Droppa György megszólal Paks II ügyében: Ezen az áron akkor, sem kellene, ha aranyból lenne

Ezen az áron akkor, sem kellene, ha aranyból lenne

 

A Dnyeper melletti Zaporizhzhia atomerőműve 6db. 950 MW teljesítményű blokkal rendelkezik. Ez Ukrajna villamos energia igényének 43%-át teszi ki. Hasonló, a jelenleg üzemelő Paksi Atomerőmű részesedése a magyar termelésből, természetesen a kormány által tervezett Paks II részesedése nélkül. Ha tehát Paks I időtartam hosszabbítása, és kapacitás bővítése befejeződik, a 4 db. 500 MW-os blokk együttes teljesítménye 2.000 MW lesz. A Dél-Kelet-Ukrán atomerőmű 3-as blokkját, ellenben december 3-án délelőtt le kellett állítani. A híradások Ukrajna legnagyobb atomerőművében balesetről szólnak, a részleteket nem ismerjük. Így csak remélhetjük, hogy nem történt komoly baj, és megússzuk egy műszaki hibával. Ilyenkor, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is vizsgálódik, az Ő jelentésük nyilvános lesz, hogy tanulságként szolgáljon.

 

Az atomenergia háza táján mindig nagy a titkolózás, van ellenben egy ország, ahol a máshol nyilvános adatok szupertitkosak. Gondolom, az olvasók már ki is találták, mert ez az ország Magyarország. Nálunk 15 évig nem lehet majd megismerni a paksi bővítésről szóló döntést megalapozó adatokat. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter csapata, olyan törvényjavaslatot dolgozott ki mely szerint megtagadható lesz a beruházással kapcsolatos szerződésekhez kötődő adatok kiadása. Várható, hogy a törvényt a gépezet, a szokott módon, zokszó nélkül megszavazza. A Fiatal Demokraták már eddig is megváltoztatták, más szóval kiherélték az Atomenergiáról szóló törvényt, úgy hogy a társadalmi szervezetek kérdéseire, a magasságos hivataloknak, főhatóságoknak, még válaszolniuk se keljen.

Mindeközben, az Országos Atomenergia Hivatal munkatársainak bérét megemelték. Sok mindent nem tudunk Paks II-vel kapcsolatban, amit tudnunk kellene, ezért azt kell kijelentenem, a Duna Kör ügyvivőjeként, hogy Paks II ügye, nemcsak kísértetiesen hasonlít a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer (BNV), ’70-es évek béli kezelésére, hanem annál sokkal rosszabb. A BNV-vel kapcsolatos adatokat akkor is titkosították, de akkor néhány rosszul megfizetett, önérzetes, és a Dunát féltő dolgozó, titkon betekintést adott, a tervek és a kivitelezés világába.

Ma, az embereket, legjobban Paks kettő ára érdekli. Azt szeretnék tudni, hogy mai szóhasználattal élve; mennyiben fog ez nekünk fájni.

 

1. Ami tudható, hogy az orosz magyar kölcsönszerződésben, 3. 000- 3.200 Mrd Ft szerepel. Ez az összeg, bár a médiában – gondolom nem véletlenül – nagyon elterjedt, nem azonos, a ténylegesen visszafizetendő összeggel, mert


2. ahhoz tartozik egy jelentős kamatteher is. Ez Kb. 2.500 Mrd Ft. ezt természetesen, nekünk és gyermekeinknek, ugyanúgy ki kell majd fizetni.


3. Ugyanúgy, a szerződő magyar félnek, rendelkezésre kell, hogy álljon, a magyar önrész 750 Mrd-s tétele is, és ehhez az összeghez, csakúgy, mint a többihez, a magyar állam csak adóbevételek útján juthat hozzá.


4. Miután a Paksi Atomerőművet most bővítették ki, pontosabban ez a munka most is folyik, és a meglévő reaktorok kapacitása, még minimum 20 évre képes lesz az elektromos áram termelésére, a meglévő elektromos hálózat, az együttes üzemelés idejére, nem tudja majd kiszolgálni Paks I és Paks II kapacitását. Ezért ahhoz, hogy az áram eljusson a fogyasztókig, az új, két darab egyenként 1.600 MW-os reaktor esetében, ki kell építeni az elektromos hálózatot. Ezt a tételt, (Ez orosz forrásból tudható.) az államközi szerződés nem fedi le. Ennek költsége: 1.500 Mrd. Ft.


5. Nem tekinthetünk el, a nagy, a közepes és a kisaktivitású radioaktív hulladékok tárolási költségétől sem, már csak azért sem, mert az orosz-magyar szerződés szerint, a reprocesszálást követően, ezen anyagokat visszaszállítják Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén kell építeni, egy nagyaktivitású hulladék fogadására alkalmas hulladéktárolót.

 

Szerény véleményem szerint, geológiai viszonyaink, ezt nem teszik lehetővé, de ismerve a fiúkat belevágnak. Itt kell megemlíteni, hogy a jelenleg működő, és a kis és a közepes aktivitású hulladék tárolására hivatott tárolók sem töltik be a rendkívül szigorú feltételrendszer követelményeit, ezért azokat, más, alkalmasabb helyen újra meg kell építeni. A három tározó becsült költsége 250 Mrd. Ft.

 

Összesítve:

• orosz kölcsön 3000- 3.200 Mrd Ft


• kamatköltségek 500 Mrd Ft


• magyar önrész 750 Mrd Ft


• elektromos hálózat kiépítése                  500 Mrd Ft


• nagy, közepes és kisaktivitású hulladéktárolók   250 Mrd Ft

----------------------------

8.000- 8.200 Mrd Ft

 

A témával, csak felületesen foglalkozó állampolgár számára, tehát úgy tűnhet, hogy Paks II ára nem 3.000, hanem 8.000- 8.200 Mrd Ft. Mielőtt ellenben valaki megnyugodna, hogy Paks II ára 8.000- 8.200 Mrd Ft-nál nem lesz több, azt ki kell ábrándítanom!

 

• Mert először fel kell tenni a kérdést, hogy tudja-e majd a magyar állam, a fenti költségsorok minden elemét adóbevételekből fedezni, vagy annak egyes tételeit csak újabb, az államadósságot tovább terhelő hitelek felvételével tudja majd megoldani.

 

Ebben az amúgy várható esetben, az ár jelentősen meghaladja majd a 8.000- 8.200 Mrd Ft-ot.

 

Kalkulálni kell továbbá azzal, hogy az EU, a nukleáris hulladékok tárolására vonatkozó szabályozása életbe lép 2015-ben.

• Ez tovább szigorodó nemzetközi biztonsági előírásokat, és további árfelhajtást jelent.


• Várható, hogy jelentősen megszigorítják és meghosszabbítják, a nukleáris hulladékokra vonatkozó tárolási kötelezettségeket. Azokat, (valamilyen mértékben) a felezési időkhöz igazítják. Tehát kötelezik az ilyen energia termelőit, hogy a jelenlegieknél sokkal hosszabb tárolási költségeket építsék be az energia árába. Számítani kell arra, hogy azon országok, melyek e technológiát soha sem alkalmazták, akik ettől elkanyarodtak, vagy éppen most szerelik le atomerőműveiket, igen aktívak lesznek, a tárgyalások során. Ez, ezt az iparágat el fogja lehetetleníteni, mert ez által jelentősen emelkedni fog a nukleáris energiából származó áram ára.

Ha valaki azt hinné, hogy további árfelhajtó tényezőkkel nem kell számolni, azt sajnos ismét ki kell ábrándítanom:

 

• A nemzetközi tapasztalat az, hogy a nagyberuházások kivitelezése elhúzódik, áruk emelkedik. Ez így van Magyarországon is. (Pl. Margithíd, IV Metro)

 

• A Roszatom Európában jelenleg két atomerőművet épít. Finnországban, és Bulgáriában. Mindkét esetben az ár és a határidő is meglódult. Az jelenlegi ár, a szerződésben szereplő ár, közel háromszorosa.

 

• Emlékeztetnék, arra is, hogy a szerződés Euróban köttetett. 1€ 300 Ft árfolyamon. Ha a forint pl. 300-ról 310-re gyengül, akkor ezen az egy tételen, kb. egy Duna híd árát veszítjük el. Az elmúlt hat év alatt ellenben a forint árfolyama 250-ről 300-ra gyengült. Ez 1/6-os gyengülés volt. Ha ez a tendencia marad a jövőben is, akkor az Euró árfolyama 360 lesz. További Euró erősödésre és Forintgyengülésre, nem is merek gondolni.

Mindez azt jelenti, hogy mindazokat a tételeket, melyeket felsoroltam, nekünk magyar állampolgároknak kell viselnünk.

Ha, amúgy támogatnám, az atomenergiát, fel tudnám tenni a kérdést; kell nekünk, a paksi többletenergia? Nekem ingyen sem kellene, akkor sem, ha a magyar ipar igényelné ezt a többlet energiát. Én azon országok energiapolitikájával értek egyet, akik soha sem alkalmazták ezt a technológiát, illetve letértek erről az útról. Ilyen többek között Ausztria, Olaszország, Németország, Svájc.

Azon országok energiapolitikáját nevezném komolynak, akik nem akarnak 20 évre előre látni, mert tudják, hogy milyen sokat változtak az energia termelés módszerei az elmúlt 5-10 évben.

Befejezésül: A közvéleményt a sajtó úgy tájékoztatja, hogy a 12.80-as paksi áram a legolcsóbb. Ma, a magyar energiaszükséglet kb. 25- 30 %-a importból származik. Annak minden KW-ja olcsóbb 12.80-nál.

• Kérdés, hogy ez a jövőben is így lesz?

Ma az a helyzet, hogy mindenki eladni szeretne energiát, és nagy a verseny. A mai erőmű építkezéseket figyelembe véve a kínálati oldal, még tovább fog bővülni. Tud valaki valamit arról, hogy ez miért változna meg ez a helyzet a jövőben?

 

Droppa György

Droppa György korábbi sajtómegjelenése itt található .