Wieszt-ügy - Négy év börtönre ítélték Wieszt János volt MSZP-s politikust
Négy év börtönnel, 2 millió 200 ezer forint vagyonelkobzással és félmilliós pénzbüntetéssel sújtotta és négy évre eltiltotta a közügyektől vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés miatt Wieszt János volt szocialista politikust a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletével.
Az egykori XI. kerületi MSZP-s politikus két vádlott-társát, két ügyvédet, 2-2 év letöltendő börtönre, 5-5 év foglalkozástól eltiltásra és 8 millió 200 ezer, illetve 5 millió forint vagyonelkobzásra ítélték befolyással üzérkedés miatt.
Mindhárom vádlott leghamarabb büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A Wieszt-ügy 2010 tavaszán a választási időszakban pattant ki egy évekkel korábban készített, majd az internetre felkerült videofelvétellel, amely a Fidesz XI.
A feljelentést egy vállalkozó tette az általa 2007-ben rejtett kamerával készített felvétel alapján, amelyen látható, amint Wieszt János pénzt vesz át a feljelentőtől.
Wieszt és két, hasonló jellegű korrupciós cselekményekkel vádolt társa az eljárás során tagadta bűnösségét. Wieszt egy időben a politika áldozatának nevezte magát, a videofelvételt manipuláltnak tartotta, és évekig nem tett részletes vallomást, majd az elsőfokú eljárás utolsó szakaszában azt adta elő védekezésként, hogy pénzszűkében volt, ezért kért kölcsön vállalkozóktól.
Wieszt két vádlott-társa ügyvéd, egyikük a XI. kerületi önkormányzat jogi bizottságának MSZP által delegált külsős tagja volt.
Hétfőn az elsőfokú döntés szóbeli indoklásában a bíró kiemelte, hogy a vádlotti védekezésekkel szemben több tanú és más bizonyítékok, köztük a felvétel is bizonyítja a vádlottak bűnösségét, ami egyébként már önmagában a vádlotti vallomások alapján is megállapítható lenne.
A tényállás szerint a kenőpénz több esetben is az eladni szándékozott önkormányzati ingatlan értékének 10 százalékából, illetve az áfából tevődött össze.
A bíró idézte az egyik vallomást, amely szerint a kenőpénzből sok embernek kellett adni, és az indoklásban elhangzott az is, hogy Wieszt a vádbeli időszakban 37 milliós évi jövedelem után adózott.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást, ugyanakkor kiemelte a korrupciós jellegű cselekmények elszaporodását, illetve hogy az elsőrendű vádlott vezető beosztásával, helyzetével visszaélve követte el tettét. A vádbeli minősített vesztegetés, illetve befolyással üzérkedés 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Korábban perbeszédében az ügyész Wieszt esetében hét évnél, két társa esetében öt évnél hosszabb börtönbüntetés kiszabását kérte.
Az elsőfokú döntés nem jogerős, miután az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. A büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.
Az ítélethirdetés után az ügyész a vádlottak előzetes letartóztatásba helyezését is indítványozta, ám ezt a törvényszék elutasította, a vádlottak szabadon távozhattak a bíróságról.
MTI
Az egykori XI. kerületi MSZP-s politikus két vádlott-társát, két ügyvédet, 2-2 év letöltendő börtönre, 5-5 év foglalkozástól eltiltásra és 8 millió 200 ezer, illetve 5 millió forint vagyonelkobzásra ítélték befolyással üzérkedés miatt.Mindhárom vádlott leghamarabb büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A Wieszt-ügy 2010 tavaszán a választási időszakban pattant ki egy évekkel korábban készített, majd az internetre felkerült videofelvétellel, amely a Fidesz XI.
kerületi szervezete szerint bizonyította, hogy az MSZP akkori helyi frakcióvezetője évekkel korábban az újbudai vagyongazdálkodási bizottság vezetőjeként több millió forint csúszópénzt fogadott el egy XI. kerületi önkormányzati üzlethelyiség eladásával kapcsolatban.
A feljelentést egy vállalkozó tette az általa 2007-ben rejtett kamerával készített felvétel alapján, amelyen látható, amint Wieszt János pénzt vesz át a feljelentőtől.
Wieszt és két, hasonló jellegű korrupciós cselekményekkel vádolt társa az eljárás során tagadta bűnösségét. Wieszt egy időben a politika áldozatának nevezte magát, a videofelvételt manipuláltnak tartotta, és évekig nem tett részletes vallomást, majd az elsőfokú eljárás utolsó szakaszában azt adta elő védekezésként, hogy pénzszűkében volt, ezért kért kölcsön vállalkozóktól.
Wieszt két vádlott-társa ügyvéd, egyikük a XI. kerületi önkormányzat jogi bizottságának MSZP által delegált külsős tagja volt.
Hétfőn az elsőfokú döntés szóbeli indoklásában a bíró kiemelte, hogy a vádlotti védekezésekkel szemben több tanú és más bizonyítékok, köztük a felvétel is bizonyítja a vádlottak bűnösségét, ami egyébként már önmagában a vádlotti vallomások alapján is megállapítható lenne.
A tényállás szerint a kenőpénz több esetben is az eladni szándékozott önkormányzati ingatlan értékének 10 százalékából, illetve az áfából tevődött össze.
A bíró idézte az egyik vallomást, amely szerint a kenőpénzből sok embernek kellett adni, és az indoklásban elhangzott az is, hogy Wieszt a vádbeli időszakban 37 milliós évi jövedelem után adózott.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást, ugyanakkor kiemelte a korrupciós jellegű cselekmények elszaporodását, illetve hogy az elsőrendű vádlott vezető beosztásával, helyzetével visszaélve követte el tettét. A vádbeli minősített vesztegetés, illetve befolyással üzérkedés 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Korábban perbeszédében az ügyész Wieszt esetében hét évnél, két társa esetében öt évnél hosszabb börtönbüntetés kiszabását kérte.
Az elsőfokú döntés nem jogerős, miután az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. A büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.
Az ítélethirdetés után az ügyész a vádlottak előzetes letartóztatásba helyezését is indítványozta, ám ezt a törvényszék elutasította, a vádlottak szabadon távozhattak a bíróságról.
MTI
Hozzászólások