HÖOK: jelenjen meg a hallgatói képviselet is a konzisztóriumokban!
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné, ha a hallgatói képviselet is megjelenne a felsőoktatási intézményekben megalakuló konzisztóriumokban.
Erről Gulyás Tibor, a szervezet elnöke beszélt egy szerdai budapesti háttérbeszélgetésen, jelezve: a jogköröket tekintve változtatásokat tartanának szükségesnek, mert a felsőoktatási törvény tervezetének jelenlegi változata alkotmányossági problémákat vet fel. A HÖOK elnöke az alaptörvény oktatási-tudományos kérdéseket érintő passzusaira hivatkozva azt mondta: felülvizsgálatot kértek, mert a mostani megfogalmazás szerint sérülne az autonómia.
A hallgatói érdekvédő jelezte: bár az elnevezést nem tartják jónak, ilyen tanácsadó testületek működésére vannak nemzetközi példák, és ott jól funkcionálnak.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár április közepén az MTI-nek azt mondta: akár már szeptemberben, de legkésőbb a jövő év januárjában megkezdhetik működésüket a felsőoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei, amelyek több területen egyetértési joggal bírnak majd. Az államtitkár a konzisztóriumot olyan társadalmi testületként jellemezte, amelyben a delegáltak nem az egyetem vagy a fenntartó alkalmazottjai.
A konzisztóriumot a rektor és a kancellár mellett a fenntartó - az oktatásért felelős miniszter - által felkért, az egyetemmel jogi viszonyban nem, de szakmai viszonyban álló tagok, szakemberek alkotják majd. Egyetértési jogot gyakorolhatna a rektor személyét illetően, az egyetem intézményfejlesztési tervénél, stratégiájánál, a költségvetésnél, a beszámoló elfogadásánál, az egyetemi cégek alapításánál.
Gulyás Tibor egy másik témára kitérve közölte: a felsőoktatási törvény tervezetében a hallgatói jogokat érintő pontokat sikerült tisztázni, és a módosítás az ő jogkörüket nem érinti, megmarad az eddigi rendszer.
A szakstruktúra átalakításáról szólva jelezte: a HÖOK alapvetően államilag támogatott képzésekben gondolkodik, és értékelése szerint komoly eredményeket értek el a képzési jegyzék tervezett módosításánál.
Közlése szerint a HÖOK kezdeményezésére, a szakmai szervezetek és az egészségügyért felelős államtitkárság támogatásával továbbra is meghirdetik az egészségügyi szervező alapszakot.
Szintén lehet majd alapképzésen jelentkezni a környezettan szakra, és továbbra is elérhető marad az interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzési szak - a neve azonban társadalmi befogadás tanulmányokra módosul. Továbbra is meghirdethető lesz a vizuális kultúra mesterképzési szak, a szabad bölcsészet alapszak esetében pedig marad a jelenlegi rendszer, és minden specializáció működhet tovább - sorolta.
Kitért arra, hogy a művészetközvetítés képzési területen továbbra is lehet jelentkezni mozgóképkultúra és médiaismeret, képi ábrázolás, kézműves tárgykultúra és környezetkultúra szakra.
A HÖOK folytatja a társadalmi tanulmányok, a műszaki menedzser, valamint a magyar mint idegen nyelv tanári szakkal kapcsolatos tárgyalásokat - jelezte, hozzátéve: szerdán Kecskeméten a műszaki menedzser képzésről az érintett intézmények képviselőivel kerekasztal-beszélgetést tartanak.
MTI
Erről Gulyás Tibor, a szervezet elnöke beszélt egy szerdai budapesti háttérbeszélgetésen, jelezve: a jogköröket tekintve változtatásokat tartanának szükségesnek, mert a felsőoktatási törvény tervezetének jelenlegi változata alkotmányossági problémákat vet fel. A HÖOK elnöke az alaptörvény oktatási-tudományos kérdéseket érintő passzusaira hivatkozva azt mondta: felülvizsgálatot kértek, mert a mostani megfogalmazás szerint sérülne az autonómia.A hallgatói érdekvédő jelezte: bár az elnevezést nem tartják jónak, ilyen tanácsadó testületek működésére vannak nemzetközi példák, és ott jól funkcionálnak.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár április közepén az MTI-nek azt mondta: akár már szeptemberben, de legkésőbb a jövő év januárjában megkezdhetik működésüket a felsőoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei, amelyek több területen egyetértési joggal bírnak majd. Az államtitkár a konzisztóriumot olyan társadalmi testületként jellemezte, amelyben a delegáltak nem az egyetem vagy a fenntartó alkalmazottjai.
A konzisztóriumot a rektor és a kancellár mellett a fenntartó - az oktatásért felelős miniszter - által felkért, az egyetemmel jogi viszonyban nem, de szakmai viszonyban álló tagok, szakemberek alkotják majd. Egyetértési jogot gyakorolhatna a rektor személyét illetően, az egyetem intézményfejlesztési tervénél, stratégiájánál, a költségvetésnél, a beszámoló elfogadásánál, az egyetemi cégek alapításánál.
Gulyás Tibor egy másik témára kitérve közölte: a felsőoktatási törvény tervezetében a hallgatói jogokat érintő pontokat sikerült tisztázni, és a módosítás az ő jogkörüket nem érinti, megmarad az eddigi rendszer.
A szakstruktúra átalakításáról szólva jelezte: a HÖOK alapvetően államilag támogatott képzésekben gondolkodik, és értékelése szerint komoly eredményeket értek el a képzési jegyzék tervezett módosításánál.
Közlése szerint a HÖOK kezdeményezésére, a szakmai szervezetek és az egészségügyért felelős államtitkárság támogatásával továbbra is meghirdetik az egészségügyi szervező alapszakot.
Szintén lehet majd alapképzésen jelentkezni a környezettan szakra, és továbbra is elérhető marad az interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzési szak - a neve azonban társadalmi befogadás tanulmányokra módosul. Továbbra is meghirdethető lesz a vizuális kultúra mesterképzési szak, a szabad bölcsészet alapszak esetében pedig marad a jelenlegi rendszer, és minden specializáció működhet tovább - sorolta.
Kitért arra, hogy a művészetközvetítés képzési területen továbbra is lehet jelentkezni mozgóképkultúra és médiaismeret, képi ábrázolás, kézműves tárgykultúra és környezetkultúra szakra.
A HÖOK folytatja a társadalmi tanulmányok, a műszaki menedzser, valamint a magyar mint idegen nyelv tanári szakkal kapcsolatos tárgyalásokat - jelezte, hozzátéve: szerdán Kecskeméten a műszaki menedzser képzésről az érintett intézmények képviselőivel kerekasztal-beszélgetést tartanak.
MTI
Hozzászólások