Bűnösnek találta a bíróság emberölésben a magatehetetlen palesztin késelőt agyonlövő izraeli katonát (2. rész)
A háromfős bírói testület nem tartotta megalapozottnak az őrmester ügyvédeinek érvelését, miszerint Azaria azért adta le a halálos lövést, mert úgy érezte, hogy a földön fekvő, meglőtt és magatehetetlen támadó, Abdel-Fattáh as-Sarif továbbra is veszélyt jelentett, s attól tartott, hogy robbanómellény lehet rajta.
Izraelben legutóbb tizenkét évvel ezelőtt ítéltek el katonát emberölésért, amelyért legfeljebb húsz év börtön szabható ki, s az eset az utóbbi hónapokban megosztotta az izraeli társadalmat.
A hadsereg által átadott jegyzőkönyvek tanúsága szerint a katona a történtek után még nem hivatkozott arra, hogy a támadó a földön fekve is veszélyt jelentett, s egyik társa szerint azt mondta, hogy Sarif megtámadta egy barátját, ezért megérdemelte a halált.
A bíróságon azt mondta: nem emlékszik erre a beszélgetésre. A bíróság szerint a helyszínen készült videofelvételek nem igazolták a védelem érveit és kétséges, hogy Sarif 11 perccel a merénylet után, sebesülten a földön fekve veszélyt jelentett volna. Az eljárás során az is kiderült, hogy az őt korábban ért hat lövés dacára az okozta a halálát, hogy Elor Azaria fejbe lőtte. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az őrmester tettét nem a jogos védelem, hanem a bosszúvágy motiválta.
"Az, hogy a földön fekvő ember terrorista, nem indokolja az aránytalan választ" - indokolta a bírói tanácsban elnöklő Maja Heller bíró a döntést. Az Azaria által leadott lövés elvben teljesen ellentétes az izraeli hadsereg fegyverhasználati szabályaival, amelyek tiltják halálos erő alkalmazását olyanokkal szemben, akik nem jelentenek közvetlen életveszélyt. Az Azaria-ügy az izraeli tízes tévécsatorna szerint kilóg a tavalyi év merényletei során lelőtt késes támadók sorából, mert noha a palesztin késelők többségét tettük elkövetése közben - noha olykor vitatható módon, de önvédelemből - megölték az izraeli katonák. Az órákig tartó ítélethirdetés közben mintegy száz ember tüntetett az őrmester felmentéséért a bíróság épülete előtt.
Még ki sem hirdették az ítéletet, amikor a Likud "héja" nézeteiről ismert kulturális minisztere, Miri Regev már elnöki kegyelmet sürgetett Azaria számára, és egyszersmind perbe fogásáért a katona cserbenhagyásával vádolta meg az azóta a politikai élettől visszavonult volt védelmi minisztert, Mose Jaalont.
A jobboldali Bájt Hajehudi párt élén álló Naftali Bennet oktatási miniszter is azt sürgette, hogy "azonnal" részesítsék kegyelemben az őrmestert. Meglepetésre nem csak a jobboldali politikusok, hanem még a baloldali Munkapárt egyik vezetője, Seli Jahimovics is elnöki kegyelmet vélt helyesnek, "miután döntésével a bíróság meghatározta a hadsereg számára mérvadó etikai normákat". A palesztin külügyminisztérium sem volt elégedett az izraeli bíróság döntésével, szerintük ugyanis a késelőt agyonlövő katona pere csak porhintés, melynek célja a nemzetközi közösség válaszának megakadályozása.
"Izraelben egyedülálló tettként próbálják bemutatni, de nem csak a katonát kellene elítélni, hanem a megszállás egész rendszerét" - állította a külügyminisztérium Rámalláhban kiadott közleménye. A palesztin merénylő családjának képviselője sem elégedett meg a katona bűnösnek nyilvánításával, s Hebronban tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a család - közösen a Palesztin Hatósággal - megpróbálja majd a háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék elé vinni az ügyet.
A katona családjának szóvivője szerint a bíróság figyelmen kívül hagyott olyan bizonyítékokat, melyek Azaria ártatlanságát támasztják alá. Nadav Veiszman alezredes, katonai ügyész szerint "fontos, világos, döntő jelentőségű és önmagáért beszélő" ítélet született. "A bíróság úgy döntött, hogy a lövés leadása nem volt indokolt. Ez nem örömteli nap számunkra. Jobb lett volna, ha mindez nem történik meg. De ami megtörtént, megtörtént, és ez súlyos bűncselekmény" - magyarázta Veiszman. Avigdor Liberman védelmi miniszter, aki a tárgyalás alatt a katona pártjára állt, most azt mondta: "nehéz" ítélet született, amellyel nem ért egyet, de arra szólítja fel az embereket, hogy tartsák tiszteletben a bíróság döntését.
Mint mondta: a hadsereget nem szabad politikai csatározások eszközévé tenni. Azaria egyik rokonát el kellett távolítani a tárgyalóteremből, amikor kimondták, hogy az őrmester bűnös. A nő azt kiabálta, hogy "az izraeli hadseregnek annyi". A bíróság várhatóan egy hónap múlva hirdeti majd ki, hogy milyen büntetést ró ki a gyilkos katonára. Szakértők szerint a szigorú ítélet ellenére, részben a közvélemény nyomására, Azaria viszonylag enyhe börtönbüntetésre számíthat. Ügyvédei mindenesetre már bejelentették, hogy fellebbeznek.
MTI
Izraelben legutóbb tizenkét évvel ezelőtt ítéltek el katonát emberölésért, amelyért legfeljebb húsz év börtön szabható ki, s az eset az utóbbi hónapokban megosztotta az izraeli társadalmat.
A hadsereg által átadott jegyzőkönyvek tanúsága szerint a katona a történtek után még nem hivatkozott arra, hogy a támadó a földön fekve is veszélyt jelentett, s egyik társa szerint azt mondta, hogy Sarif megtámadta egy barátját, ezért megérdemelte a halált.
A bíróságon azt mondta: nem emlékszik erre a beszélgetésre. A bíróság szerint a helyszínen készült videofelvételek nem igazolták a védelem érveit és kétséges, hogy Sarif 11 perccel a merénylet után, sebesülten a földön fekve veszélyt jelentett volna. Az eljárás során az is kiderült, hogy az őt korábban ért hat lövés dacára az okozta a halálát, hogy Elor Azaria fejbe lőtte.
"Az, hogy a földön fekvő ember terrorista, nem indokolja az aránytalan választ" - indokolta a bírói tanácsban elnöklő Maja Heller bíró a döntést. Az Azaria által leadott lövés elvben teljesen ellentétes az izraeli hadsereg fegyverhasználati szabályaival, amelyek tiltják halálos erő alkalmazását olyanokkal szemben, akik nem jelentenek közvetlen életveszélyt. Az Azaria-ügy az izraeli tízes tévécsatorna szerint kilóg a tavalyi év merényletei során lelőtt késes támadók sorából, mert noha a palesztin késelők többségét tettük elkövetése közben - noha olykor vitatható módon, de önvédelemből - megölték az izraeli katonák. Az órákig tartó ítélethirdetés közben mintegy száz ember tüntetett az őrmester felmentéséért a bíróság épülete előtt.
Még ki sem hirdették az ítéletet, amikor a Likud "héja" nézeteiről ismert kulturális minisztere, Miri Regev már elnöki kegyelmet sürgetett Azaria számára, és egyszersmind perbe fogásáért a katona cserbenhagyásával vádolta meg az azóta a politikai élettől visszavonult volt védelmi minisztert, Mose Jaalont.
A jobboldali Bájt Hajehudi párt élén álló Naftali Bennet oktatási miniszter is azt sürgette, hogy "azonnal" részesítsék kegyelemben az őrmestert. Meglepetésre nem csak a jobboldali politikusok, hanem még a baloldali Munkapárt egyik vezetője, Seli Jahimovics is elnöki kegyelmet vélt helyesnek, "miután döntésével a bíróság meghatározta a hadsereg számára mérvadó etikai normákat". A palesztin külügyminisztérium sem volt elégedett az izraeli bíróság döntésével, szerintük ugyanis a késelőt agyonlövő katona pere csak porhintés, melynek célja a nemzetközi közösség válaszának megakadályozása.
"Izraelben egyedülálló tettként próbálják bemutatni, de nem csak a katonát kellene elítélni, hanem a megszállás egész rendszerét" - állította a külügyminisztérium Rámalláhban kiadott közleménye. A palesztin merénylő családjának képviselője sem elégedett meg a katona bűnösnek nyilvánításával, s Hebronban tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a család - közösen a Palesztin Hatósággal - megpróbálja majd a háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék elé vinni az ügyet.
A katona családjának szóvivője szerint a bíróság figyelmen kívül hagyott olyan bizonyítékokat, melyek Azaria ártatlanságát támasztják alá. Nadav Veiszman alezredes, katonai ügyész szerint "fontos, világos, döntő jelentőségű és önmagáért beszélő" ítélet született. "A bíróság úgy döntött, hogy a lövés leadása nem volt indokolt. Ez nem örömteli nap számunkra. Jobb lett volna, ha mindez nem történik meg. De ami megtörtént, megtörtént, és ez súlyos bűncselekmény" - magyarázta Veiszman. Avigdor Liberman védelmi miniszter, aki a tárgyalás alatt a katona pártjára állt, most azt mondta: "nehéz" ítélet született, amellyel nem ért egyet, de arra szólítja fel az embereket, hogy tartsák tiszteletben a bíróság döntését.
Mint mondta: a hadsereget nem szabad politikai csatározások eszközévé tenni. Azaria egyik rokonát el kellett távolítani a tárgyalóteremből, amikor kimondták, hogy az őrmester bűnös. A nő azt kiabálta, hogy "az izraeli hadseregnek annyi". A bíróság várhatóan egy hónap múlva hirdeti majd ki, hogy milyen büntetést ró ki a gyilkos katonára. Szakértők szerint a szigorú ítélet ellenére, részben a közvélemény nyomására, Azaria viszonylag enyhe börtönbüntetésre számíthat. Ügyvédei mindenesetre már bejelentették, hogy fellebbeznek.
MTI
Hozzászólások