P. Tamás pere - Egy védett tanú szerint az elsőrendű vádlott rendőrségi besúgó volt
A Prisztás-gyilkosság miatt indult büntetőper pénteki tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken az egyik védett tanú azt állította: P. Tamás elsőrendű vádlott rendőrségi besúgó volt.
A védett tanú a vádat alátámasztó, P. Tamást terhelő vallomásában azt mondta, hogy az áldozat jó barátja volt, az 1996-ban elkövetett gyilkosság máig lesújtja, továbbá úgy tudja, P. Tamás áll annak az ellene több mint egy évtizede elkövetett robbantásos merényletnek a hátterében is, amelyben ő súlyosan megsérült.
Közölte, állampolgári kötelezettségének érezte, hogy vallomást tegyen. A tanú elmondta azt is, hogy már sokkal korábban tett volna vallomást, ám P. Tamás kiváló rendőri és médiakapcsolatai miatt őt és környezetét kezelték közellenségként.
Kijelentette, hogy ő soha nem kötött vádalkut, "nem ütötték be" - azaz nem tudták együttműködésre késztetni a hatóságok -, soha nem volt rendőrségi besúgó, "nem úgy, ahogy az elsőrendű vádlott, aki be volt ütve, a rendőrségnek dolgozott".
Ugyanakkor ügyészi kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy P. Tamásnak jó rendőri kapcsolatai voltak, például azok, akik jelenleg a V. László elleni nyomozás kapcsán előzetes letartóztatásban vannak. Ennyi éven át nem tudott volna itthon bujkálni - mondta a tanú az elsőrendű vádlottról, akit az 1990-es évek vége óta kerestek a hatóságok, és több mint tíz év elteltével tavaly nyáron fogtak el.
A védett tanú pénteki vallomásában nagyrészt alátámasztotta egy másik tanú, R. László vallomását, őt 2006-ban a kecskeméti maffiaperben 12 év fegyházra ítélték, de egészségi okokból jelenleg szabadlábon van. Abban a perben többéves szabadságvesztést kapott a védett tanú is, aki ebből elmondása szerint hármat magánzárkában töltött.
A védett tanú - a közelmúltban a tárgyaláson meghallgatott R. Lászlóhoz hasonlóan - elmondta, P. Tamás emberei őt és R. Lászlót 1999-ben a belvárosban két alkalommal is autóba ültették, csuklyát húztak a fejükre és egy Budapest környéki házba vitték őket. Az első esetben P. Tamás elmondta nekik, hogy az ő utasítására ölték meg Prisztás Józsefet, illetve két másik embert, majd a másik találkozón megeskette a védett tanút és R. Lászlót, hogy erről soha nem beszélhetnek.
Az egésznek "maffiafeelingje" volt - mondta a védett tanú, aki beszélt arról is, hogy néhány év múlva megpróbálták felrobbantani, a rendőrség pedig harminc nap múlva lezárta az ügyet. Amikor ő azt az információt kapta, hogy P. Tamás állhat a merénylet hátterében, felmerült benne, hogy megtorolja a történteket.
A védett tanú egyébként R. Lászlóhoz hasonlóan és a vádirattól eltérően úgy tudja, hogy a több más leszámolás ügyében meggyanúsított Jozef R. ölte meg P. Tamás utasítására Prisztást.
Beszélt arról is, hogy az olajügyekből ismertté vált Energol nevű cégben az 1990-es évek első felében együtt volt R. Lászlóval és P. Tamással, és álláspontja szerint az elsőrendű vádlott ezzel összefüggésben mindmáig nem számolt el velük jelentős összegekkel.
A védett tanú elmondta, hogy az 1990-es évek közepén egy megbeszélésen Bécsben azt hallotta az elsőrendű vádlottról: "meg van zavarodva, összevissza dobálja a gránátokat, kezelhetetlen, elmebeteg".
Közölte, Prisztás Józsefről a vádbeli időszakban úgy tudta, milliárdos vagyona volt, számos nagy értékű ingatlan, ma már inkább úgy véli, hogy 3-4 milliárd forint lehetett, de "széthordták", az áldozat családja rossz körülmények közé került a gyilkosság után.
A védett tanú kitért arra, hogy az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos Andrásnak az áldozat százmilliót, R. László 60-70 milliót adott. Lakatos akkoriban arról beszélt, hogy P. Tamás 800-1000 milliót követel tőle, pedig csak 300-400 milliót adott.
A védett tanú zártláncú videorendszeren, egy másik helyiségből tette meg vallomását, képmását eltorzították. A tárgyalást tucatnyi géppisztolyos álarcos kommandós biztosította, a tárgyalóterembe csak többszörös ellenőrzés után lehetett belépni.
A vádirat szerint P. Tamás 1994 és 2000 között az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban. 1996-ban kölcsönügyletek folytán ingatlanokkal összefüggésben elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. P. Tamás ismerőse csalta a III. kerület Ladik utcai tetthelyre 1996. november 1-jén az áldozatot, ott P. Tamás testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt.
Az eljárás során mindhárom vádlott tagadta bűnösségét.
A büntetőper hétfőn tanúk meghallgatásával folytatódik.
P. Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, tavaly júliusban elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolása mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, ahol életét vesztette a sajtóban rendőrségi informátorként is emlegetett Boros József Károly, továbbá Seres Józsefnek, illetve annak testőrének 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolásával.
Portik Tamás neve a közelmúltban annak kapcsán vált széles körben ismertté, hogy nyilvánosságra kerültek a 2008-ban a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal élén álló Laborc Sándorral folytatott megbeszélései. A két beszélgetésről készült hangfelvételek leirata szerint Portik félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle, Laborc viszont közéleti szereplőkre terhelő információkat várt Portiktól. A találkozó kapcsán hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség.
MTI
A védett tanú a vádat alátámasztó, P. Tamást terhelő vallomásában azt mondta, hogy az áldozat jó barátja volt, az 1996-ban elkövetett gyilkosság máig lesújtja, továbbá úgy tudja, P. Tamás áll annak az ellene több mint egy évtizede elkövetett robbantásos merényletnek a hátterében is, amelyben ő súlyosan megsérült.
Közölte, állampolgári kötelezettségének érezte, hogy vallomást tegyen. A tanú elmondta azt is, hogy már sokkal korábban tett volna vallomást, ám P. Tamás kiváló rendőri és médiakapcsolatai miatt őt és környezetét kezelték közellenségként.
Kijelentette, hogy ő soha nem kötött vádalkut, "nem ütötték be" - azaz nem tudták együttműködésre késztetni a hatóságok -, soha nem volt rendőrségi besúgó, "nem úgy, ahogy az elsőrendű vádlott, aki be volt ütve, a rendőrségnek dolgozott".
Ugyanakkor ügyészi kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy P. Tamásnak jó rendőri kapcsolatai voltak, például azok, akik jelenleg a V. László elleni nyomozás kapcsán előzetes letartóztatásban vannak. Ennyi éven át nem tudott volna itthon bujkálni - mondta a tanú az elsőrendű vádlottról, akit az 1990-es évek vége óta kerestek a hatóságok, és több mint tíz év elteltével tavaly nyáron fogtak el.
A védett tanú pénteki vallomásában nagyrészt alátámasztotta egy másik tanú, R. László vallomását, őt 2006-ban a kecskeméti maffiaperben 12 év fegyházra ítélték, de egészségi okokból jelenleg szabadlábon van. Abban a perben többéves szabadságvesztést kapott a védett tanú is, aki ebből elmondása szerint hármat magánzárkában töltött.
A védett tanú - a közelmúltban a tárgyaláson meghallgatott R. Lászlóhoz hasonlóan - elmondta, P. Tamás emberei őt és R. Lászlót 1999-ben a belvárosban két alkalommal is autóba ültették, csuklyát húztak a fejükre és egy Budapest környéki házba vitték őket. Az első esetben P. Tamás elmondta nekik, hogy az ő utasítására ölték meg Prisztás Józsefet, illetve két másik embert, majd a másik találkozón megeskette a védett tanút és R. Lászlót, hogy erről soha nem beszélhetnek.
Az egésznek "maffiafeelingje" volt - mondta a védett tanú, aki beszélt arról is, hogy néhány év múlva megpróbálták felrobbantani, a rendőrség pedig harminc nap múlva lezárta az ügyet. Amikor ő azt az információt kapta, hogy P. Tamás állhat a merénylet hátterében, felmerült benne, hogy megtorolja a történteket.
A védett tanú egyébként R. Lászlóhoz hasonlóan és a vádirattól eltérően úgy tudja, hogy a több más leszámolás ügyében meggyanúsított Jozef R. ölte meg P. Tamás utasítására Prisztást.
Beszélt arról is, hogy az olajügyekből ismertté vált Energol nevű cégben az 1990-es évek első felében együtt volt R. Lászlóval és P. Tamással, és álláspontja szerint az elsőrendű vádlott ezzel összefüggésben mindmáig nem számolt el velük jelentős összegekkel.
A védett tanú elmondta, hogy az 1990-es évek közepén egy megbeszélésen Bécsben azt hallotta az elsőrendű vádlottról: "meg van zavarodva, összevissza dobálja a gránátokat, kezelhetetlen, elmebeteg".
Közölte, Prisztás Józsefről a vádbeli időszakban úgy tudta, milliárdos vagyona volt, számos nagy értékű ingatlan, ma már inkább úgy véli, hogy 3-4 milliárd forint lehetett, de "széthordták", az áldozat családja rossz körülmények közé került a gyilkosság után.
A védett tanú kitért arra, hogy az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos Andrásnak az áldozat százmilliót, R. László 60-70 milliót adott. Lakatos akkoriban arról beszélt, hogy P. Tamás 800-1000 milliót követel tőle, pedig csak 300-400 milliót adott.
A védett tanú zártláncú videorendszeren, egy másik helyiségből tette meg vallomását, képmását eltorzították. A tárgyalást tucatnyi géppisztolyos álarcos kommandós biztosította, a tárgyalóterembe csak többszörös ellenőrzés után lehetett belépni.
A vádirat szerint P. Tamás 1994 és 2000 között az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban. 1996-ban kölcsönügyletek folytán ingatlanokkal összefüggésben elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. P. Tamás ismerőse csalta a III. kerület Ladik utcai tetthelyre 1996. november 1-jén az áldozatot, ott P. Tamás testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt.
Az eljárás során mindhárom vádlott tagadta bűnösségét.
A büntetőper hétfőn tanúk meghallgatásával folytatódik.
P. Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, tavaly júliusban elfogták és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolása mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, ahol életét vesztette a sajtóban rendőrségi informátorként is emlegetett Boros József Károly, továbbá Seres Józsefnek, illetve annak testőrének 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolásával.
Portik Tamás neve a közelmúltban annak kapcsán vált széles körben ismertté, hogy nyilvánosságra kerültek a 2008-ban a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal élén álló Laborc Sándorral folytatott megbeszélései. A két beszélgetésről készült hangfelvételek leirata szerint Portik félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle, Laborc viszont közéleti szereplőkre terhelő információkat várt Portiktól. A találkozó kapcsán hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség.
MTI
Hozzászólások