A magyarországi örmények megemlékezései a népirtásról - videó
A magyarországi örmény közösség szervezetei és az Országos Örmény Önkormányzat csatlakozik az örmény genocídium századik évfordulójára meghirdetett hivatalos megemlékezésekhez, és egyházi, tudományos, kulturális programokkal készülnek - erről az országos önkormányzat vezetői beszéltek szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Avanesian Alex alelnök elmondta, hogy az örmény genocídium századik emlékévében, április 23-án este egy fővárosi flashmobbal készülnek, a legnagyobb "emlékező" koncertet másnap tartják majd meg.
Az Uratu Örmény Színház ősbemutatóval készül, a darabot a Nemzeti Színházban mutatják majd be - közölte.
Az alelnök elmondta, az évforduló alkalmából száz egyedi példányban megjelentetik Franz Werfel osztrák író A Musza Dagh negyven napja című. az örmény népirtásról szóló könyvét. A kötet borítója üveg lesz, amelyet száz örmény motívum díszit.
Serkisián Szeván, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy az örmény genocídium a 20. század első népirtása volt. Reményét fejezte ki, hogy az emlékév áttörést hozhat abban: "Magyarország, követve az európai civilizált államok példáját, az örmény népirtás tényét el fogja ismerni".
Elmondta: kéri a magyar kormányt, szakítson azzal a politikával, amelyet a keleti nyitás keretében folytat, azaz hogy Törökországot "egyfajta bázisállamnak" tekinti a keleti világ megismeréséhez és a partneri kapcsolatok kialakításához.
Ramil Safarov azeri katonatiszt 2012-es kiadatása kapcsán arról beszélt, hogy a tiszt "egy diáknak álcázott szélsőséges terrorista", aki merényletet követett el Magyarországon.
Magyarország erősíti kapcsolatait Azerbajdzsánnal, és ennek keretében diákcserékről is beszélnek. "Felmerül a kérdés, hány olyan diák lesz köztünk, aki arra vetemedik, amit Safarov büszkén vállalt" - mondta Serkisián Szeván.
Magyarország 2012. augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek.
Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt külügyi államtitkár két nappal később hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, és diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatta, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
A sajtótájékoztatón közreadott dokumentumban felidézik: idén száz éve, hogy 1915. április 24-én az örménység vezetőinek, értelmiségiek letartóztatásával, kivégzéseivel és deportálásával elkezdődött a huszadik század legelső, intézményes keretek között zajló népirtása Törökországban.
A hivatalos indoklásban szereplő vádakat, melyek fegyveres felkelés előkészítésére vonatkoztak, semmi sem bizonyította, sőt a török hadsereg tagjaként mintegy 250 ezer örmény vett részt a világháború első ütközeteiben. Később többségüket, miután saját sírgödrüket is megásatták velük, 50-100 fős csoportokban egyszerűen tömegsírokba lőtték. Kharputban csak 1915 júliusában 2000 munkaszolgálatost végeztek ki.
Az évforduló jelképe a nefelejcs, az emlékév mottója: "Emlékezünk, nem felejtünk!"
MTI
Avanesian Alex alelnök elmondta, hogy az örmény genocídium századik emlékévében, április 23-án este egy fővárosi flashmobbal készülnek, a legnagyobb "emlékező" koncertet másnap tartják majd meg.
Az Uratu Örmény Színház ősbemutatóval készül, a darabot a Nemzeti Színházban mutatják majd be - közölte.
Az alelnök elmondta, az évforduló alkalmából száz egyedi példányban megjelentetik Franz Werfel osztrák író A Musza Dagh negyven napja című. az örmény népirtásról szóló könyvét. A kötet borítója üveg lesz, amelyet száz örmény motívum díszit.
Serkisián Szeván, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy az örmény genocídium a 20. század első népirtása volt. Reményét fejezte ki, hogy az emlékév áttörést hozhat abban: "Magyarország, követve az európai civilizált államok példáját, az örmény népirtás tényét el fogja ismerni".
Elmondta: kéri a magyar kormányt, szakítson azzal a politikával, amelyet a keleti nyitás keretében folytat, azaz hogy Törökországot "egyfajta bázisállamnak" tekinti a keleti világ megismeréséhez és a partneri kapcsolatok kialakításához.
Ramil Safarov azeri katonatiszt 2012-es kiadatása kapcsán arról beszélt, hogy a tiszt "egy diáknak álcázott szélsőséges terrorista", aki merényletet követett el Magyarországon.
Magyarország erősíti kapcsolatait Azerbajdzsánnal, és ennek keretében diákcserékről is beszélnek. "Felmerül a kérdés, hány olyan diák lesz köztünk, aki arra vetemedik, amit Safarov büszkén vállalt" - mondta Serkisián Szeván.
Magyarország 2012. augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek.
Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt külügyi államtitkár két nappal később hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, és diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatta, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
A sajtótájékoztatón közreadott dokumentumban felidézik: idén száz éve, hogy 1915. április 24-én az örménység vezetőinek, értelmiségiek letartóztatásával, kivégzéseivel és deportálásával elkezdődött a huszadik század legelső, intézményes keretek között zajló népirtása Törökországban.
A hivatalos indoklásban szereplő vádakat, melyek fegyveres felkelés előkészítésére vonatkoztak, semmi sem bizonyította, sőt a török hadsereg tagjaként mintegy 250 ezer örmény vett részt a világháború első ütközeteiben. Később többségüket, miután saját sírgödrüket is megásatták velük, 50-100 fős csoportokban egyszerűen tömegsírokba lőtték. Kharputban csak 1915 júliusában 2000 munkaszolgálatost végeztek ki.
Az évforduló jelképe a nefelejcs, az emlékév mottója: "Emlékezünk, nem felejtünk!"
MTI
Hozzászólások