Nem igaz, hogy a cápák nem lehetnek rákosak

Harminc tudományos dolog, amit még mindig sokan rosszul tudnak.Kevés kínosabb dolog van annál, mint amikor próbálunk egy tudományos ténnyel felvágni az ismerőseink előtt, de kiderül, hogy tévedünk, mert az újabb kutatások bebizonyították, hogy a korábbi biztos tény valójában tévhit.

Az ilyen kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében készült az a gyűjtemény, amin harminc tudományos tévhit szerepel.

Minél nagyobb az agy, annál okosabb valaki: Az összes állat közül az ámbráscet tudhatja magáénak a legnagyobb agyat, mégsem ő a Föld a legokosabb teremtménye. Az emberek esetében még az agy-test aránya sem nevezhető kimagaslónak.

Fotografikus memória: A tudomány már kiderítette, hogy nem létezik fotografikus memória, csak nagyon jó memória. Ha valakinek rendkívüli az emlékezőtehetsége, akkor sem tud olyan részletes, alapos leírást adni, ami versenyre kelhetne egy fénykép részletességével.

A csokievés pattanást okoz: Ezt a népszerű tudományos állítást is megcáfolták a kutatók, akik egy hónapon keresztül etettek a több tucat alannyal olyan csokoládészeleteket, amelyek a szokásosnál tízszer több csokit tartalmaztak. A kísérlet másik csoportja hamis csokit kapott.

A kutatók a kísérlet előtt és után is megszámolták az alanyok pattanásainak számát. Az eredmény szerint semmiféle különbség nem volt a két csoport között.

A „bal féltekés” emberek kreatívak, a „jobb féltekések” analitikusak: Az továbbra is igaz, hogy a két agyfélteke más feladatokat lát el, de azt egyik kutatás sem bizonyította be, hogy valakinél az egyik félteke dominánsabban működne a másiknál.

A bioételek nem tartalmaznak vegyszereket, és táplálóbbak: Azok a farmerek, akik bioélelmiszereket termelnek, használhatnak bizonyos növényvédő szereket, ám ezek némelyike még károsabb a környezetre nézve, mint a szintetikus változatok.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a bio és a nem bio élelmiszer is annyira kevés rovar- vagy gyomirtó szert tartalmaz, hogy amiatt nem kell aggódni. Az idevonatkozó kutatások azt is bizonyítják, hogy a bioételek egyáltalán nem táplálóbbak, mint a „közönséges” ételek.A halál után tovább nő a haj és a köröm: Amikor valaki meghal, akkor annak semmije se nő tovább. A bőr kiszárad, összehúzódik, emiatt úgy tűnhet, hogy hosszabb lett a halott körme és a haja.

A HIV-vírus úgy terjedt át az emberre, hogy valaki majmokkal közösült: A tudomány szerint ennél az állításánál valószínűbb az, hogy az első emberek akkor fertőződtek meg, amikor majmokra vadásztak és érintkeztek a vérükkel.

Az emberek csak az agyuk 10%-át használják: Rengetegszer megcáfolta a tudomány ezt a népszerű tévhitet, mégis még mindig sokan igaznak hiszik. Az, hogy nem vagyunk képesek egyszerre dalszöveget írni, egyenletet megoldani, miközben zsonglőrködünk, még nem jelenti azt, hogy nem használjuk a teljes agyunkat.

Habár az agy a testnek csak a 3 százalékát teszi ki, mégis ez a részünk emészti fel az energiánk 20 százalékát.

A Hold gravitációs ereje okozza a dagályt: Félig igaz állításról van szó, mert a Földnek azon az oldalán, amely a Hold felé néz, tényleg érvényesül ez a húzó hatás, ám a másik oldalon a víz tehetetlenségi ereje hat, ez pedig a Földből származik. A gyors pörgés miatt az óceán enyhén „meggörbül”, amit dagálynak nevezünk.

A Szahara a föld legnagyobb sivataga: Ez is egy tudományos tévhit, hiszen egy sivatag esetében nem kötelező, hogy meleg legyen, és homok borítsa a felszínét. Ha száraz és lakhatatlan, akkor már sivatag.

Ennek a kritériumnak tökéletesen megfelel az Antarktisz, hiszen évente alig 2 százalék csapadék éri, a felszínén pedig nagyon kevés állat él. Az Antarktiszt 14 200 000 négyzetkilométeres terület, ez pedig sokkal nagyobb, mint a Szahara 9 200 000 négyzetkilométere.

Azért van melegebb nyáron, mert közelebb vagyunk a Naphoz: Dehogy! Valójában azért változik a hőmérséklet télen és nyáron, mert más szögben érnek el hozzánk a napsugarak.A kávé megállítja a növekedést: Ezt a tévhitet valószínűleg a kávéhelyettesítő termékeket forgalmazó cégek találták ki és terjesztették el, ugyanis a tudományos kutatások legtöbbje nem talált összefüggést a koffeinfogyasztás és a gyerek növekedése között.

Felnőttek esetében a vizsgálatok kimutatták, hogy a koffeinfogyasztás csökkentheti a kalcium felszívódását, de ez annyira kismértékben történik, hogy elég egy evőkanál tej, hogy ellensúlyozzuk a hatást.

A Mount Everest a világ legmagasabb hegye: Abban a tekintetben igaz, hogy a Mount Everest a tengerszint felett legmagasabbra nyúló hegy. Ha azonban a hegy lábától a csúcsáig mért távolságot vizsgáljuk, akkor nem a Mount Everest a legmagasabb hegy, mert ebben az esetben Hawaii szigete nyert, aminek a csúcsa a Mauna Kea.

A Mount Everest 8848 méter magas a tengerszint felett, míg a Mauna Kea 4205 méterrel magasodik a tengerszint felett, ám amennyiben ehhez hozzáadjuk a Csendes-óceán alatt fekvő részét, akkor az egész hegy 10 200 méter magas.

A cápák nem kapnak rákot: Ezt a tévhitet I. William Lane terjesztette el, amikor cápaporcot árult rákellenes szerként, ám 2013-ban több olyan cápát is találtak a tudósok, amelyek testén tumorszerű kinövések voltak.

A cápákkal kapcsolatban az sem igaz, hogy kilométerekről kiszagolnak egy csepp vért, bár az tény, hogy nagyszerű szaglással rendelkezik a vízi ragadozó. Némelyik cápafaj képes egy csepp vért kiszimatolni 10 milliárd rész vízben.

Ez annyi, mint egy csepp vér egy olimpiai úszómedencében, de az óceán ennél sokkal nagyobb, ráadásul időbe telik, mire a szagmolekulák elsodródnak. Egy jó napon, ha az áramlatok a cápa segítségére vannak, akkor képes lehet kiszimatolni az áldozatát, aki néhány futballpályányi távolságra van tőle, de nem kilométerekre.

Az is csak részben igaz, hogy a cápák megfulladnak, ha nem úsznak. Az igaz, hogy a cápáknak sok faja csak akkor képes a vizet átáramoltatni a kopoltyúikon, ha úsznak, de például a fenéklakó dajkacápa képes úszás nélkül vizet pumpálni a kopoltyúihoz. A cápák egyébként tényleg elsüllyednek, ha nem úsznak, de ettől nem lesz bajuk.

A Nap sárga: Valójában fehér a Nap által kibocsátott fény, ami a légkör szűrőhatása miatt tűnik sárgának, de csak akkor, ha hunyorogva nézünk rá.

A tej jót tesz a csontoknak: Ez a tévhit annyira erős, hogy még a törvényhozókat is meggyőzte. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium például azt tanácsolja, hogy a felnőttek minden nap igyanak három bögre tejet, a kalcium és a D-vitamin miatt.

A kutatások azonban nem mutattak ki összefüggést a több tejivás (vagy kalcium és D-vitamin pótlás) és a csonttörések gyakorisága között. Olyan tanulmány azonban készült, amely szerint a tejfogyasztóknál magasabb a halandóság. Ez nem jelenti azt, hogy a tej veszélyes, de használni sem használ.

Az embernek öt érzéke van: A látás, a szaglás, a hallás, az ízlelés és a tapintás nem minden, hiszen nem szabad elfeledkezni az egyensúlyról, a hő- és időérzékről, a propriocepcióról, ami lehetővé teszi, hogy ne menjünk neki mindig mindennek, és a fájdalomérzésről!A lemmingek tömeges öngyilkosságot követnek el: Nem vetik magukat a tengerbe, hanem csak néha leesnek a szikláról vándorlás közben, mert ismeretlen terepre tévedtek.

A víz vezeti az áramot: Egyáltalán nem jó áramvezető a tiszta, vagy desztillált víz. Az igazság az, hogy a vízben lebegő szemcsék és ásványi anyagok vezetik az elektromosságot.

A fagyievéstől náthásabb leszel: Nyugodtan ehetünk fagyit, ha náthásak vagyunk, mert a Mayo klinika kutatása kimutatta, hogy a tej nem növeli a nyálkaképződést, a fagyasztott tejtermékek csillapítják a torokfájást, ráadásul kalóriákkal lát el, ha nem tudunk mást enni.

A középkori emberek azt hitték, a Föld lapos: Szinte az összes középkori tudós úgy gondolta, hogy a Föld gömbölyű. Az az elmélet, amely szerint a Föld lapos, csak a XIX. században terjedt el, amikor az evolúcióelmélet is kezdett népszerűvé válni. A tudomány és a vallás ekkor szembe került egymással.

Ősellenség a cukor: Nagyon sok tévhit él a köztudatban a cukorral kapcsolatban, ezért most megcáfolunk párat, kezdve azzal, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a cukor ugyanolyan függést okozna, mint a kokain.

A természetes cukor kicsit sem egészségesebb, mint a feldolgozott cukor, ugyanis ugyanannyi cukor van a természetes termékekben (például gyümölcs), mint a szintetikus készítményekben (például cukorka).

A cukor nem okoz hiperaktivitást a gyerekeknél. Ezt az összefüggést több kutató vizsgálta, de egyik kutatási eredmény sem talál kapcsolatot a cukor fogyasztása és a gyerekek hiperaktivitása között.

Alan Levinovitz professzor egyszer azt állította, hogy a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup ugyanolyan biológiai hatást okoz, mint a méz. A gond csak az, hogy a cukorkák és a hasonló édesipari termékek adagonként több cukrot tartalmaznak, ez pedig több kalóriát jelent, és ez az, amire nagyon oda kell figyelni.

A cukor és a csoki nem afrodiziákum. Ez a tévhit a XIX. században terjedt el, a Kellog pedig egy hirdetésben hivatkozott rá. Valójában nincs arra tudományos bizonyíték, hogy a cukor vagy a csokoládé vágyfokozó lenne.

Kék lesz a vérünk, ha oxigénhiány lép fel: A vér soha nem lesz kék. Ha kevés benne az oxigén, akkor sötétpirossá válik. Az erekben csak azért tűnik kéknek, mert több rétegnyi szöveten keresztül látjuk, amelyek színszűrőként működnek.

Az aranyhalak semmire nem emlékeznek egy másodpercnél tovább: Az igazság ezzel szemben az, hogy az aranyhalaknak nagyon jó a memóriája. Akár hónapokig is képesek emlékezni a dolgokra.

Nincs gyorsabb a fénynél: Több dolog miatt is tévhit. A Légüres térben a fény 299 792 458 méter per szekundummal halad, de más közegekben jelentősen lassulhat. Vízben például 25 százalékkal, a gyémántban 59 százalékkal lassabb.

Az űr táguló szövete egyszer biztos, hogy megelőzte a fényt az ősrobbanás során. A fizikusok szerint a féregjáratok és a kvantum-összefonódások is gyorsabban „mozoghatnak”, mint a fény.Idővel el fog tűnni a szőke és a vörös haj: Nem igaz, hogy a szőkék és a vörösek „kihalnak”, mert a gének ritkán halnak ki, ráadásul azok a recesszív gének, amelyeknek az eredménye a vörös és a szőke haj, generációkon át öröklődhet egy családban úgy, hogy bárki szőke lenne.

Amikor két olyan embernek születik gyereke, akik megfelelő recesszív génekkel rendelkeznek, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy vörös vagy szőke hajú gyerekük lesz, még akkor is, ha egyik szülő sem az.

A denevérek vakok: Ha valakire azt mondjuk, hogy „vak, mint egy denevér”, akkor valójában azt mondtuk, hogy az illető egyáltalán nem vak. Igaz, hogy a denevérfajok többsége ultrahangok segítségével tájékozódik, de ettől még látnak.

Minden nap egy alma az orvost távol tartja: Az alma C-vitaminban és rostban gazdag. Ez eddig rendben van, de ez még kevés ahhoz, hogy makkegészségesek legyünk, hiszen vannak olyan vírusok és baktériumok, amik ellen az alma tehetetlen.

Az ötmásodperces szabály: Nem igaz, hogy 5 másodpercen belül még megehetjük a földre esett ételt, hiszen a baktériumok milliszekundumok alatt képesek ellepni az ennivalót. A nedves étel több baktériumot vonz, mint a száraz, ám nem létezik „biztonsági időhatár”. Minden azon áll vagy bukik, hogy mennyire tiszta a padló, amire leesett a finom falat.

A szűzhártya egy szövet, amely elzárja a női vaginát: Ez egy nagy hülyeség! A szűzhártya egy vékony membrán, ami részben elzárja a vagina nyílását. Vannak olyan nők, akinek egyáltalán nincs. Azt sem árt végre megjegyezni, hogy a szexen kívül más tevékenységtől is sérülhet a szűzhártya, így például sportolás közben, vagy a tampon felhelyezése miatt.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)