Elutasították az almásfüzitői vörösiszap-tározó engedélykérelmét, a cég fellebbez
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladékhasznosítást végző cég működési engedélyének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. fellebbez a döntés ellen - tájékoztatta a cég az MTI-t szerdán.
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. álláspontja szerint a kormányhivatal 2015. július 31-i határozatában nem a vörösiszap-tározókon végzett tevékenység szakmaiságát vagy pozitív környezeti hatásait vitatja, hanem jogértelmezési kérdéseket vet fel.
"Az engedélyezési folyamatban a pozitív környezeti hatásokkal járó tevékenység jogszabályi változásoknak megfelelő értelmezése folyik" - írták. Ebben az értelmezésben véleménykülönbség van a kormányhivatal és a Tatai Környezetvédelmi Zrt. között, ezért a cég él fellebbezési jogával.
Hangsúlyozták, hogy a hulladékhasznosítási tevékenység összgazdasági érdek, a jelenlegi egyetlen járható, környezetbarát alternatíva, a tározók lefedése pedig mind a helyi lakosok, mind a természeti környezet számára kiemelten fontos.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal határozata kötelezi a céget, hogy 30 napon belül mutasson be ütemtervet a területen lévő hulladékok megfelelő kezelésére, valamint a terület porzásmentesítésének megoldására.
Az engedélykérelem elutasításának indoklásában egyebek közt megállapították, hogy egyes veszélyes hulladékok biológiai lebontással történő kezelése esetén nem történik meg a hulladékok veszélyességi jellemzőinek - nehézfém tartalom - csökkentése, így ezek a veszélyes alkotók visszamaradnak a cég által előállított anyagban. A hulladékkezelési technológiában a nehézfémek koncentrációja a nem veszélyes hulladékok hozzáadásával csökken ugyan, az összmennyiségük azonban változatlan marad - olvasható a határozatban.
A határozatban ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a Duna-part élőhelyeire nézve a területen végzett rekultiváció - amelynek során lefedés és növénytelepítés történik - pozitív hatású. A 2014-es helyszíni bejárás során a parti növényzetben káros hatás, elváltozás nem volt megfigyelhető. A hulladékkezelésből származó zaj és por terhelést jelent, de az évtizedek óta fennáll és egyre csökkenő mértékű a hatása.
A rekultiváció 20 évvel ezelőtti megkezdése óta a kiporzás mértéke és területe is egyre csökkent, ez az élővilág szempontjából is egyre pozitívabb. A hasznosítási tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.
A közel 30 oldalas határozat ismerteti azt is, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az almásfüzitői vörösiszap-tározókon folytatott hulladékkezelési tevékenységgel kapcsolatban.
A bizottság honlapja szerint Magyarországnak júniustól két hónap áll rendelkezésére, hogy a probléma orvoslására megtett intézkedésekről tájékoztatást adjon. Ellenkező esetben a bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet - áll a bizottsági közleményben.
MTI
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. álláspontja szerint a kormányhivatal 2015. július 31-i határozatában nem a vörösiszap-tározókon végzett tevékenység szakmaiságát vagy pozitív környezeti hatásait vitatja, hanem jogértelmezési kérdéseket vet fel.
"Az engedélyezési folyamatban a pozitív környezeti hatásokkal járó tevékenység jogszabályi változásoknak megfelelő értelmezése folyik" - írták.
Hangsúlyozták, hogy a hulladékhasznosítási tevékenység összgazdasági érdek, a jelenlegi egyetlen járható, környezetbarát alternatíva, a tározók lefedése pedig mind a helyi lakosok, mind a természeti környezet számára kiemelten fontos.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal határozata kötelezi a céget, hogy 30 napon belül mutasson be ütemtervet a területen lévő hulladékok megfelelő kezelésére, valamint a terület porzásmentesítésének megoldására.
Az engedélykérelem elutasításának indoklásában egyebek közt megállapították, hogy egyes veszélyes hulladékok biológiai lebontással történő kezelése esetén nem történik meg a hulladékok veszélyességi jellemzőinek - nehézfém tartalom - csökkentése, így ezek a veszélyes alkotók visszamaradnak a cég által előállított anyagban. A hulladékkezelési technológiában a nehézfémek koncentrációja a nem veszélyes hulladékok hozzáadásával csökken ugyan, az összmennyiségük azonban változatlan marad - olvasható a határozatban.
A határozatban ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a Duna-part élőhelyeire nézve a területen végzett rekultiváció - amelynek során lefedés és növénytelepítés történik - pozitív hatású. A 2014-es helyszíni bejárás során a parti növényzetben káros hatás, elváltozás nem volt megfigyelhető. A hulladékkezelésből származó zaj és por terhelést jelent, de az évtizedek óta fennáll és egyre csökkenő mértékű a hatása.
A rekultiváció 20 évvel ezelőtti megkezdése óta a kiporzás mértéke és területe is egyre csökkent, ez az élővilág szempontjából is egyre pozitívabb. A hasznosítási tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.
A közel 30 oldalas határozat ismerteti azt is, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az almásfüzitői vörösiszap-tározókon folytatott hulladékkezelési tevékenységgel kapcsolatban.
A bizottság honlapja szerint Magyarországnak júniustól két hónap áll rendelkezésére, hogy a probléma orvoslására megtett intézkedésekről tájékoztatást adjon. Ellenkező esetben a bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet - áll a bizottsági közleményben.
MTI
Hozzászólások