Halálos kór - lepusztult kórházak Itthon

Szerző: Marianna itt: Egészségügy 2013.05.15 11:34

A Népszabadság hírei szerint mostanra két és félszeresére nőtt a súlyos bélfertőzések száma Magyarország kórházaiban. A tavalyi év során több ezren haltak bele a kórba.

A fertőzés enyhébb esetekben hasmenést okoz, súlyos esetben pedig vastagbélgyulladást okoz, ami nagy kihívást jelent a hazai kórházak számára. A helyzetnek nem kedvez az egészségügyi intézményekben található vizesblokkok állapota sem.

Azt még nem tudják a szakemberek, hogy mi lehet az oka a kórházi járvány robbanásszerű bakteriális terjedésének. Úgy gondolják, hogy az antibiotikumok és a savlekötők túlzásba vitt és gyakran szükségtelen alkalmazása miatt is fogékonyabb a legyengült emberek szervezete a fertőzést kiváltó baktériumra. Ugyanakkor az egészségügyben jelentkező mind nagyobb pénzhiány szintén akadályozhatja a kórházi vírusok megelőzését.

Ennek ellenére az eddigi legnagyobb kórházi járvány tavaly épp egy frissen felújított fővárosi intézményben tarolt. Az eddigi legnagyobb hazai kórházi járvány tavaly mégis egy jó állapotban lévő, frissen felújított fővárosi intézményben tarolt. Weltner János sebész főorvos szerint, pusztán a véletlen műve, hogy épp melyik kórházba viszi magával egy beteg a fertőzést okozó Clostridium difficle nevű baktériumot.

A betegség megfékezésében viszont kulcsszerep jut az illemhelyek állapotának, hogy mennyire takarítják, fertőtlenítik azokat a megfelelő fertőtlenítőszerekkel, illetve, hogy kézmosáshoz is a rendelkezésre áll e fertőtlenítő hatású kézmosó. A baktérium ugyanis a piszkos kézről a szájba kerül, és onnan pedig a belekbe. Azaz azok, akik nem mosnak kezet alaposan vécéhasználat után vagy evés előtt, könnyen megkaphatják a kórt.

Ez a betegség hetekig nem jár semmilyen tünettel, de kórházba kerülve pillanatok alatt megfertőzhet más legyengült embereket. Különösen a közös vizesblokkok veszélyesek ilyenkor. A hazai kórházak többségében sajnos előfordul, hogy 10-20 ember használ egy vagy két vécét.

A Magyar Kórház Szövetség leköszönt elnöke, Rácz Jenő szintén egyetért abban, hogy a magyar kórházakban sokszor nem megfelelő a vizesblokkok mennyisége és állapota sem. Elmondása szerint a veszprémi megyei kórház telephelyeként működő dobai krónikus részlegük földszintjén ötven betegre egy mosdó sem jut, mivel meghibásodás miatt le kellett zárniuk, és azóta sincs pénz a felújításra.
Az egyik vidéki kórház gazdasági igazgatója, arról számolt be, hogy mindig mérlegelniük kell, mire költik az egészségpénztárból a számlájukra érkező pénzt: Életmentő műszerre vagy vécéfelújításra? Természetesen, a szakember is úgy gondolja, hogy számos kórház vizesblokkja felújításra szorulna, és ő sem használná szívesen.

A budapesti Szent János kórház főigazgatója arról számolt be, hogy a rossz gazdasági viszonyokhoz képest, ők tudatosan, évről-évre újítgatják fel a vizes blokkokat. A neurológián és az urológián már javult a helyzet, de még van mit tenniük.
A gond az, hogy nem csak a vécék sterilitása okoz problémát, de sok orvos és ápoló is elfelejti a kézmosást. Az ÁNTSZ két évvel ezelőtti felmérése szerint hazánkban évente mintegy 90 ezer ember kap el a kórházban olyan fertőzéseket, amelyek fele elkerülhető lenne egy alapos kézmosással.

Az is sokszor előfordul egy-egy műtétet követően, hogy sok testnedvvel érintkeznek a nővérek, és nincs idejük arra, hogy minden alkalommal kezet mossanak. Az Amerikai Tudományos Akadémia hivatalos folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences, PNAS) publikáltak szerint pedig egyetlen úgynevezett szuperterjesztő – például egy, a kórházi osztályok között gyakran mozgó radiológus vagy fizikoterapeuta, aki elmulasztja megmosni a kezét – olyan mértékben terjesztheti a fertőzéseket, mintha az összes kórházi dolgozó 23 százaléka mulasztaná el a rendszeres kézmosást.