Megkezdődött a vesztegetéssel vádolt volt jegyző büntetőpere
Megkezdődött a vesztegetéssel vádolt volt józsefvárosi jegyző büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken; a vád szerint a volt jegyző önkormányzati eljárások meggyorsítása, kedvező döntések meghozatala érdekében pénzt fogadott el.
A vádirat szerint X. Judit, aki a VIII. kerületi önkormányzat jegyzője volt, még 2010-ben - a jegyzői referensén, az ügy másodrendű vádlottján, D-né V. Katalinon keresztül - 1,5 millió forintot kért egy vállalkozótól azért, hogy az önkormányzat megadja a tulajdonosi hozzájárulást egy, az egykori Ganz-telepen lévő épület ügyében indult eljárásban.
A vállalkozó, K. Béla ugyanis - aki az ügy harmadrendű vádlottja - több épület tulajdonosa volt a valamikori Ganz-MÁVAG-telepen, és - hasonlóan a 42 hektáros terület több mint száz tulajdonosához - szerette volna ő is az egyik épületét átépíteni. Ehhez azonban - mivel a terület osztatlan közös tulajdon -, szükség volt az önkormányzat mint tulajdonostárs hozzájárulására is. Az önkormányzat azonban ezeket a hozzájárulásokat nem adta meg, ezért a tulajdonostársak pertársaságot alapítottak, és pert indítottak az önkormányzat ellen.
Ezután, 2009-ben azonban a lemondott Csécsei Béla polgármester helyére Kocsis Mátét választották meg, és a tulajdonosi hozzájárulást - valamennyi érintett épület esetében - végül 2010 áprilisában kiadta az önkormányzat.
A vádirat szerint ugyanezen épület építési engedélyének kiadása ügyében is történt vesztegetés: a vállalkozó kétmillió forintos támogatói szerződést kötött a jegyző lányának és akkori férjének a közreműködésével színpadra állítandó színházi produkció támogatására is, hogy meggyorsítsa az ügyintézést, az építési engedély kiadását.
A vád szerint a jegyző és a vállalkozó között a jegyzői referens, D-né V. Katalin közvetített.
A keddi tárgyaláson az elő- és a másodrendű vádlott is tagadta a bűncselekmények elkövetését, azt hogy pénzt kértek vagy kaptak volna bárkitől is. X. Judit hangsúlyozta: nem ő döntött a tulajdonosi hozzájárulások megadásáról, az építési engedélyezési eljárást (a közigazgatási hivatal döntése értelmében) nem is a józsefvárosi, hanem az erzsébetvárosi önkormányzat folytatta le. Ráadásul az építési engedély kiadása idején már a felmentési idejét töltötte, ezért életszerűtlen, hogy bármit is el tudott volna intézni. Ő maga is hallotta, hogy valaki az önkormányzat nevében pénzt kér az építési engedélyek kiadásáért, ezért még feljelentést is tett a rendőrségen - mondta. D-né V. Katalin azt vallotta, hogy nem kért és nem kapott senkitől pénzt.
A harmadrendű vádlott, K. Béla azt mondta, cége ügyvezetőjétől - a per negyedrendű vádlottjától, F. Edittől - hallott arról, hogy valaki pénzt kér a tulajdonosi hozzájárulás kiadásért, de ők nem fizettek, mert nem volt nekik sürgős az ügy, ráadásul akkor már folyamatban volt a tulajdonosi hozzájárulás kiadása. Közölte, hogy cége a társasági adóból leírható módon támogatta a művészházaspár munkáját, ami nem volt jogszerűtlen. Tagadta azt is, hogy állást ajánlott volna az egykori jegyzői referensnek, ha közbenjár az építési engedélyek kiadásánál.
F. Edit - a nyomozás során tett, a bíróságon kedden felolvasott vallomásában - azt mondta, nála a jegyzői referens jelentkezett, hogy a jegyző pénzt kér a tulajdonosi hozzájárulásért, de nem fizettek. A volt referens 2011 elején ismét megkereste, ő pedig magánemberként megsajnálta a nőt, és K. Béla magánpénztárából adott neki egymillió forintot, bár - mint megjegyezte - tudta, hogy a nő segítségére nem volt szükség az építési engedély kiadásához.
A per további vádpontjai szerint a volt jegyzői referens egy másik ügyben is közbenjárt hatósági engedélyek kiadásának meggyorsítása érdekében, őt többek között hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel és befolyással üzérkedéssel vádolják. A volt jegyző ellen pedig vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés a vád.
A per része egy térfigyelő kamera képének meghamisítása is: még 2009-ben megvertek egy férfit a Ganz-telep közelében, amit rögzített a K. Béla cégének egyik épületére helyezett biztonsági kamera. A rendőrség 2010 augusztusában kérte el a felvételeket. K. Béláék tartottak attól, hogy magukra haragítják az elkövetőket, ha kiderül, hogy ők adták ki a felvételt, amely alapján azonosították őket. Ezért K. Béla azt kérte a cég informatikusától, hogy a felvételek minőségét rontsa le, ne lehessen felismerni az elkövetőket.
A per csütörtökön folytatódik.
forrás:MTI
A vádirat szerint X. Judit, aki a VIII. kerületi önkormányzat jegyzője volt, még 2010-ben - a jegyzői referensén, az ügy másodrendű vádlottján, D-né V. Katalinon keresztül - 1,5 millió forintot kért egy vállalkozótól azért, hogy az önkormányzat megadja a tulajdonosi hozzájárulást egy, az egykori Ganz-telepen lévő épület ügyében indult eljárásban.
A vállalkozó, K. Béla ugyanis - aki az ügy harmadrendű vádlottja - több épület tulajdonosa volt a valamikori Ganz-MÁVAG-telepen, és - hasonlóan a 42 hektáros terület több mint száz tulajdonosához - szerette volna ő is az egyik épületét átépíteni. Ehhez azonban - mivel a terület osztatlan közös tulajdon -, szükség volt az önkormányzat mint tulajdonostárs hozzájárulására is. Az önkormányzat azonban ezeket a hozzájárulásokat nem adta meg, ezért a tulajdonostársak pertársaságot alapítottak, és pert indítottak az önkormányzat ellen.Ezután, 2009-ben azonban a lemondott Csécsei Béla polgármester helyére Kocsis Mátét választották meg, és a tulajdonosi hozzájárulást - valamennyi érintett épület esetében - végül 2010 áprilisában kiadta az önkormányzat.
A vádirat szerint ugyanezen épület építési engedélyének kiadása ügyében is történt vesztegetés: a vállalkozó kétmillió forintos támogatói szerződést kötött a jegyző lányának és akkori férjének a közreműködésével színpadra állítandó színházi produkció támogatására is, hogy meggyorsítsa az ügyintézést, az építési engedély kiadását.
A vád szerint a jegyző és a vállalkozó között a jegyzői referens, D-né V. Katalin közvetített.
A keddi tárgyaláson az elő- és a másodrendű vádlott is tagadta a bűncselekmények elkövetését, azt hogy pénzt kértek vagy kaptak volna bárkitől is. X. Judit hangsúlyozta: nem ő döntött a tulajdonosi hozzájárulások megadásáról, az építési engedélyezési eljárást (a közigazgatási hivatal döntése értelmében) nem is a józsefvárosi, hanem az erzsébetvárosi önkormányzat folytatta le. Ráadásul az építési engedély kiadása idején már a felmentési idejét töltötte, ezért életszerűtlen, hogy bármit is el tudott volna intézni. Ő maga is hallotta, hogy valaki az önkormányzat nevében pénzt kér az építési engedélyek kiadásáért, ezért még feljelentést is tett a rendőrségen - mondta. D-né V. Katalin azt vallotta, hogy nem kért és nem kapott senkitől pénzt.
A harmadrendű vádlott, K. Béla azt mondta, cége ügyvezetőjétől - a per negyedrendű vádlottjától, F. Edittől - hallott arról, hogy valaki pénzt kér a tulajdonosi hozzájárulás kiadásért, de ők nem fizettek, mert nem volt nekik sürgős az ügy, ráadásul akkor már folyamatban volt a tulajdonosi hozzájárulás kiadása. Közölte, hogy cége a társasági adóból leírható módon támogatta a művészházaspár munkáját, ami nem volt jogszerűtlen. Tagadta azt is, hogy állást ajánlott volna az egykori jegyzői referensnek, ha közbenjár az építési engedélyek kiadásánál.
F. Edit - a nyomozás során tett, a bíróságon kedden felolvasott vallomásában - azt mondta, nála a jegyzői referens jelentkezett, hogy a jegyző pénzt kér a tulajdonosi hozzájárulásért, de nem fizettek. A volt referens 2011 elején ismét megkereste, ő pedig magánemberként megsajnálta a nőt, és K. Béla magánpénztárából adott neki egymillió forintot, bár - mint megjegyezte - tudta, hogy a nő segítségére nem volt szükség az építési engedély kiadásához.
A per további vádpontjai szerint a volt jegyzői referens egy másik ügyben is közbenjárt hatósági engedélyek kiadásának meggyorsítása érdekében, őt többek között hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel és befolyással üzérkedéssel vádolják. A volt jegyző ellen pedig vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés a vád.
A per része egy térfigyelő kamera képének meghamisítása is: még 2009-ben megvertek egy férfit a Ganz-telep közelében, amit rögzített a K. Béla cégének egyik épületére helyezett biztonsági kamera. A rendőrség 2010 augusztusában kérte el a felvételeket. K. Béláék tartottak attól, hogy magukra haragítják az elkövetőket, ha kiderül, hogy ők adták ki a felvételt, amely alapján azonosították őket. Ezért K. Béla azt kérte a cég informatikusától, hogy a felvételek minőségét rontsa le, ne lehessen felismerni az elkövetőket.
A per csütörtökön folytatódik.
forrás:MTI
Hozzászólások