Rejtett kamerás felvétel egy brit állatkísérleti laborból – csak erős idegzetűeknek!
Egy brit állatkísérleti labor dolgozója rejtett kamerával vette fel, hogy mi folyik az intézményben. A cég szerint minden teljesen jogszerű, amit végeznek.
A kölyökkutyákat kizárólag állatkísérleti célból tartják és tenyésztik odabent. S közben folyamatosan mészárolják le őket, amint az a felvételen is látható.
Ezeknek az állatoknak a rövid élete kizárólag vérvételekből, a gyógyszerkísérletekből, az állandó vizsgálatokból, majd pedig a boncolásból áll. S közben pedig állandó szenvedéseknek vannak kitéve.
A téma sokakat érzékenyen érint és csak nagyon keveset lehet tudni arról, hogy mi történik ott valójában. Ezért sok rémhír terjedt el a kísérletekkel kapcsolatban.
A videót egy brit állatvédő szervezet a BUAV készítette, amely a kísérleti állatok élveboncolása ellen harcol. Az ő munkatársuk készítette a sokkoló hétperces videót a cambridgeshire-i laborban.
A Susie álnevű nő 8 hónapig dolgozott a laborban. Ezalatt az állatoknak szánt orvosságok fejlesztésén dolgoztak, ehhez volt szükség az állatkísérletekre. – számolt be róla a Sunday Express.
A nő rejtett kamerás videóján látottak szerint a laborban élő kutyák, macskák, csirkék és egyéb kísérleti állatok találhatók. Mindannyiuk sorsa szörnyű: a kölyköket pár hetes korukban elveszik az anyjuktól. Különböző teszteléseknek vetik őket alá, majd végleges elaltatás vár rájuk.Ezt követően a testüket felboncolják, aztán a szemétbe dobják. Az apa és anyaállatok pedig csak a szaporodás miatt maradnak életben. De miután a kicsik megszülettek, pár hét után őket is elaltatják.
Az állatvédő szervezetnek dolgozó beépített nő naplót is vezetett az ott történtekről. A kölyökkutyák és macskák négyhetes korukban kerülnek elválasztásra és azonnal vizsgálatoknak vetik őket alá. Ha a vizsgálat azt követeli meg, akkor már 5 hetesen elaltatják őket. 8 hónap alatt a laborban 92 kölyök és 10 felnőtt kutyát (főleg beagle-t) és min. 15 macskát öltek meg, számos nyúl, csirke és patkány mellett.
A BUAV által készített felvételekkel szemben a cég úgy védekezett, hogy szükség van az állatkísérletekre.
A szóvivő a Daily Mail-nek azt mondta, hogy a laborban lévő állatkísérletek a hatályos törvényekben meghatározott keretek szerint történnek. A törvény pedig megengedi, hogy állatoknak kifejlesztett gyógyszereket élő állatokon teszteljék le, mielőtt forgalomba hoznák. (pl. kennel köhögés, parvovírus ellen). A cég elsődleges célja, hogy az állatok jólétét biztosítsák.
Magyarországon szigorú feltételei vannak az állatkísérletek engedélyeztetésének. Minderről dr. Gyertyán István, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségén belül működő állatkísérleti bizottság vezetője beszélt. A szakember részt vett a tavaly életbe lépett állatvédelmi törvény kidolgozásában is. A bizottság vezetője szerint Magyarországon csak azok az intézmények kaphatják meg az engedélyt állatkísérletekre, amelyek szigorú feltételeket teljesítenek. Ezek pedig a nagy és kényelmes férőhelyek biztosítása, a rágcsálóknak rágnivaló szükséges, fészekanyag a kutyáknak pedig játékok.
Az intézmények nagy része pedig kísérletsorozatra kéri az engedélyt. A kérelemhez pedig egy ún. ártalom-haszon elemzést is mellékelni kell. Ez alapján dönt a bizottság. Mindig arra törekednek, hogy a kísérletekben a lehető legkevesebb állat vegyen részt és minimálisan terheljék meg csak őket.
forrás: hír24
A kölyökkutyákat kizárólag állatkísérleti célból tartják és tenyésztik odabent. S közben folyamatosan mészárolják le őket, amint az a felvételen is látható.
Ezeknek az állatoknak a rövid élete kizárólag vérvételekből, a gyógyszerkísérletekből, az állandó vizsgálatokból, majd pedig a boncolásból áll. S közben pedig állandó szenvedéseknek vannak kitéve.
A téma sokakat érzékenyen érint és csak nagyon keveset lehet tudni arról, hogy mi történik ott valójában. Ezért sok rémhír terjedt el a kísérletekkel kapcsolatban.
A videót egy brit állatvédő szervezet a BUAV készítette, amely a kísérleti állatok élveboncolása ellen harcol. Az ő munkatársuk készítette a sokkoló hétperces videót a cambridgeshire-i laborban.
A Susie álnevű nő 8 hónapig dolgozott a laborban.
A nő rejtett kamerás videóján látottak szerint a laborban élő kutyák, macskák, csirkék és egyéb kísérleti állatok találhatók. Mindannyiuk sorsa szörnyű: a kölyköket pár hetes korukban elveszik az anyjuktól. Különböző teszteléseknek vetik őket alá, majd végleges elaltatás vár rájuk.Ezt követően a testüket felboncolják, aztán a szemétbe dobják. Az apa és anyaállatok pedig csak a szaporodás miatt maradnak életben. De miután a kicsik megszülettek, pár hét után őket is elaltatják.
Az állatvédő szervezetnek dolgozó beépített nő naplót is vezetett az ott történtekről. A kölyökkutyák és macskák négyhetes korukban kerülnek elválasztásra és azonnal vizsgálatoknak vetik őket alá. Ha a vizsgálat azt követeli meg, akkor már 5 hetesen elaltatják őket. 8 hónap alatt a laborban 92 kölyök és 10 felnőtt kutyát (főleg beagle-t) és min. 15 macskát öltek meg, számos nyúl, csirke és patkány mellett.
A BUAV által készített felvételekkel szemben a cég úgy védekezett, hogy szükség van az állatkísérletekre.
A szóvivő a Daily Mail-nek azt mondta, hogy a laborban lévő állatkísérletek a hatályos törvényekben meghatározott keretek szerint történnek. A törvény pedig megengedi, hogy állatoknak kifejlesztett gyógyszereket élő állatokon teszteljék le, mielőtt forgalomba hoznák. (pl. kennel köhögés, parvovírus ellen). A cég elsődleges célja, hogy az állatok jólétét biztosítsák.
Magyarországon szigorú feltételei vannak az állatkísérletek engedélyeztetésének. Minderről dr. Gyertyán István, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségén belül működő állatkísérleti bizottság vezetője beszélt. A szakember részt vett a tavaly életbe lépett állatvédelmi törvény kidolgozásában is. A bizottság vezetője szerint Magyarországon csak azok az intézmények kaphatják meg az engedélyt állatkísérletekre, amelyek szigorú feltételeket teljesítenek. Ezek pedig a nagy és kényelmes férőhelyek biztosítása, a rágcsálóknak rágnivaló szükséges, fészekanyag a kutyáknak pedig játékok.
Az intézmények nagy része pedig kísérletsorozatra kéri az engedélyt. A kérelemhez pedig egy ún. ártalom-haszon elemzést is mellékelni kell. Ez alapján dönt a bizottság. Mindig arra törekednek, hogy a kísérletekben a lehető legkevesebb állat vegyen részt és minimálisan terheljék meg csak őket.
forrás: hír24
Hozzászólások