Devizahitelek - A Sberbank keresetét elutasította a törvényszék, a nagykátai takarék ügyében később lesz döntés
A Fővárosi Törvényszék kedden elutasította a Sberbank Magyarország Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahiteles keresetét, míg a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben szeptember 30-ra halasztotta a döntést.
A keddi ítélethirdetésen a bíró kifejtette, hogy a Sberbank által alkalmazott szerződéses feltételek nem feleltek meg például az objektivitás, ténylegesség és arányosság elvének. Hozzáfűzte, hogy a Sberbank keresetét teljes egészében alaptalannak találta a bíróság, így nem értett egyet azzal a felperesi érveléssel sem, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvény elfogadása visszamenőleges hatályú jogalkotásnak minősül. A bíró kitért arra is, hogy a törvényben meghatározott 7 elv egyenértékű és együttes, vagyis a perbe vont általános szerződési feltételek (ászf-ek) mindegyikének meg kell felelniük. A bíró egyben csökkentette, és nettó 1,891 millió forint plusz áfa összegben határozta meg a perköltséget.
A Fővárosi Törvényszék kedden délelőtt tárgyalta a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen benyújtott keresetét is. Ebben az ügyben szeptember 30-ára halasztotta a döntést a bíróság.
A takarékszövetkezet jogi képviselője a per felfüggesztését és azt kérte, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). Egyben tanú meghallgatását is indítványozták, ennek azonban a bíróság nem adott helyt.
A Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet jogi képviselője kiemelte, hogy mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, valamint hogy a 2014. évi XXXVIII. törvénnyel visszamenőleges jogalkotás történt, ezért kell az Ab-hez fordulni.
Az alperes magyar állam jogi képviselője "sporatikusnak" nevezte a takarékszövetkezet kereseti kérelmét, kifejtve, hogy a felperes olyan szerződési feltételeket is vizsgálat alá kíván vonni, amelyekre nem vonatkozik a fogyasztói kölcsöntörvény. A takarékszövetkezet jogi képviselője erre reagálva bizonyos pontokban elállt a keresettől.
A magyar állam jogi képviselője kifejtette: nem indokolt tanú meghallgatása, mert nincs szükség arra, hogy - ahogyan a felperes indítványozta - megvizsgálják, hogyan történt az egyes szerződések megkötése a takarékszövetkezetnél. A törvényszéknek a szerződéses feltételek tisztességességét kell vizsgálnia - érvelt az ügyvéd.
A bíró elutasította az eljárás felfüggesztésére és az Ab megkeresésére irányuló felperesi kérelmet, majd a tárgyalást berekesztette, és az elsőfokú ítélet kihirdetését szeptember 30-ára tűzte ki.
forrás:MTI
A keddi ítélethirdetésen a bíró kifejtette, hogy a Sberbank által alkalmazott szerződéses feltételek nem feleltek meg például az objektivitás, ténylegesség és arányosság elvének. Hozzáfűzte, hogy a Sberbank keresetét teljes egészében alaptalannak találta a bíróság, így nem értett egyet azzal a felperesi érveléssel sem, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvény elfogadása visszamenőleges hatályú jogalkotásnak minősül. A bíró kitért arra is, hogy a törvényben meghatározott 7 elv egyenértékű és együttes, vagyis a perbe vont általános szerződési feltételek (ászf-ek) mindegyikének meg kell felelniük. A bíró egyben csökkentette, és nettó 1,891 millió forint plusz áfa összegben határozta meg a perköltséget.
A Fővárosi Törvényszék kedden délelőtt tárgyalta a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen benyújtott keresetét is. Ebben az ügyben szeptember 30-ára halasztotta a döntést a bíróság.
A takarékszövetkezet jogi képviselője a per felfüggesztését és azt kérte, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). Egyben tanú meghallgatását is indítványozták, ennek azonban a bíróság nem adott helyt.A Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet jogi képviselője kiemelte, hogy mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, valamint hogy a 2014. évi XXXVIII. törvénnyel visszamenőleges jogalkotás történt, ezért kell az Ab-hez fordulni.
Az alperes magyar állam jogi képviselője "sporatikusnak" nevezte a takarékszövetkezet kereseti kérelmét, kifejtve, hogy a felperes olyan szerződési feltételeket is vizsgálat alá kíván vonni, amelyekre nem vonatkozik a fogyasztói kölcsöntörvény. A takarékszövetkezet jogi képviselője erre reagálva bizonyos pontokban elállt a keresettől.
A magyar állam jogi képviselője kifejtette: nem indokolt tanú meghallgatása, mert nincs szükség arra, hogy - ahogyan a felperes indítványozta - megvizsgálják, hogyan történt az egyes szerződések megkötése a takarékszövetkezetnél. A törvényszéknek a szerződéses feltételek tisztességességét kell vizsgálnia - érvelt az ügyvéd.
A bíró elutasította az eljárás felfüggesztésére és az Ab megkeresésére irányuló felperesi kérelmet, majd a tárgyalást berekesztette, és az elsőfokú ítélet kihirdetését szeptember 30-ára tűzte ki.
forrás:MTI
Hozzászólások