Kásler-ügy - Luxembourgi döntés: a nemzeti bíróság helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt nemzeti jogi rendelkezéssel
A nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével - mondta ki szerdán kihirdetett ítéletében a magyar vonatkozású Kásler-ügyben az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.
A konkrét jogvita a devizahitel-szerződésekben előírt, úgynevezett árfolyamrés megítélésével kapcsolatos. A luxembourgi ítélkező fórum ezzel kapcsolatban leszögezte: azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak.
Az ügyben érintett Kásler házaspár 2008-ban devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamán történt, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kellett meghatározni. A Kásler házaspár megtámadta a magyar bíróságok előtt ez utóbbi kikötést, a feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozva.
Az erre vonatkozó uniós irányelv előírja, hogy a fogyasztó ugyan mentesül a tisztességtelen szerződési feltétel teljesítésének kötelezettsége alól, ám "a szerződés elsődleges tárgyát, valamint az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással való megfelelését meghatározó feltételek tekintetében" a nemzeti jog kizárhatja a tisztességtelenség felvetését, amennyiben a szerződési feltétel kellően világos és érthető. A magyar jog él ezzel a kizárási lehetőséggel.
A Kúria azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy az átváltási árfolyamokkal kapcsolatos kikötés egyfelől a szerződés elsődleges tárgyára, vagy a szolgáltatás ár-minőség viszonyára vonatkozik-e, másfelől hogy a vitatott feltétel tekinthető-e olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy az irányelv értelmében mentesülhet a tisztességtelen jellegre vonatkozó értékelés alól. Végül a magyar bíróság azt kívánta megtudni, hogy amennyiben a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.
Ítéletében az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a szerződés "elsődleges tárgyának" csak az "alapvető szolgáltatásokat" megállapító feltételek tekinthetők, azt pedig a Kúriának kell meghatároznia, hogy a vitatott feltétel a Kásler házaspár által kötött szerződés alapvető elemének minősül-e.
A továbbiakban az Európai Bíróság kimondta: az árfolyamrés tisztességtelen jellegére irányuló vizsgálattól nem lehet azzal az indokkal eltekinteni, hogy az említett feltétel az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással való megfelelésére vonatkozik. E feltétel ugyanis csak az átváltási árfolyam meghatározására korlátozódik - a törlesztőrészlet megállapítása céljából -, de nem ír elő a hitelező által nyújtandó átváltási szolgáltatást. Márpedig ilyen szolgáltatás hiányában az árfolyam-különbözetből eredő pénzügyi teher, amelyet a kölcsönvevőnek kell viselnie, nem tekinthető valamely szolgáltatás ellenszolgáltatásaként fizetendő díjazásnak - olvasható az Európai Bíróság okfejtésében.
A luxembourgi fórum arra is rámutatott, hogy a szerződési feltétel világosságának és érthetőségének a követelménye nem korlátozódik az alaki és pusztán nyelvtani szempontból érthető jellegre. Éppen ellenkezőleg, a kölcsönszerződésnek átlátható módon kell feltüntetnie a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait. A Kúriának kell így megállapítania, hogy a hitelező által a kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nemcsak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztőrészletek kiszámítására és az általa felvett kölcsön teljes költségére gyakorolt hatásait.
Végül az Európai Bíróság megállapította, hogy abban az esetben, ha - a jelen ügyhöz hasonlóan - a tisztességetlen feltétel elhagyása esetén teljesíthetetlenné válik a szerződés, az irányelvvel nem ellentétes, hogy a nemzeti bíróság a megtámadott feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítse. E megoldás ugyanis lehetővé teszi az irányelv céljának az elérését, amely többek között a felek közötti egyenlőség helyreállítására irányul, a lehető legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerződés egészének érvényességét.
Ha nem volna megengedett az ilyen helyettesítés - érvelt a legfelső európai igazságügyi fórum -, és a bíróságnak meg kellene semmisítenie a szerződést, annak a jelen esetben az lenne a következménye, hogy a teljes fennmaradt kölcsönösszeg esedékessé válna. Márpedig ez meghaladná a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban büntetné őt, mint a hitelezőt.
MTI
A konkrét jogvita a devizahitel-szerződésekben előírt, úgynevezett árfolyamrés megítélésével kapcsolatos. A luxembourgi ítélkező fórum ezzel kapcsolatban leszögezte: azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak.Az ügyben érintett Kásler házaspár 2008-ban devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamán történt, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kellett meghatározni. A Kásler házaspár megtámadta a magyar bíróságok előtt ez utóbbi kikötést, a feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozva.
Az erre vonatkozó uniós irányelv előírja, hogy a fogyasztó ugyan mentesül a tisztességtelen szerződési feltétel teljesítésének kötelezettsége alól, ám "a szerződés elsődleges tárgyát, valamint az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással való megfelelését meghatározó feltételek tekintetében" a nemzeti jog kizárhatja a tisztességtelenség felvetését, amennyiben a szerződési feltétel kellően világos és érthető. A magyar jog él ezzel a kizárási lehetőséggel.
A Kúria azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy az átváltási árfolyamokkal kapcsolatos kikötés egyfelől a szerződés elsődleges tárgyára, vagy a szolgáltatás ár-minőség viszonyára vonatkozik-e, másfelől hogy a vitatott feltétel tekinthető-e olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy az irányelv értelmében mentesülhet a tisztességtelen jellegre vonatkozó értékelés alól. Végül a magyar bíróság azt kívánta megtudni, hogy amennyiben a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.
Ítéletében az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a szerződés "elsődleges tárgyának" csak az "alapvető szolgáltatásokat" megállapító feltételek tekinthetők, azt pedig a Kúriának kell meghatároznia, hogy a vitatott feltétel a Kásler házaspár által kötött szerződés alapvető elemének minősül-e.
A továbbiakban az Európai Bíróság kimondta: az árfolyamrés tisztességtelen jellegére irányuló vizsgálattól nem lehet azzal az indokkal eltekinteni, hogy az említett feltétel az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással való megfelelésére vonatkozik. E feltétel ugyanis csak az átváltási árfolyam meghatározására korlátozódik - a törlesztőrészlet megállapítása céljából -, de nem ír elő a hitelező által nyújtandó átváltási szolgáltatást. Márpedig ilyen szolgáltatás hiányában az árfolyam-különbözetből eredő pénzügyi teher, amelyet a kölcsönvevőnek kell viselnie, nem tekinthető valamely szolgáltatás ellenszolgáltatásaként fizetendő díjazásnak - olvasható az Európai Bíróság okfejtésében.
A luxembourgi fórum arra is rámutatott, hogy a szerződési feltétel világosságának és érthetőségének a követelménye nem korlátozódik az alaki és pusztán nyelvtani szempontból érthető jellegre. Éppen ellenkezőleg, a kölcsönszerződésnek átlátható módon kell feltüntetnie a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait. A Kúriának kell így megállapítania, hogy a hitelező által a kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nemcsak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztőrészletek kiszámítására és az általa felvett kölcsön teljes költségére gyakorolt hatásait.
Végül az Európai Bíróság megállapította, hogy abban az esetben, ha - a jelen ügyhöz hasonlóan - a tisztességetlen feltétel elhagyása esetén teljesíthetetlenné válik a szerződés, az irányelvvel nem ellentétes, hogy a nemzeti bíróság a megtámadott feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítse. E megoldás ugyanis lehetővé teszi az irányelv céljának az elérését, amely többek között a felek közötti egyenlőség helyreállítására irányul, a lehető legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerződés egészének érvényességét.
Ha nem volna megengedett az ilyen helyettesítés - érvelt a legfelső európai igazságügyi fórum -, és a bíróságnak meg kellene semmisítenie a szerződést, annak a jelen esetben az lenne a következménye, hogy a teljes fennmaradt kölcsönösszeg esedékessé válna. Márpedig ez meghaladná a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban büntetné őt, mint a hitelezőt.
MTI
Hozzászólások