Győzzük le a rémálmokat!
Vizuális technikával gondoljuk tovább a rémálmunkat, és adjunk neki pozitív befejezést!
Verejtékben úszva, zakatoló szívvel, halálra rémülve riadunk fel az ágyunkban, és próbálunk megnyugodni, miután végre kitörtünk a minket kínzó rémálomból, ami nem kímél senkit.
Egy-egy ilyen álom rendszerint rányomja a bélyegét a napunkra, mert nem tudunk szabadulni a rossz érzéstől, és egész nap csak az jár a fejünkben, hogy miért álmodtuk azt, amit, és próbáljuk meggyőzni magunkat, hogy csak álom volt, és nem fog például meghalni a szerettünk.
A rémálmokat sokan elintézik annyival, hogy nem kellett volna olyan sokat enni lefekvés előtt, vagy jobb lenne, ha nem néznénk a brutális műsorokat a tévében.
Az álmok, és így a rémálmok is, valójában üzennek nekünk, hiszen azokat a Felettes Énünk és az égi segítőnk küldi, azzal a céllal, hogy segítsen az életünk megfelelő alakításában, még akkor is, amikor nem is tudunk erről.
Álmaink mindennap útmutatással szolgálnak, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, vagy tudatosan nem úgy cselekszünk, ahogy azt az álmaink megüzenték nekünk. Ilyenkor az álmok erőszakosabb módot választanak annak érdekében, hogy felhívják a figyelmünket arra, hogy változtatnunk kell az életünkben.
Éppen ezért érdemes alkalmazni egy egyszerű vizualizációs technikát, amivel még a rémálmokat is könnyedén fel tudjuk dolgozni, és nem fognak egész nap kísérteni minket. Ráadásul ennek a technikának hála, nem fogunk negatív dolgokat bevonzani, ugyanis a gondolatoknak teremtő erejük van.
A gyakorlathoz szükségünk lesz legalább tíz percre, de a félóra ideálisabb. Helyezkedjünk el kényelmesen, és hunyjuk le a szemünket. Vegyünk mély lélegzeteket, és lazuljunk el.
Ha jól csináljuk, akkor érezni fogjuk, hogy egyre nyugodtabbak vagyunk, aminek hatására felbukkannak a legutóbbi álmunk képei, és az érzéseket is újra átéljük. Ragadjuk meg ezeket! Miközben újra éljük az álmot, nyugodtan gondoljuk át a történetet.
Amikor véget ér az álom, akkor folytassuk gondolatban, hogy hogyan folytatódna szerintünk. Rémálom esetében alakítsuk úgy a történetet, hogy a lehető legboldogabb legyen a befejezése! Figyeljünk arra is, hogy ne erőltessük a gondolatokat, hanem hagyjuk azokat szabadon áramlani.
Miután sikeresen megoldottuk az álmot, adjunk magunknak némi levezetést. Az utolsó képsorok legyenek színesek, világos színűek, az érzések pedig boldogságból és szeretetből álljanak.
Ha a rémálmunkban egy szörnyeteggel, nekünk rosszat akaró emberrel álmodtunk, akkor semmiféleképpen se öljük meg, hanem változtassuk át olyan lénnyé, emberré, akit szeretünk, és a barátunknak tekintünk.
A vizualizációs technika mellett, érdemes álomnaplót vezetni, amibe dátummal ellátva, mindennap leírjuk, a lehető legrészletesebben, hogy mit álmodtunk. Ezzel a módszerrel fejlesztjük a álmodó képességünket, edződnek az intuícióink, ráadásul egyre jobban megértjük, hogy valójában mit is üzennek az álmaink.
A legpozitívabb hozadéka annak, hogy megértsük az álmainkat az, hogy idővel egyre ritkábban lesz rémálmunk, és akár azt is elérhetjük, hogy végleg megszűnjenek.
(Forrás: astronet.hu )
Verejtékben úszva, zakatoló szívvel, halálra rémülve riadunk fel az ágyunkban, és próbálunk megnyugodni, miután végre kitörtünk a minket kínzó rémálomból, ami nem kímél senkit.
Egy-egy ilyen álom rendszerint rányomja a bélyegét a napunkra, mert nem tudunk szabadulni a rossz érzéstől, és egész nap csak az jár a fejünkben, hogy miért álmodtuk azt, amit, és próbáljuk meggyőzni magunkat, hogy csak álom volt, és nem fog például meghalni a szerettünk.
A rémálmokat sokan elintézik annyival, hogy nem kellett volna olyan sokat enni lefekvés előtt, vagy jobb lenne, ha nem néznénk a brutális műsorokat a tévében.
Az álmok, és így a rémálmok is, valójában üzennek nekünk, hiszen azokat a Felettes Énünk és az égi segítőnk küldi, azzal a céllal, hogy segítsen az életünk megfelelő alakításában, még akkor is, amikor nem is tudunk erről.
Álmaink mindennap útmutatással szolgálnak, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, vagy tudatosan nem úgy cselekszünk, ahogy azt az álmaink megüzenték nekünk. Ilyenkor az álmok erőszakosabb módot választanak annak érdekében, hogy felhívják a figyelmünket arra, hogy változtatnunk kell az életünkben.
Éppen ezért érdemes alkalmazni egy egyszerű vizualizációs technikát, amivel még a rémálmokat is könnyedén fel tudjuk dolgozni, és nem fognak egész nap kísérteni minket. Ráadásul ennek a technikának hála, nem fogunk negatív dolgokat bevonzani, ugyanis a gondolatoknak teremtő erejük van.
A gyakorlathoz szükségünk lesz legalább tíz percre, de a félóra ideálisabb. Helyezkedjünk el kényelmesen, és hunyjuk le a szemünket. Vegyünk mély lélegzeteket, és lazuljunk el.
Ha jól csináljuk, akkor érezni fogjuk, hogy egyre nyugodtabbak vagyunk, aminek hatására felbukkannak a legutóbbi álmunk képei, és az érzéseket is újra átéljük. Ragadjuk meg ezeket! Miközben újra éljük az álmot, nyugodtan gondoljuk át a történetet.
Amikor véget ér az álom, akkor folytassuk gondolatban, hogy hogyan folytatódna szerintünk. Rémálom esetében alakítsuk úgy a történetet, hogy a lehető legboldogabb legyen a befejezése! Figyeljünk arra is, hogy ne erőltessük a gondolatokat, hanem hagyjuk azokat szabadon áramlani.
Miután sikeresen megoldottuk az álmot, adjunk magunknak némi levezetést. Az utolsó képsorok legyenek színesek, világos színűek, az érzések pedig boldogságból és szeretetből álljanak.
Ha a rémálmunkban egy szörnyeteggel, nekünk rosszat akaró emberrel álmodtunk, akkor semmiféleképpen se öljük meg, hanem változtassuk át olyan lénnyé, emberré, akit szeretünk, és a barátunknak tekintünk.
A vizualizációs technika mellett, érdemes álomnaplót vezetni, amibe dátummal ellátva, mindennap leírjuk, a lehető legrészletesebben, hogy mit álmodtunk. Ezzel a módszerrel fejlesztjük a álmodó képességünket, edződnek az intuícióink, ráadásul egyre jobban megértjük, hogy valójában mit is üzennek az álmaink.
A legpozitívabb hozadéka annak, hogy megértsük az álmainkat az, hogy idővel egyre ritkábban lesz rémálmunk, és akár azt is elérhetjük, hogy végleg megszűnjenek.
(Forrás: astronet.hu )
Hozzászólások