Csaknem négyezren kötöttek szerződést tavaly június óta a honvédséggel
A tavaly júniusban indított toborzókampány óta rekordszámban, 3900-an kötöttek szerződést a Magyar Honvédséggel, a tartalékosok közül 272 választotta a hivatásos katonai pályát - közölte a Magyar Honvédség (MH) Területvédelmi Erők Parancsnokságának parancsnoka kedden Zalaegerszegen.
Drót László dandártábornok az MH Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred Zala vármegyei 20. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda új helyszínének ünnepélyes átadásán elmondta: ez a siker nemcsak a Szeretem, Megvédem! elnevezésű kampány hatékonyságát, hanem az állampolgárok hazájuk iránti elkötelezettségét is tükrözi.
Az önkéntesek részvétele megerősíti azt az üzenetet, hogy az erős és biztonságos Magyarország "mindannyiunk közös felelőssége". Emlékeztetett arra, hogy a honvédség két meghatározó komponense a hivatásos haderő és a területvédelmi tartalékos rendszer. A hivatásos haderő professzionális szinten szolgálatot teljesítő katonákból áll, akik a legmagasabb szintű kiképzést kapják, ezt egészíti ki az egész országot lefedő tartalékos rendszer, amelynek keretében helyben képzik ki és alkalmazzák a motivált, hazaszerető állampolgárokat.
A területvédelmi tartalékos rendszer különlegessége, hogy az abban szolgáló katonák kiválóan ismerik azt az országrészt is, ahol élnek és szolgálnak. A területvédelmi tartalékos katona "a rendszer szíve és motorja", elkötelezett hazája védelme iránt, és a helyi közösség részeként erősíti a honvédség és a civil lakosság közötti kapcsolatot - fogalmazott Drót László.
A parancsnok elmondta: az új helyre költözött zalaegerszegi toborzóiroda nemcsak méltó környezetet teremt a tevékenységükhöz, de annak is szimbóluma, hogy a honvédség "képes alkalmazkodni a modern kor kihívásaihoz, miközben hű marad hagyományaihoz és értékeihez". A korszerű infrastruktúra pedig lehetővé teszi, hogy hatékonyabban és méltóbb körülmények között végezzék toborzási feladatukat.
Sifter Rózsa főispán arról beszélt, hogy az irodának helyet adó Göcseji úti épület 2011 és 2023 között a zalai kormányhivatalhoz tartozott. Ebben az időszakban 280 millió forint értékű korszerűsítési munkálatokat végeztek el, többek között energiahatékonysági átalakításokat és akadálymentesítést.
Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint az 1990-es években úgy döntöttek, hogy nincs szükség honvédségre, akkoriban szűntek meg a zalaegerszegi laktanyák. Ma nagyon fontos a hon védelme, hogy minden állampolgár biztonságban érezze magát, és ehhez erő kell, amit a katonák biztosítanak - mondta.
Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere (Fidesz-KDNP) arról emlékezett meg, hogy már az 1600-as évek óta katonavárosnak nevezték a zalai települést, ahol mindig a háborús helyzethez vagy a béke időszakához igazodóan voltak jelen a katonák. A rendszerváltozás idején, a helyi laktanyák felszámolásáig az ország legnagyobb, 3500 fős alakulata működött Zalaegerszegen.
(Forrás: MTI)
Drót László dandártábornok az MH Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred Zala vármegyei 20. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda új helyszínének ünnepélyes átadásán elmondta: ez a siker nemcsak a Szeretem, Megvédem! elnevezésű kampány hatékonyságát, hanem az állampolgárok hazájuk iránti elkötelezettségét is tükrözi.Az önkéntesek részvétele megerősíti azt az üzenetet, hogy az erős és biztonságos Magyarország "mindannyiunk közös felelőssége".
A területvédelmi tartalékos rendszer különlegessége, hogy az abban szolgáló katonák kiválóan ismerik azt az országrészt is, ahol élnek és szolgálnak. A területvédelmi tartalékos katona "a rendszer szíve és motorja", elkötelezett hazája védelme iránt, és a helyi közösség részeként erősíti a honvédség és a civil lakosság közötti kapcsolatot - fogalmazott Drót László.
A parancsnok elmondta: az új helyre költözött zalaegerszegi toborzóiroda nemcsak méltó környezetet teremt a tevékenységükhöz, de annak is szimbóluma, hogy a honvédség "képes alkalmazkodni a modern kor kihívásaihoz, miközben hű marad hagyományaihoz és értékeihez". A korszerű infrastruktúra pedig lehetővé teszi, hogy hatékonyabban és méltóbb körülmények között végezzék toborzási feladatukat.
Sifter Rózsa főispán arról beszélt, hogy az irodának helyet adó Göcseji úti épület 2011 és 2023 között a zalai kormányhivatalhoz tartozott. Ebben az időszakban 280 millió forint értékű korszerűsítési munkálatokat végeztek el, többek között energiahatékonysági átalakításokat és akadálymentesítést.
Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint az 1990-es években úgy döntöttek, hogy nincs szükség honvédségre, akkoriban szűntek meg a zalaegerszegi laktanyák. Ma nagyon fontos a hon védelme, hogy minden állampolgár biztonságban érezze magát, és ehhez erő kell, amit a katonák biztosítanak - mondta.
Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere (Fidesz-KDNP) arról emlékezett meg, hogy már az 1600-as évek óta katonavárosnak nevezték a zalai települést, ahol mindig a háborús helyzethez vagy a béke időszakához igazodóan voltak jelen a katonák. A rendszerváltozás idején, a helyi laktanyák felszámolásáig az ország legnagyobb, 3500 fős alakulata működött Zalaegerszegen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások