták, akik Lucifert tekintik a főistenüknek, az önmegismerést és meditációt hirdetik, valamint azt vallják, hogy nincs közük a Bibliához, a kereszténységhez, és a kereszténység szerint definiált sátánimádáshoz.
A világ legismertebb sátánista mozgalma LaVey nevéhez fűződik. Anton Szandor LaVey 1966-ban alapította meg a Sátán Egyházat, ami hivatalos egyház Amerikában. Ez az egyház nem fogadja el az állami támogatást, sőt, még a Sátán Egyház finanszírozza a többi egyházat.
Az alapítás mellett, LaVey megírta 1969-ben a Sátáni Biblia című könyvet, amiből világosan kiderült, hogy a sátánizmus nem hirdeti a gyilkosságot, az állat áldozatot, a szexuális szabadságot, és helytelenít mindenféle erőszakot. Emellett sosem gyalázzák Istent, sőt, azt hirdeti a könyv, hogy Isten ereje, ami egy személytelen erő, tartja mozgásban az Univerzumot.
A sátánizmus elsősorban az őszinte érzelmeket hirdeti: „Sátán az arra érdemesekkel szembeni kedvességet képviseli, ahelyett, hogy szeretetünket idegenekre pazarolnánk!”. A Sátán Egyház arra buzdít, hogy mindenki vállalja fel a szexualitását, valamint élje úgy az életét, ahogy szeretné, de csakis normális keretek között.
A LaVey féle mozgalom nem egy valós, létező lényként tekint a Sátánra, hanem egyfajta életvitelnek tekinti a sátánizmust. Ők abban hisznek, hogy az ember egy olyan egyén, aki erős, független, lázadó, valamint képes önerőből boldogulni, és a boldogságát nem természetfölötti erőtől várja.
Összefoglalva, tehát a sátánizmus nem egy személyt, hanem egy létformát követ, és az ebben hívők önmagukat tekintik egyfajta istennek, aki a saját életéért, sorsáért felelős. Anton Szandor LaVey amellett, hogy megalapította az egyházat, megírta a saját Bibliájukat, még 11 törvényt is alkotott.
Íme, a Sátánisták 11 törvénye:
1. Senkinek se adj tanácsot, csak ha megkérnek rá!
2. Ne beszélj másoknak a gondjaidról, hacsak nem vagy biztos abban, hogy igazán hallani akarják!
3. Ha másvalaki birtokán tartózkodsz, mutass tiszteletet, különben ne menj oda!
4. Ha a birtokodon egy vendég bosszant, bánj el vele kegyetlenül!
5. Ne közeledj senkihez szexuálisan, hacsak meg nem kapod tőle az erre felhatalmazó jelzést!
6. Ne vedd el, ami nem a tiéd, hacsak az nem terheli a másikat annyira, hogy megszabadításért kiált!
7. Ismerd el a mágia hatalmát, ha sikeresen alkalmaztad vágyaid eléréséhez. Ha tagadod a mágia létezését, miután sikerrel használtad, mindent elveszítesz, amit szereztél!
8. Ne panaszkodj olyasmik miatt, amikkel nem vagy kénytelen foglalkozni!
9. Ne árts kisgyerekeknek!
10. Ne ölj nem embert, állatot, kivéve, ha rád támadnak, vagy ha élelemre van szükséged!
11. Amikor közterületen jársz, ne háborgass senkit. Ha valaki téged háborgat, szólítsd fel, hogy hagyja abba. Ha tovább háborgat, pusztítsd el!
Mindezek után elmondhatjuk, hogy nem kell halálra rémülnünk, és elítélnünk azt, aki sátánistának vallja magát.
(Forrás: noiportal.hu)
Ha valaki az iszlámban hisz, akkor máris terroristának bélyegzik. Amennyiben valaki boszorkánynak vallja magát, akkor rögtön őrültnek nevezzük. De a keresztények sincsenek biztonságban, mert őket pedofil, pénzbeszedőnek kiáltjuk ki, míg a sátánistákat börtönbe vetnénk.
Mindez abból fakad, hogy hajlamosak vagyunk úgy ítélkezni, hogy valójában nem is tudjuk, hogy miről van szó. Most a sátánizmust ismerhetjük meg közelebbről, ami valójában egy ugyanolyan jámbor vallás, mint az összes többi.
A sátánizmust a filmipar és a média szennyezte be, hiszen úgy ábrázolják ezt a vallást, mintha minden hívője gyerekeket, állatokat kínoz és gyilkol, miközben a Pokol Urát imádja, és a pokolra jut.
Az igazság ezzel szemben az, hogy szó sincs állat- vagy emberkínzásról, vérivásról. Azok pedig, akik a vallás nevében követnek el bűncselekményeket nem hívők, hanem csak gazemberek, akik csupán a saját gaztettüket szeretnék egy magasabb erővel igazolni.
A kutatók három fajta sátánizmust különböztetnek meg. Az első kategóriába azokat az embereket sorolják, akik a médiában látható sátánizmust próbálják leutánozni, tehát ők teljesen tévúton járnak. Ezek a hívők többnyire csak addig jutnak, hogy sátánista jelképeket viselnek magukon.
A második kategóriába az igazi vallásos emberek tartóznak, míg a harmadikba sorolják a legveszélyesebb hívőket, akik egy-egy titkos társaság tagjai, és az emberáldozattól sem riadnak vissza.
Az igazi sátánizmus és az okkultizmus összefüggése: Minden vallásnak több oldala van. A kereszténység másik oldala a sátánizmus, amely esetében a hívők nem Istenben és az angyalokban hisznek, hanem a Sátánban és a démonokban, akiket próbálnak megidézni.
A sátánizmus ceremóniái és imádságai részben a keresztény miséket és imádságot forgatja ki, ám ennek a mértéke csoportonként eltérő. Emellett a sátánizmus átvette a pogány vallások elemeit és az okkultizmushoz tartozó rituálékat és mágiát.
A boszorkányokat nem véletlenül emlegetik egy lapon a sátánistákkal, ugyanis a sátánizmus hívei szabadon használhatják a mágiát. Átkozhatnak, áldhatnak, védelmet intézhetnek, gyógyíthatnak, sikert és szerelmet varázsolhatnak, valamint démonokat idézhetnek.
Két típusú vallás: A hagyományos kategória a teista sátánizmus, aminek hívei a Sátánt tisztelik, és vele, illetve démonaival szeretnének kapcsolatba lépni. Ennek két típusát különíthetjük el, a klasszikus teista sátánizmust és a modern sátánizmust.
A klasszikus teista sátánizmus, kicsit keményen fogalmazva, az „anti-keresztények” gyülekezete. Ők azok, akiket a keresztények ördögimádónak neveznek, ám a Sátán hívei már a kereszténység előtt is létezettek, méghozzá a júdaizmus ellentéteként.
A másik ág a modern teista sátánizmus, melynek hívei nem ismerik el a Bibliában szereplő Sátán karakterét. Az ő meggyőződésük a pogány és babilóni vallásokból származik. Számukra a Sátán olyan emberszerű teremtmény, akinek természetfeletti ereje van.
Ezen a hiten belül sokan Luciferrel, Melek Ta'us-sal vagy Enkivel azonosítják a Sátánt. Azok a vallásos sátánisták, akik Lucifert tekintik a főistenüknek, az önmegismerést és meditációt hirdetik, valamint azt vallják, hogy nincs közük a Bibliához, a kereszténységhez, és a kereszténység szerint definiált sátánimádáshoz.
A világ legismertebb sátánista mozgalma LaVey nevéhez fűződik. Anton Szandor LaVey 1966-ban alapította meg a Sátán Egyházat, ami hivatalos egyház Amerikában. Ez az egyház nem fogadja el az állami támogatást, sőt, még a Sátán Egyház finanszírozza a többi egyházat.
Az alapítás mellett, LaVey megírta 1969-ben a Sátáni Biblia című könyvet, amiből világosan kiderült, hogy a sátánizmus nem hirdeti a gyilkosságot, az állat áldozatot, a szexuális szabadságot, és helytelenít mindenféle erőszakot. Emellett sosem gyalázzák Istent, sőt, azt hirdeti a könyv, hogy Isten ereje, ami egy személytelen erő, tartja mozgásban az Univerzumot.
A sátánizmus elsősorban az őszinte érzelmeket hirdeti: „Sátán az arra érdemesekkel szembeni kedvességet képviseli, ahelyett, hogy szeretetünket idegenekre pazarolnánk!”. A Sátán Egyház arra buzdít, hogy mindenki vállalja fel a szexualitását, valamint élje úgy az életét, ahogy szeretné, de csakis normális keretek között.
A LaVey féle mozgalom nem egy valós, létező lényként tekint a Sátánra, hanem egyfajta életvitelnek tekinti a sátánizmust. Ők abban hisznek, hogy az ember egy olyan egyén, aki erős, független, lázadó, valamint képes önerőből boldogulni, és a boldogságát nem természetfölötti erőtől várja.
Összefoglalva, tehát a sátánizmus nem egy személyt, hanem egy létformát követ, és az ebben hívők önmagukat tekintik egyfajta istennek, aki a saját életéért, sorsáért felelős. Anton Szandor LaVey amellett, hogy megalapította az egyházat, megírta a saját Bibliájukat, még 11 törvényt is alkotott.
Íme, a Sátánisták 11 törvénye:
1. Senkinek se adj tanácsot, csak ha megkérnek rá!
2. Ne beszélj másoknak a gondjaidról, hacsak nem vagy biztos abban, hogy igazán hallani akarják!
3. Ha másvalaki birtokán tartózkodsz, mutass tiszteletet, különben ne menj oda!
4. Ha a birtokodon egy vendég bosszant, bánj el vele kegyetlenül!
5. Ne közeledj senkihez szexuálisan, hacsak meg nem kapod tőle az erre felhatalmazó jelzést!
6. Ne vedd el, ami nem a tiéd, hacsak az nem terheli a másikat annyira, hogy megszabadításért kiált!
7. Ismerd el a mágia hatalmát, ha sikeresen alkalmaztad vágyaid eléréséhez. Ha tagadod a mágia létezését, miután sikerrel használtad, mindent elveszítesz, amit szereztél!
8. Ne panaszkodj olyasmik miatt, amikkel nem vagy kénytelen foglalkozni!
9. Ne árts kisgyerekeknek!
10. Ne ölj nem embert, állatot, kivéve, ha rád támadnak, vagy ha élelemre van szükséged!
11. Amikor közterületen jársz, ne háborgass senkit. Ha valaki téged háborgat, szólítsd fel, hogy hagyja abba. Ha tovább háborgat, pusztítsd el!
Mindezek után elmondhatjuk, hogy nem kell halálra rémülnünk, és elítélnünk azt, aki sátánistának vallja magát.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások