A kreatív gondolkodás erősítését sürgette a magyar iskolákban az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja
A kreatív gondolkodás erősítését sürgette a magyar iskolákban Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja, aki magyarországi látogatása zárónapján tartott pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a többi között kitért a pedagógus-továbbképzésekre, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű diákok oktatására. Sürgette a vizsgarendszer lazítását és szorgalmazta a szegregáció megszüntetését.
A jelentéstevő kiemelte, hogy a magyar oktatási rendszer gazdag hagyományokkal rendelkezik, példaként említve, hogy az ország több Nobel-díjast is adott a világnak. Ugyanakkor úgy vélekedett, az iskolákban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kreatív gondolkodásra és problémamegoldásra, hogy az oktatás kompetenciaalapúvá váljon. Azt mondta, ezeknek a tantervben a memorizálásnál nagyobb hangsúlyt kell kapniuk.
Figyelmeztetett arra, hogy a felvételi vizsgákon gyakran nem foglalkoznak a vizsgázók egyéb tantárgyakban megmutatkozó tehetségével, és többnyire a matematika, illetve a magyar irodalom- és nyelv-jegyeik határozzák meg gyakran az egész további jövőjüket az oktatásban. Úgy fogalmazott: "Néhány óra dönt a jövőjükről."
Hozzátette, hogy a diákok és a szülők, akikkel találkozott, nagyfokú stresszről és szorongásról számoltak be neki a vizsgarendszer miatt. A jelentéstevő szerint a hatékonyabb oktatásért erősíteni kell a kapcsolatokat a szülők, a tanári kar, illetve az illetékes kormányzati szervek között, hozzátéve, hogy a közös munkába be kell vonni az ezzel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket és a szociális munkásokat is.
Példaként a különleges nevelési igényű diákokat említette, akiknek - mint rámutatott - gyakran nem áll rendelkezésükre megfelelő segítség az iskolákban, a többi között jeltolmács, megfelelő szállítóeszközök vagy iskolapszichológusok. Az utóbbiakra kitérve hangsúlyozta, hogy még mindig nagyon kevés iskolapszichológus van, miközben a mentális problémákkal küzdő diákok száma - mind Magyarországon, mind pedig az egész világon - egyre nő.
Különösen vidéken vannak elmaradások, ahol megesik, hogy egy rászoruló diák csak hetente egyszer jut iskolapszichológushoz, jóllehet hetente többször is szüksége lenne rá - tette hozzá. Elmondta, hogy az iskolák rendszerint osztályonként legfeljebb egy vagy két sajátos nevelési igényű gyerekkel tudnak sikeresen együttműködni, ennél több gyerek - megfelelő szakemberek híján - már kihívást okoz számukra.
A tanköteles kor 18-ról 16 évre történő leszállításával kapcsolatban hangsúlyozta: bár a szegénységben élő családok abban látják a megoldást, hogy a gyerekeiket hamarabb dolgozni küldik, az iskolát korán elhagyó vagy szakmunkásképzőt végzettek gyakran csak rosszul fizetett munkát találnak. Hozzátette, hogy a szakmunkásképzők önmagukban nem tudják biztosítani a felfelé irányuló társadalmi mobilitást, és kiegészítő oktatási programokat javasolt.
Mint mondta, az iskolaelhagyás, illetve a szakképző iskolákba jelentkezés gyakori a roma közösségekben. Kitért arra, hogy az innen érkező diákokat még mindig sok helyen szegregálják az oktatásban. A tantervekkel összefüggésben nagyobb rugalmasságot sürgetett az intézményektől, és ezzel kapcsolatban is szorgalmazta a pedagógus-szakszervezetek, a tantestület, illetve a kormány együttműködését.
Bár hangsúlyozta, hogy a tanárhiány globális jelenség, aggodalmát fejezte ki a pályaelhagyások magas magyarországi száma miatt, és sürgette a pedagógusoktatás erősítését, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű diákokhoz szükséges képesítésekre. A felsőoktatással kapcsolatban úgy vélekedett, engedni kell, hogy minden egyetem maga döntse el, akar-e csatlakozni a modellváltó intézményekhez, mégpedig retorziók nélkül, továbbá hangsúlyozta az akadémiai szabadság és a finanszírozások átláthatóságának fontosságát.
Kiemelte, hogy az egyházi iskolák gyakran jobb pénzügyi helyzetben vannak az állami iskoláknál. Mindazonáltal hozzátette, hogy az előbbi intézményekben rendszerint színvonalas oktatás folyik. Megemlítette azt is, hogy vannak egyházi iskolák, amelyek kifejezetten hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoznak. Farída Sahíd meglátása szerint az oktatási rendszernek jobban kell hangsúlyoznia "a magyar társadalomban jelen levő sokszínűséget", illetve nagyobb fontosságot kell kapnia a roma diákok felzárkózásának.
(Forrás: MTI)
A jelentéstevő kiemelte, hogy a magyar oktatási rendszer gazdag hagyományokkal rendelkezik, példaként említve, hogy az ország több Nobel-díjast is adott a világnak. Ugyanakkor úgy vélekedett, az iskolákban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kreatív gondolkodásra és problémamegoldásra, hogy az oktatás kompetenciaalapúvá váljon. Azt mondta, ezeknek a tantervben a memorizálásnál nagyobb hangsúlyt kell kapniuk.Figyelmeztetett arra, hogy a felvételi vizsgákon gyakran nem foglalkoznak a vizsgázók egyéb tantárgyakban megmutatkozó tehetségével, és többnyire a matematika, illetve a magyar irodalom- és nyelv-jegyeik határozzák meg gyakran az egész további jövőjüket az oktatásban.
Hozzátette, hogy a diákok és a szülők, akikkel találkozott, nagyfokú stresszről és szorongásról számoltak be neki a vizsgarendszer miatt. A jelentéstevő szerint a hatékonyabb oktatásért erősíteni kell a kapcsolatokat a szülők, a tanári kar, illetve az illetékes kormányzati szervek között, hozzátéve, hogy a közös munkába be kell vonni az ezzel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket és a szociális munkásokat is.
Példaként a különleges nevelési igényű diákokat említette, akiknek - mint rámutatott - gyakran nem áll rendelkezésükre megfelelő segítség az iskolákban, a többi között jeltolmács, megfelelő szállítóeszközök vagy iskolapszichológusok. Az utóbbiakra kitérve hangsúlyozta, hogy még mindig nagyon kevés iskolapszichológus van, miközben a mentális problémákkal küzdő diákok száma - mind Magyarországon, mind pedig az egész világon - egyre nő.
Különösen vidéken vannak elmaradások, ahol megesik, hogy egy rászoruló diák csak hetente egyszer jut iskolapszichológushoz, jóllehet hetente többször is szüksége lenne rá - tette hozzá. Elmondta, hogy az iskolák rendszerint osztályonként legfeljebb egy vagy két sajátos nevelési igényű gyerekkel tudnak sikeresen együttműködni, ennél több gyerek - megfelelő szakemberek híján - már kihívást okoz számukra.
A tanköteles kor 18-ról 16 évre történő leszállításával kapcsolatban hangsúlyozta: bár a szegénységben élő családok abban látják a megoldást, hogy a gyerekeiket hamarabb dolgozni küldik, az iskolát korán elhagyó vagy szakmunkásképzőt végzettek gyakran csak rosszul fizetett munkát találnak. Hozzátette, hogy a szakmunkásképzők önmagukban nem tudják biztosítani a felfelé irányuló társadalmi mobilitást, és kiegészítő oktatási programokat javasolt.
Mint mondta, az iskolaelhagyás, illetve a szakképző iskolákba jelentkezés gyakori a roma közösségekben. Kitért arra, hogy az innen érkező diákokat még mindig sok helyen szegregálják az oktatásban. A tantervekkel összefüggésben nagyobb rugalmasságot sürgetett az intézményektől, és ezzel kapcsolatban is szorgalmazta a pedagógus-szakszervezetek, a tantestület, illetve a kormány együttműködését.
Bár hangsúlyozta, hogy a tanárhiány globális jelenség, aggodalmát fejezte ki a pályaelhagyások magas magyarországi száma miatt, és sürgette a pedagógusoktatás erősítését, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű diákokhoz szükséges képesítésekre. A felsőoktatással kapcsolatban úgy vélekedett, engedni kell, hogy minden egyetem maga döntse el, akar-e csatlakozni a modellváltó intézményekhez, mégpedig retorziók nélkül, továbbá hangsúlyozta az akadémiai szabadság és a finanszírozások átláthatóságának fontosságát.
Kiemelte, hogy az egyházi iskolák gyakran jobb pénzügyi helyzetben vannak az állami iskoláknál. Mindazonáltal hozzátette, hogy az előbbi intézményekben rendszerint színvonalas oktatás folyik. Megemlítette azt is, hogy vannak egyházi iskolák, amelyek kifejezetten hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoznak. Farída Sahíd meglátása szerint az oktatási rendszernek jobban kell hangsúlyoznia "a magyar társadalomban jelen levő sokszínűséget", illetve nagyobb fontosságot kell kapnia a roma diákok felzárkózásának.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások