Tudományos magyarázatok bizonyítják, hogy zombik nem létezhetnek

Ha eddig kételkedtél volna, akkor ez a tíz tény meg fog győzni arról, hogy nem kell élőhalottak támadásától tartanod.A vérfarkasokról és a vámpírokról tudjuk, hogy a babonás őseink találták ki őket, mert akkoriban az orvostudomány még nem volt elég fejlett ahhoz, hogy kiderítse, hogy milyen betegségek miatt hasonlít valaki természetfeletti lényre.

A zombik azonban az elmúlt néhány évben jöttek divatba, sokan pedig komolyan elhiszik, hogy akár egy élőhalott támadás is kitörhet a világon, ám a tudomány a XXI. századra elég fejlett ahhoz, hogy tényekkel bizonyítsa az, hogy miért nem létezhetnek zombik.

Merev állkapcsok: Vallásonként és országonként változó az, ahogy bebalzsamozzák a holttestesteket. Az Egyesült Államokban például megváltoztatják a száj kinézetét, aminek oka az lehet, hogy a hullamerevség miatt „grimaszolhat” a halott, emiatt belülről összevarrják vagy összeragasztják a szájat.

Ha ezt nem teszik meg, akkor a hullamerevség miatt megmerevedik az állkapocs, ami lehetetlenné tenné, hogy a zombi úgy megegyen valakit, ahogy a horrorfilmekben láthattad.

Az önemésztés: Azt hitted, hogy annál ocsmányabbak nem lehetnek a zombik, mint a moziban láttad? Nos, a tudomány szerint még a legrémesebb ábrázolás sem annyira gusztustalan, mint ahogy valójában kinéz egy hulla.

A halál után a lágyszövetek elég hamar lebomlanak, aminek rothadással és önemésztéssel történik. A rothadás során a belekből kiszabadulnak az ott tanyázó baktériumok, amik lebontják a testet. Ezzel szemben az önemésztés esetén az oxigéntől megfosztott sejtek savassá válnak, mérgező melléktermékeket bocsátanak ki.

A melléktermékek felhalmozódása után a sejtmembrán meggyengül.

Porladó csontok: A zombi alkotásokban visszatérő jelenet, hogy az élőholtak kiássák magukat a sírból, pedig a valóságban erre aligha lenne képes a csontvázuk, főleg akkor, ha elég öregek, mivel a tudomány szerint egy régi hullának már nincs csontja.

Ennek oka, hogy a csontokban található protein idővel lebomlik, a csontok pedig egyszerűen elporladnak. Ezt a mindenképpen bekövetkező folyamatot lassíthatja vagy gyorsíthatja a temetés módja és a klíma.Felbomlanak a szemgolyók: Ahogy minden más emberi szövetet, úgy a szemet is érinti a halál utáni önemésztés. Ezen kívül a szemet mozgató apró izmokat is eléri a hullamerevség, a pupillákat szabályzó apró izmok pedig megbénulnak.

A vérnyomás megszűnése miatt a szemek beesnek, opálossá válnak a halál után, tehát a sasszeműnek beállított zombikon megint csak nevet a tudomány, hiszen az élőholtak látása soha nem lehetne elég jó ahhoz, hogy emberekre vadásszanak.

Sírkamrák: Ha esetleg mégis bekövetkezne valami csoda, aminek eredményeként a holtak feltámadnának, akkor még ebben az esetben sem tudnának kimászni a sírjukból a zombik. A tudomány ezt azzal magyarázza, hogy még mielőtt bevezették a koporsós temetést, a halottakat két méter mélyre földelték el, hogy megvédjék azokat a dögevőktől.

A legtöbb országban még ma is ehhez tartják magukat, ráadásul gyakori, hogy a koporsókat sírkamrába teszik, ami azt akadályozza meg, hogy a föld a koporsóra omoljon. A sírkamra lezárása után nagyjából egy méternyi föld, azaz 900 kilogramm nehezedik a duplán elzárt holttestre, tehát lehetetlen, hogy kiszökjön onnan.

Halálhullám: A zombis filmekben visszatérő elem, hogy nem szabad fényt gyújtani és csendben kell maradni, mert az élőholtak a legkisebb emberi hangra, vagy az ember látványára támadnak. Ez a fajta „éberség” azonban soha nem valósulhatna meg a valóságban, mert a halál után az agyműködés az elsők között szűnik meg.

2011-ben egy patkányokon végzett kísérlet azt bizonyította be, hogy a szív leállása után 17 másodpercig érzékelhető az agytevékenység. Nagyjából egy perccel később jött egy utolsó kilengés az EEG-n. Az utolsó „halálhullám” után semmit sem mutatott többé az EEG.Bomlasztó környezet: Előfordul, hogy a halottak nem kapnak rendes temetést, mert a gödrökben, folyókban, esetleg a vadonban végzik, ahol jó ideig, vagy talán soha nem találják meg őket, ám még ebben az esetben sem kell attól félni, hogy zombiként támadnának fel.

A tudományt ezt azzal magyarázza, hogy két nap után a hullamerevség fokozatosan elmúlik, illetve előfordulhat, hogy az önemésztés lassabb lefolyású, ám a környezet is képes csontvázzá változtatni az emberi maradványokat. A folyamatot gyorsíthatja a melegebb éghajlat, a víz jelenléte. Emellett a helyi élővilág is tehet azért, hogy egy hulla se támadhasson fel.

Paralízis: A filmekben a zombik képesek mászni, ugrani, ajtókat betörni, tehát igazán aktív az izomtevékenységük ahhoz képest, hogy élőholtak, ráadásul úgy tűnik, hogy a finom motorikus képességeikkel sincs komoly problémájuk.

Ez természetesen ugyancsak lehetetlen dolog a tudomány szerint, mert a központi idegrendszer teljesen tönkremegy, ha beállt a halál. Amennyiben a központi idegrendszert akár csak egy aprócska sérülés is éri, akkor a test lebénul, mert megszűnik a kommunikáció a test különböző részei között.

Merev végtagok: Ha eltekintünk attól a néhány filmtől, amelyekben a zombik meglepően gyorsak, akkor a legtöbb alkotásba mereven járó, kocogva is gyorsan lehagyható ocsmányságoknak ábrázolják őket.

Az orvostudomány szerint valójában se lassan, se gyorsan nem tudnának mozogni az élőholtak, ugyanis két órával a halál után beáll a hullamerevség. Ebben az esetbe eltűnik az adenozin-trifoszfát (ATP), ami egy olyan vegyület, ami a mozgáshoz szükséges energiát biztosítja az izmoknak. Habár a hullamerevség 48-72 óra után elmúlik, az ATP már soha többé nem tér vissza.

Zéró vegyi energia: Az „anyagcsere” valójában gyűjtőnév, amit azokra a testben zajló, kémiai folyamatokra használ a tudomány, amelyek segítenek életben tartani a sejteket. Anyagcserének nevezzük azt is, hogy az elfogyasztott ételből ATP lesz, tehát az a vegyszer, ami energiával tölti el az izmokat.

Tény, a halál után nem áll le azonnal az anyagcsere, mert 4-10 percbe is beletelik, mire a folyamat megszakad. Ha valami elképzelhetetlen csoda eredményeként a holttestek zombiként támadnának fel, az izmaik akkor sem működnének az ATP hiánya miatt.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)