Az ÁSZ újabb hat egyetem modellváltását tartja indokoltnak
Az ÁSZ felhívta a kuratóriumok figyelmét a rendelkezésre álló vagyon pontos számbavételére - írták, arra is kitérve: az ellenőrzéseket különösen indokolta, hogy a most vizsgált egyetemek a felsőoktatási modellváltással érintett intézmények közé tartoznak. A részletekről közölték, hogy 2017 és 2019 között az Állatorvostudományi Egyetem vagyongazdálkodása a számviteli politika, az értékelési szabályzat, a kötelezettségvállalási és teljesítés igazolási jogkörökre előírt nyilvántartás, továbbá a beszámolók mérlegtételeit alátámasztó leltárak hiányában nem biztosította az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
A Miskolci Egyetem vagyongazdálkodásának szabályozása 2017-ben és 2018-ban a számlarend hiánya miatt nem biztosította a szabályszerű könyvvezetés alapvető feltételeit, de 2019-re a szabályozottság javult. Az egyetem 2017-ben és 2018-ban biztosította a nemzeti vagyon védelmét; a 2019-ben a vagyon elszámolása területén feltárt hiányosságok miatt a nemzeti vagyon védelme azonban nem volt biztosított - állapította meg a ÁSZ.
Hozzátették: a 2020-ban történt fenntartóváltáshoz kapcsolódóan jogszabályban előírt záró beszámolót a Miskolci Egyetem elkészítette, azonban annak mérlegtételeit leltárral nem támasztotta alá. Ezáltal nem igazolt, hogy a záró beszámolóban szereplő nemzeti vagyon a közfeladat ellátásához rendelkezésre állt a fenntartóváltáskor - tették hozzá.
Az ÁSZ beszámolt arról, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2018-2019-ben rendelkezett az alapvető számviteli szabályzatokkal, azonban a vagyongazdálkodás kereteit nem szabályszerűen alakította ki. A számlarend nem volt összhangban a jogszabályi előírásokkal. Az intézmény a 2018. és 2019. évi éves költségvetési beszámolók elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához nem állított össze leltárt, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat.
A kommüniké szerint a kecskeméti Neumann János Egyetem vagyongazdálkodásának szabályozása 2017-ben a számlarend hiánya miatt nem biztosította a szabályszerű könyvvezetés alapvető feltételeit, viszont 2018-tól kialakították annak alapvető feltételeit. Az egyetemnél 2017-2019-ben a nemzeti vagyon védelme nem volt biztosított. A fenntartóváltás fordulónapjára 2020-ban a Neumann János Egyetem a záró beszámolót nem készítette el - olvasható az összegzésben.
Az ÁSZ közölte azt is, hogy 2017-2019. között a Soproni Egyetem vagyongazdálkodása a beszámolók mérlegtételeit alátámasztó leltárak hiányában nem biztosította az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. A tavalyi fenntartóváltáshoz kapcsolódóan a záró beszámolót a Soproni Egyetem elkészítette, azonban annak mérlegtételeit leltárral nem támasztotta alá. Az ÁSZ megállapította továbbá, hogy 2017. és 2019. között az egyetem működésében és gazdálkodásában a teljesítményelv nem érvényesült.
A közlemény alapján a győri Széchenyi István Egyetem vagyongazdálkodása 2017. és 2019. között a beszámolók mérlegtételeit alátámasztó leltárak hiányában nem biztosította az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, így az éves költségvetési beszámolóinak megalapozottsága és a nemzeti vagyon védelme nem volt biztosított. A 2020. július 31-i fenntartóváltáshoz kapcsolódóan a záró beszámolót az egyetem elkészítette, de annak mérlegtételeit leltárral nem támasztotta alá. Az ÁSZ ugyanakkor azt is megállapította, hogy 2017. és 2019. között a Széchenyi István Egyetem működésében és gazdálkodásában a teljesítményelv érvényesült.
A kommüniké kiemelte, hogy az ÁSZ felhívta a kuratóriumok figyelmét a rendelkezésre álló vagyon pontos számbavételére, egyúttal megállapította, hogy a vizsgált egyetemeknél "a kancellári rendszer bevezetése sem biztosította a nemzeti vagyon védelmét". Annak érdekében indokolt volt a tulajdonosi joggyakorlás kereteinek megerősítése - zárta közleményét az ÁSZ, amely a honlapján az egyes egyetemeket érintő megállapításokat részletesen is közzétette.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások