Valahol a világon létezik még egy Budapest
Budapest nemcsak Magyarországon van, hanem az Egyesült Államokban lévő Georgia államban a 78-as főúton érhetjük el Tallapoosától 5 mérföldnyire található délkeletre.
Az amerikai Budapestet nem jelzik előre táblák, mert kis település. Története egészen egyedi, hiszen a településre az 1880-as években magyar bevándorlók érkeztek.
Nem maguktól jöttek, mert semmi elől nem menekültek, hanem behívták őket. Ralph L. Spencer egy Connecticutban született úriember hívására érkeztek a magyarok. Ralphnak az volt a célja, hogy a térségbe, Haralson megye dombjain szőlészeteket hoz létre. Ezért Európából keresett profi szakembereket, akik szőlészeteben-borászatban jártasok.
A magyar közösség Pennsylvaniából érkezett, ahol bányában kemény munkát végeztek. A magyarok számára Spencer ajánlata visszautasíthatatlan volt. Úgy gondolták a magyarok, hogy a borkészítésért cserébe olyan munkahelyük lehet, amely emlékezteti hazájukra és még örömükre mindehhez földet is kapnak.
A századforduló környékén már 200 család költözött a vidékre. A borászati térségben a legnagyobb települést Budapestnek nevezték el Magyarország iránti mély tiszteletből.
A környéken ezen kívül még két magyarországi településnek adtak nevet. Az egyik Nyitra, a másik Tokaj. A szőlészeti területeken élő magyarok saját maguknak építettek házakat, iskolát, keresztény templomot, temetőt, sőt egészségügyi intézményeket is létrehoztak. A vidék jótékony klímája miatt virágzó borászatot hoztak létre a magyarok Haralson megye dombságain.
A helyiek jól éltek. Munkájukkal jelentősen részt vettek a térség fejlődésében, hiszen a Georgia Vineyard Company vállalat nagyban nekik köszönheti felvirágzását. Az ötletgazda Spencer mindent megtett a magyarokért. Még papot is hívott, hogy hazánk fiai hitüket tudják gyakorolni.
A környéken élő amerikaiaknak nem tetszett a magyarok életvitele, hiszen nem mindegyikőjük tudott angolul. Akik pedig tudtak, nem nagyon szólaltak meg a nyelven. Az amerikaiak erősen diszkriminálták a magyarokat és lenézték a messziről érkezett borászokat. Georgiában 1908-ban szesztilalmat rendeltek el. Így a bortermelés jelentősen hanyatlásnak indult.
A magyarok elvesztették megélhetésüket, visszaköltöztek északra újra a bányákba dolgozni. A települést elhagyták. A következő hír 1969-ben bukkant fel, amely arról szólt, hogy a rendőrség a volt templomban egy illegális szeszgyáron ütött rajta. Az egykori település közelében emléktáblát helyeztek ki a Georgiai Történeti Társaságnak köszönhetően.
A tábla mára alaposan rongálódott, de a temető megmaradt, ahol a fejfákon magyar nevek olvashatók. Például: Radó, Fekete, Lakatos, Polyák. Egy társaság 2008-ban rendbe tette a temetőt és azt tervezik, hogy az emléktáblát is visszaállítják.
A temető előtti utat pedig Budapest Cemetery Roadnak fogják átkeresztelni. Tervük között még az is szerepel, hogy történelmi helynek nyilvánítsák a temetőt. Georgia államban Budapest ma is létezik. Mindössze 7 épületből áll. A piciny település már a térképeken is csak elvétve szerepel. Arról konkrét információ nincs, hogy a ma ott élő közösségnek van-e köze 130 évvel ezelőtti magyar alapítókhoz.
Forrás: lilapuli.hu
Az amerikai Budapestet nem jelzik előre táblák, mert kis település. Története egészen egyedi, hiszen a településre az 1880-as években magyar bevándorlók érkeztek.
Nem maguktól jöttek, mert semmi elől nem menekültek, hanem behívták őket. Ralph L. Spencer egy Connecticutban született úriember hívására érkeztek a magyarok. Ralphnak az volt a célja, hogy a térségbe, Haralson megye dombjain szőlészeteket hoz létre. Ezért Európából keresett profi szakembereket, akik szőlészeteben-borászatban jártasok.
A magyar közösség Pennsylvaniából érkezett, ahol bányában kemény munkát végeztek. A magyarok számára Spencer ajánlata visszautasíthatatlan volt.
A századforduló környékén már 200 család költözött a vidékre. A borászati térségben a legnagyobb települést Budapestnek nevezték el Magyarország iránti mély tiszteletből.
A környéken ezen kívül még két magyarországi településnek adtak nevet. Az egyik Nyitra, a másik Tokaj. A szőlészeti területeken élő magyarok saját maguknak építettek házakat, iskolát, keresztény templomot, temetőt, sőt egészségügyi intézményeket is létrehoztak. A vidék jótékony klímája miatt virágzó borászatot hoztak létre a magyarok Haralson megye dombságain.
A helyiek jól éltek. Munkájukkal jelentősen részt vettek a térség fejlődésében, hiszen a Georgia Vineyard Company vállalat nagyban nekik köszönheti felvirágzását. Az ötletgazda Spencer mindent megtett a magyarokért. Még papot is hívott, hogy hazánk fiai hitüket tudják gyakorolni.
A környéken élő amerikaiaknak nem tetszett a magyarok életvitele, hiszen nem mindegyikőjük tudott angolul. Akik pedig tudtak, nem nagyon szólaltak meg a nyelven. Az amerikaiak erősen diszkriminálták a magyarokat és lenézték a messziről érkezett borászokat. Georgiában 1908-ban szesztilalmat rendeltek el. Így a bortermelés jelentősen hanyatlásnak indult.
A magyarok elvesztették megélhetésüket, visszaköltöztek északra újra a bányákba dolgozni. A települést elhagyták. A következő hír 1969-ben bukkant fel, amely arról szólt, hogy a rendőrség a volt templomban egy illegális szeszgyáron ütött rajta. Az egykori település közelében emléktáblát helyeztek ki a Georgiai Történeti Társaságnak köszönhetően.
A tábla mára alaposan rongálódott, de a temető megmaradt, ahol a fejfákon magyar nevek olvashatók. Például: Radó, Fekete, Lakatos, Polyák. Egy társaság 2008-ban rendbe tette a temetőt és azt tervezik, hogy az emléktáblát is visszaállítják.
A temető előtti utat pedig Budapest Cemetery Roadnak fogják átkeresztelni. Tervük között még az is szerepel, hogy történelmi helynek nyilvánítsák a temetőt. Georgia államban Budapest ma is létezik. Mindössze 7 épületből áll. A piciny település már a térképeken is csak elvétve szerepel. Arról konkrét információ nincs, hogy a ma ott élő közösségnek van-e köze 130 évvel ezelőtti magyar alapítókhoz.
Forrás: lilapuli.hu
Hozzászólások