Ételmérgezés - Nébih: egy áprilisi eset is összefüggésbe hozható a mostani megbetegedésekkel
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Országos Epidemiológai Központtal folytatott konzultáció alapján egy áprilisi botulizmusgyanús megbetegedést is összefüggésbe hoz a jelenlegi ételmérgezéssel, amit a beteg tünetei és az elfogyasztott élelmiszer is alátámasztanak - közölte a Nébih kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint 2014 áprilisában az egyik vidéki kórház botulizmusgyanús megbetegedés miatt a Nébih laboratóriumába küldött egy megbontott, Keksz Zsolt által készített szarvasgombás pestót, amelyet a kórházban kezelt beteg a tünetei jelentkezése előtt fogyasztott. Akkor a termék vizsgálata negatív eredménnyel zárult.
"Az Országos Epidemiológai Központtal történt konzultáció szerint ezt az esetet utólag az epidemiológai adatok alapján összefüggésbe hoztuk a jelenlegi ételmérgezéssel, amit a beteg tünetei és a gyanúsított élelmiszer fogyasztása alátámaszt" - írta a Nébih.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt írta: nemzetközi és magyarországi járványügyi információk, valamint a Nébih adatai alapján Magyarországon egy, Grúziában, illetve Franciaországban három esetben is olyan botulizmusmegbetegedés fordult elő, amely előtt a beteg egy magyar termelő által készített, különböző, csak zöldségféléket tartalmazó termékeket (szarvasgombás pesto, humusz) fogyasztott.
Közölték, hogy a Grúziában megbetegedett, de Franciaországban kezelt egyik beteg esetében a laboratóriumi vizsgálatok már megerősítették a diagnózist, a többi megbetegedés kivizsgálása még nem zárult le. A magyar beteg mintáit az Országos Epidemiológiai Központban vizsgálják. A gyanús termékek laboratóriumi vizsgálata pedig megkezdődött a Nébih laboratóriumában - tették hozzá. A botulizmus által okozott tünetek közé tartozik a szájszárazság, a homályos vagy kettős látás, a nyelési és beszédzavar, a szemhéjcsüngés, a további látászavarok. Ezek átlagosan 12-72 órán belül tapasztalhatók, azonban akár már 4 órán belül, de 10 nap múlva is jelentkezhetnek. A kezdeti tünetek után szimmetrikus, petyhüdt bénulás, végül légzésbénulás alakulhat ki. Emellett az ételmérgezést hasmenés, hányás, majd székrekedés kísérheti. Láz és érzékelési zavarok viszont nincsenek.
Az ÁNTSZ azt kérte, hogy aki a jelzett termékek fogyasztása után a felsorolt tünetek valamelyikét tapasztalja magán, feltétlenül forduljon orvoshoz. A betegség súlyos, akár halálos kimenetelű is lehet. Korábban a Nébih azt közölte: alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő Gourmand Company márkajelzésű készítményétől (szarvasgombás pesto, humusz, szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) betegedett meg botulizmusban négy ember, egymástól földrajzilag eltérő helyen. A hatóság a kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, termékeit begyűjtik.
Keksz Zsolt ugyanakkor azt feltételezi, hogy nem a cége által gyártott termékektől betegedtek meg a fogyasztók. Érvelése szerint őstermelőként az előírtnál is szigorúbb szabályokat alkalmaznak, termékeiket több órán át 100 fok feletti hőmérsékleten hőkezelik, így a betegséget okozó baktérium mindenképpen elpusztulna az eljárás során. A baktérium szinte kivétel nélkül húsárun keresztül kerül a szervezetbe, de az ő termékük nem is érintkezhet hússal - közölte.
forrás:MTI
A közlemény szerint 2014 áprilisában az egyik vidéki kórház botulizmusgyanús megbetegedés miatt a Nébih laboratóriumába küldött egy megbontott, Keksz Zsolt által készített szarvasgombás pestót, amelyet a kórházban kezelt beteg a tünetei jelentkezése előtt fogyasztott. Akkor a termék vizsgálata negatív eredménnyel zárult.
"Az Országos Epidemiológai Központtal történt konzultáció szerint ezt az esetet utólag az epidemiológai adatok alapján összefüggésbe hoztuk a jelenlegi ételmérgezéssel, amit a beteg tünetei és a gyanúsított élelmiszer fogyasztása alátámaszt" - írta a Nébih.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt írta: nemzetközi és magyarországi járványügyi információk, valamint a Nébih adatai alapján Magyarországon egy, Grúziában, illetve Franciaországban három esetben is olyan botulizmusmegbetegedés fordult elő, amely előtt a beteg egy magyar termelő által készített, különböző, csak zöldségféléket tartalmazó termékeket (szarvasgombás pesto, humusz) fogyasztott.
Közölték, hogy a Grúziában megbetegedett, de Franciaországban kezelt egyik beteg esetében a laboratóriumi vizsgálatok már megerősítették a diagnózist, a többi megbetegedés kivizsgálása még nem zárult le. A magyar beteg mintáit az Országos Epidemiológiai Központban vizsgálják. A gyanús termékek laboratóriumi vizsgálata pedig megkezdődött a Nébih laboratóriumában - tették hozzá. A botulizmus által okozott tünetek közé tartozik a szájszárazság, a homályos vagy kettős látás, a nyelési és beszédzavar, a szemhéjcsüngés, a további látászavarok. Ezek átlagosan 12-72 órán belül tapasztalhatók, azonban akár már 4 órán belül, de 10 nap múlva is jelentkezhetnek. A kezdeti tünetek után szimmetrikus, petyhüdt bénulás, végül légzésbénulás alakulhat ki. Emellett az ételmérgezést hasmenés, hányás, majd székrekedés kísérheti. Láz és érzékelési zavarok viszont nincsenek.
Az ÁNTSZ azt kérte, hogy aki a jelzett termékek fogyasztása után a felsorolt tünetek valamelyikét tapasztalja magán, feltétlenül forduljon orvoshoz. A betegség súlyos, akár halálos kimenetelű is lehet. Korábban a Nébih azt közölte: alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő Gourmand Company márkajelzésű készítményétől (szarvasgombás pesto, humusz, szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) betegedett meg botulizmusban négy ember, egymástól földrajzilag eltérő helyen. A hatóság a kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, termékeit begyűjtik.
Keksz Zsolt ugyanakkor azt feltételezi, hogy nem a cége által gyártott termékektől betegedtek meg a fogyasztók. Érvelése szerint őstermelőként az előírtnál is szigorúbb szabályokat alkalmaznak, termékeiket több órán át 100 fok feletti hőmérsékleten hőkezelik, így a betegséget okozó baktérium mindenképpen elpusztulna az eljárás során. A baktérium szinte kivétel nélkül húsárun keresztül kerül a szervezetbe, de az ő termékük nem is érintkezhet hússal - közölte.
forrás:MTI
Hozzászólások