Ferenc pápa: a kirekesztettek nem haszontalanok, hanem értékes emberek
A misét Ferenc pápa az Európa számos országából a Vatikánba hívott mintegy hatezer fedél nélkülinek, szegénynek és rászorulónak mutatta be a nekik szentelt háromnapos római zarándoklat végén.
Közöttük volt a több mint nyolcvanfős, Budapestről és a szombathelyi egyházmegyéből érkezett magyar csoport is. Ferenc pápa homíliájában az emberi életnek azokról az értékeiről, igazi gazdagságairól beszélt, amelyek nem múlnak el.
"Isten és embertársunk, ezek a legnagyobb javak, amelyeket szeretnünk kell. Minden egyéb - az ég, a föld, a legszebb dolgok, ez a bazilika is - múlandó" - fogalmazott a katolikus egyházfő. Hangsúlyozta, hogy a "kirekesztett" emberek nem haszontalanok, hanem értékesek.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy gyakran az embert selejtezik le a múlandó dolgokkal szemben, és ennél is súlyosabbnak, hogy korunk társadalma hozzászokott embertársaink leselejtezéséhez.
"Aggódni kell, amikor a lelkiismeret érzéketlenné válik, és nem veszi észre a mellette szenvedő testvért vagy a világ súlyos gondjait, amelyek ismétlődő refrénné válnak a tévéhíradókban" - hangoztatta. Ferenc pápa "lelki rokkantságnak" nevezte, hogy a világban fontosabb a termelés mint az emberek szeretete. Kijelentette: korunk tragikus ellentmondása, hogy minél nagyobb a fejlődés és minél inkább szélesednek a lehetőségek, annál többen vannak azok, akik ezekhez nem tudnak hozzájutni.
"Ez nagy igazságtalanság (.) nincsen béke annak a házában sem, aki jól van, ha nincsen igazság mindenki otthonában" - fogalmazott a pápa. Saját egyházát is arra szólította fel, hogy az elfelejtett, kirekesztett embereket helyezze "nagyító alá" az érdekek, kiváltságok, a hatalomhoz és a dicsőséghez való ragaszkodás helyett. Ferenc pápa azt mondta: az egyház "joga és evangéliumi kötelessége az igazi gazdagság, vagyis a szegények gondozása".
Az egyházfő a Vatikánba érkezett európai fedélnélküliekkel tartotta az irgalmasság rendkívüli szentéve utolsó tömegtalálkozóját. Vasárnap egymás után zárulnak be a római bazilikák (Santa Maria Maggiore, lateráni Szent János, a római falakon kívüli Szent Pál), valamint a világ templomainak és kegyhelyeinek szentkapui - mindegyik, amelyet a Vatikánon kívül nyitottak meg. Az utolsó szentkaput, vagyis a Szent Péter bazilikáét Ferenc pápa november 20-án zárja be. Ezt tavaly december 8-án nyitotta meg az egyházfő, és mintegy húszmillióan haladtak át rajta.
MTI
Közöttük volt a több mint nyolcvanfős, Budapestről és a szombathelyi egyházmegyéből érkezett magyar csoport is. Ferenc pápa homíliájában az emberi életnek azokról az értékeiről, igazi gazdagságairól beszélt, amelyek nem múlnak el.
"Isten és embertársunk, ezek a legnagyobb javak, amelyeket szeretnünk kell. Minden egyéb - az ég, a föld, a legszebb dolgok, ez a bazilika is - múlandó" - fogalmazott a katolikus egyházfő. Hangsúlyozta, hogy a "kirekesztett" emberek nem haszontalanok, hanem értékesek.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy gyakran az embert selejtezik le a múlandó dolgokkal szemben, és ennél is súlyosabbnak, hogy korunk társadalma hozzászokott embertársaink leselejtezéséhez.
"Aggódni kell, amikor a lelkiismeret érzéketlenné válik, és nem veszi észre a mellette szenvedő testvért vagy a világ súlyos gondjait, amelyek ismétlődő refrénné válnak a tévéhíradókban" - hangoztatta. Ferenc pápa "lelki rokkantságnak" nevezte, hogy a világban fontosabb a termelés mint az emberek szeretete. Kijelentette: korunk tragikus ellentmondása, hogy minél nagyobb a fejlődés és minél inkább szélesednek a lehetőségek, annál többen vannak azok, akik ezekhez nem tudnak hozzájutni.
"Ez nagy igazságtalanság (.) nincsen béke annak a házában sem, aki jól van, ha nincsen igazság mindenki otthonában" - fogalmazott a pápa. Saját egyházát is arra szólította fel, hogy az elfelejtett, kirekesztett embereket helyezze "nagyító alá" az érdekek, kiváltságok, a hatalomhoz és a dicsőséghez való ragaszkodás helyett. Ferenc pápa azt mondta: az egyház "joga és evangéliumi kötelessége az igazi gazdagság, vagyis a szegények gondozása".
Az egyházfő a Vatikánba érkezett európai fedélnélküliekkel tartotta az irgalmasság rendkívüli szentéve utolsó tömegtalálkozóját. Vasárnap egymás után zárulnak be a római bazilikák (Santa Maria Maggiore, lateráni Szent János, a római falakon kívüli Szent Pál), valamint a világ templomainak és kegyhelyeinek szentkapui - mindegyik, amelyet a Vatikánon kívül nyitottak meg. Az utolsó szentkaput, vagyis a Szent Péter bazilikáét Ferenc pápa november 20-án zárja be. Ezt tavaly december 8-án nyitotta meg az egyházfő, és mintegy húszmillióan haladtak át rajta.
MTI
Hozzászólások