Egy hazaárulás igaz története - A devizát soha nem látott hitel, avagy fél Magyarország kifosztása
A devizát soha nem látott hitel, avagy fél Magyarország kifosztása
A./ Eredendő bűnök az ÁLLAM részéről a devizahitel kapcsán:1./ Referencia kamat hiánya: Magyar Nemzeti Bank 2004. áprilisi Stabilitási Jelentésében megjelent rövid tanulmány: „Ha a bank nem köti referencia-kamatlábhoz a viszonylag hamar átárazódó termékét, akkor a romló forrásbevonási költségek teljesen átterhelhetőek a hitelfelvevőre, aki a hosszú lejáratú hitele alatt kiszolgáltatottá válik a hitelezőnek”.
2./ Carry Trade: a kamatkedvezményt elviszi az árfolyamkockázat többletköltsége:
„Tudni kell azonban mindezek mellett azt is, hogy carry trade komoly kockázattal jár: bár a magasabb kamatú pénz az időszakok többségében nem értékelődik le, de
előre nem meghatározható időközönként azért az aktuális időszak kamateltérését messze túlkompenzáló árfolyamveszteségek is be szoktak következni.”
3./ PSZÁF és GVH teljes passzivitása, sőt fogyasztók elleni magatartása
[ads1]
4./ MNB a bankérdekek legfőbb szolgálója lett a jegybanki alapkamat mesterségesen magas szinten való tartása miatt, részben pedig azért, mert a kereskedelmi bankok legfontosabb finanszírozójává vált.
Nulla forintot a bankoknak, mert átverték a devizahiteleseket!!! Lájkolom!
5./ A Gyurcsány kormány az MNB-vel és a pénzügyminiszterrel karöltve bankmentésre használta a devizahitelesek megsegítésére felvett 20 MRD EURO összegét.
B/ Eredendő bűnök a BANKOK részéről a devizahitel kapcsán:
1./ Kiemelt, komplex kockázatok a devizahitelnél:
„A hazai gyakorlatban elterjedt, devizalapú, egyoldalúan változtatható kamatozású hitelek valójában olyan komplexitású kockázati jellemzőkkel bírnak, ami azok
tömegtermékként való értékesítéséhez a ténylegesen rendelkezésre állónál sokkal fejlettebb pénzügyi kultúrát kívánt volna meg. Ezért ezt az értékesítési formát a
devizahiteleknél már a kezdet kezdetén meg kellett és meg is lehetett volna tiltani.” Az értékesítés ügynöki rendszeren történt, akik ellenérdekeltek voltak a valós kockázat feltárásában.
2./ THM, a vevők manipulása,avagy az átverés magas iskolája:
„A teljes hiteldíj mutatót azzal a fogyasztóvédelmi szándékkal tették kötelezővé, hogy a különböző bankok azonos osztályba sorolt hiteltermékeinek valós költségviszonyait (árazását) összehasonlíthatóvá tegyék. megjelenítse. A halasztott tőketörlesztésű konstrukciók egy osztályát kifejezetten azért alakították ki a bankok, hogy a tőketörlesztési komponenst nem tartalmazó, alacsonyabb első részletekkel fogják meg az ügyfeleket. A halasztott tőketörlesztésű konstrukciók egy osztályát kifejezetten azért alakították ki a bankok, hogy a tőketörlesztési komponenst nem tartalmazó, alacsonyabb első részletekkel fogják meg az
[ads2] ügyfeleket.” Az első fizetendő részlet*futamidő hónapjai még a hitel összegét sem adták ki.
3./ Megtévesztő reklámok szerepe:
„Az agresszív reklámpolitika kordában tartásában szerepe lehetett volna számos állami intézménynek (PSZÁF, reklámfelügyeleti hatóság, Versenyhivatal), de a jelek arra
utalnak, hogy egyikük sem érzett kiemelt felelősséget az ügyben, a koordinált fellépés hiányáról nem is beszélve”
Nulla forintot a bankoknak, mert átverték a devizahiteleseket!!! Lájkolom!
4./ Az elhallgatott kockázatok, avagy „MORAL HAZARD”
A hazai bankok úgy emelték a lakossági szektor devizahitelezését növekedési versenyük központi termékévé, hogy kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával.
A kidolgozott szerződéses megoldások eleve abból indultak ki, hogy jelentősebb sokkok vagy rendszerszintű problémák fellépése esetén azokat az ügyfelekre – kritikus tömeg elérése esetén rajtuk keresztül az aktuális kormányra – lehessen továbbhárítani. Tették mindezt annak tudatában, hogy az ügyfelek elsöprő többségének nyilvánvalóan nem álltak, és nem is állhattak rendelkezésre olyan eszközök, amelyek segítségével e kockázatokat fedezhették volna. A moral hazard fogalmát ez a magatartás biztosan kimeríti.”
A Kúria döntése szerint minden devizahitel szerződés semmis. A jelenlegi kormány felelőssége ennek érvényt szerezni, és az adósokat kártalanítani. Mert az adósokat semminemű felelősség nem terheli.
Forrás: www.kaslerarpad.hu
Írta: Nagy Éva
Hozzászólások