Magyar bíró: elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság megkülönböztet "régi" és "új" demokráciákat

Elfogadhatatlan, hogy a Velencei Bizottság megkülönböztet "régi" és "új" demokráciákat - mondta el Varga Zs. András magyar alkotmánybíró, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testületének magyar tagja a Nasz Dziennik című lengyel napilapban hétfőn közölt interjúban.

A lengyel katolikus lap azután kereste meg Varga Zs. Andrást, hogy a jogászprofesszor a Velencei Bizottság egyetlen tagjaként nem támogatta a testület múlt héten elfogadott, Lengyelországgal kapcsolatos határozatát, amelyben kimondták: aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások.



A "Lengyelország ügyvédje vagyok" című interjúban a Velencei Bizottság magyar tagja kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló lengyel törvénymódosításról nem lehet beszélni anélkül, hogy figyelembe vennék a taláros testület összetételét, valamint a jelenleg fennálló helyzetet okozó események időrendjét.

Varga ezzel arra utalt, hogy a 15 fős lengyel testületnek jelenleg 12 aktív tagja van, ebből tízet az előző, kettőt pedig a jelenlegi kormány idején iktattak be. Három bírói poszt betöltéséről, a hiányos összetételben kiadott ítéletek érvényességéről vita folyik a jelenlegi kormány, az ellenzék és az alkotmánybíróság között. A lengyel alkotmánybíróság, majd a Velencei Bizottság által megkérdőjelezett tavaly decemberi törvénymódosítást a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) az előző, a Polgári Platform vezette kormány által a választási ciklus legvégén végrehajtott személycserék ellensúlyozásául szánta.

A magyar alkotmánybíró kifejtette: a PiS törvénymódosítását alkotmányellenesnek minősítve, a lengyel alkotmánybíróság saját ügyében döntött, erre pedig nem lett volna jogosult. "Gondolom, ez ügyben önmagát korlátoznia, mérsékelnie kellene" - vélte Varga Zs.

A magyar bíró az egyik legproblematikusabb kérdésnek azt minősítette, hogy melyik évtől tekintik az országokat demokráciának. A Velencei Bizottság az Európa Tanács létrejöttének évét, 1949-et tartja mérvadónak, és ennek alapján megkülönböztet "régi" és "új" európai demokráciákat. Ezt a hozzáállást a magyar alkotmánybíró "tisztességtelennek, szabálytalannak és logikátlannak" minősíti, mert azt sugallja, hogy korábban egyetlen európai ország sem volt demokrácia.

Ez pedig nem igaz - állapítja meg. Lengyelország a második világháború után nem maga választotta a diktatórikus rezsimet, hanem azok az országok szolgáltatták ki Sztálinnak, amelyeket ma régi demokráciáknak tartanak. 1990-ben, amikor létrejött a Velencei Bizottság, ennek a megkülönböztetésnek még talán lett volna valami értelme, de ma már, 26 év elteltével, semmi. Annál inkább nem, hogy az egész rendszerváltást éppen Lengyelország indította el. Hogy jönnek ahhoz, hogy kioktassák Lengyelországot demokráciából? - teszi fel a kérdést.

Különösen nyugtalanítónak minősítette a magyar alkotmánybíró azt az újabb keletű jelenséget, hogy az európai jogalkotásban összemosódik a "kötelező" és a "lágy jog". A Velencei Bizottság által kiadott szakértői útmutatások az utóbbihoz tartoznak. Az Európai Bizottság azonban, mely februárban a lengyel alkotmánybíróság helyzetére való tekintettel is jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, közölte, hogy ebben támaszkodni fog a Velencei Bizottság véleményére. "A lágy jog így kötelező erejűvé válik" - állapította meg Varga Zs. András.

MTI