A felsőoktatás átalakítása újra étlapon

Felvonulások, tiltakozások, röghöz kötés, elbocsátások, tandíj... Talán ezek a fogalmak írják le legjobban, mi is történt a felsőoktatásban az utóbbi időben. De most itt az új tervezet!

A Professzorok Batthyányi Köre, mely a polgári értékrendet valló egyetemi tanárok közös munkájának biztosít keretet, hosszabb távra keres megoldásokat a nemzet szellemi energiájának mozgósítására, hogy ezzel előmozdítsa az erkölcsi és gazdasági felemelkedést. A Kör tagjai rendszeresen összegyűlnek, a hazai és nemzetközi közéletet vizsgálva és a jövőt befolyásoló kérdésekre keresnek választ.
Az új javaslat a felsőoktatás átalakítására, a hallgatói szerződésre és az intézmények gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozik.

Rávilágítottak arra, hogy az egyetemek, főiskolák nem tudják fenntartani magukat, így újra kell gondolni a finanszírozás formáját. Emellett meg kell különböztetni, hogy egyetemről, vagy főiskoláról van-e szó, s az előbbi esetében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatás-fejlesztésre. Mivel a felsőoktatás az államtól kapja a pénzt, az ellenőrzés is maradjon állami kézben. Eddig folyt a vita, hogy van-e vagy nincs tandíj, illetve a fizetős képzést lehet-e tandíjasnak nevezni. A javaslatban szerepel a módosítás, hiszen az egyetemek csupán a költségtérítéses hallgatók pénzéből csődbe mennek, főleg, hogy a gazdaság jelenlegi állásában nem feltétlen tudják kifizetni a néha csillagos eget verő összegeket.
A hallgatói szerződés módosítását is javasolják, azzal viszont egyetértenek, hogy az állami keretekből tanuló diák bizonyos ideig Magyarországon kamatoztassa tudását. A diákok felvonulásának ez volt ez egyik fő pontja, a röghöz kötés. Ez a hallgató és az Oktatási Hivatal között létrejövő megállapodás kiköti, hogy az állam finanszírozza a képzést, a diák pedig megszabott időn belül megszerzi a diplomát, és azt követően 20 éven belül a támogatott idő kétszeresét hazánkban dolgozza le. Vagyis egy három éves alapképzés esetében 20 év alatt 6 évet kell honi földön dolgozni.
Az is napirendre került, hogy az egyetemekre csak emelt szintű érettségivel lehessen bekerülni, esetleg felvételi útján. Ezt tekinthetjük jogosnak, hiszen az egyik fő probléma a felsőoktatás színvonalának csökkenése, amihez valószínűleg az is hozzájárult, hogy egyes képzésekre hármas középiskolai átlaggal is be lehetett kerülni.
Az ügy nincs elveszve, láthatjuk érkeznek az újabb, fejlesztő gondolatok. Már csak meg kell vitatni, dönteni, bevezetni, kipróbálni, módosítani... Ki mondta, hogy hamar megoldják?

Források: www.bla.hu, www.boon.hu, www.origo.hu