IKT-konferencia - Czunyiné: a mindennapi társadalmi kérdésekre kell választ adnia az iskolának
A 21. század iskolájának a mindennapi társadalompolitikai kérdésekre kell valós választ adnia - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára az Információs Társadalom Parlamentje című tanácskozás pénteki napján tartott előadásában, Budapesten.
Czunyiné Bertalan Judit arról beszélt, három kísérőjelenségre kell megfelelően reagálni: a lemorzsolódásra, a tehetségek segítésére-gondozására, valamint az esélyteremtés fokozására. Megjegyezte: utóbbi esetben "nem feltétlenül a szociális hátrányok leküzdésére kell gondolni".
Az államtitkár szerint a 2007-ben indult uniós pénzügyi időszakban túlzottan eszközközpontúak voltak a hazai digitális fejlesztések, nem jöttek létre azok a szükséges tananyagok és kompetenciák, amelyekre szükség van ahhoz, hogy lépést lehessen tartani az e területen zajló hatalmas tempójú fejlődéssel.
Ebben már történt előrelépés, született ilyen döntés - jegyezte meg Czunyiné Bertalan Judit, hozzátéve, hogy ennek ellenére igen jelentős lemaradást kell behozni. Ebben segít az ősszel induló, digitális tananyagokat is kínáló köznevelési portál.
Utalt arra, hogy változott az utóbbi években a digitális oktatás piaca is, mindinkább a módszertani és tudástámogató eszközök nyertek teret. Megemlítette, fontos, hogy - építve a 2018 végéig a szélessávú internetet országszerte elérhetővé tévő kormányzati programra - minden iskola hozzáférjen a világhálóhoz, és élhessen az internet által kínált lehetőségekkel az oktatásban és az adminisztrációban is.
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az infokommunikációs technológiáról (IKT) szóló eseményen arról beszélt: 2013-2014-ben már sikerült összehangolni az informatikusképzés területén az akadémiai és a piaci igényeket, így a képzési tartalomról és a kimenetről szóló, az év végéig megszülető miniszteri rendelettel kapcsolatban nem számít gyökeres átalakításra.
Megemlítette: Magyarországon ma 19 helyen oktatnak informatikusokat, és "jó, az, ha ennyi intézményben folyhat a képzés", ugyanakkor felügyelni kell a színvonal megtartását.
Idén ugrott először tízezer fölé a szakot elsőként megjelölő felvételizők száma, ugyanakkor "önmagában attól, hogy kapacitást duplázunk, nem lesz elegendő hallgató" - jegyezte meg, kitérve arra is, hogy az informatikusok között a legnagyobb a lemorzsolódás.
Elmondta: átlagosan a felvettek 35 százaléka lép ki a végzettség megszerzése előtt a felsőfokú képzésből, míg tíz informatikushallgató közül három szerzi meg a diplomát. Ennek egyik okaként említette, hogy a piac már "lábon", végzés előtt elviszi a hallgatókat.
Pölöskei Gáborné köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár egyebek mellett arról beszélt: a 3200 hazai intézmény közül alig ezer használ elektronikus naplót, és szeptemberben 600, napjainkban pedig 205 iskola nem fért, fér hozzá az internethez.
Megemlítette: míg a jól pályázó intézmények korszerű számítógépparkkal rendelkeznek, az iskolák harmada olyan mértékben idegenkedik ettől a módszertől, hogy géphez juttatásuk csak direkt fejlesztéssel érhető el.
MTI
Czunyiné Bertalan Judit arról beszélt, három kísérőjelenségre kell megfelelően reagálni: a lemorzsolódásra, a tehetségek segítésére-gondozására, valamint az esélyteremtés fokozására. Megjegyezte: utóbbi esetben "nem feltétlenül a szociális hátrányok leküzdésére kell gondolni".
Az államtitkár szerint a 2007-ben indult uniós pénzügyi időszakban túlzottan eszközközpontúak voltak a hazai digitális fejlesztések, nem jöttek létre azok a szükséges tananyagok és kompetenciák, amelyekre szükség van ahhoz, hogy lépést lehessen tartani az e területen zajló hatalmas tempójú fejlődéssel.
Ebben már történt előrelépés, született ilyen döntés - jegyezte meg Czunyiné Bertalan Judit, hozzátéve, hogy ennek ellenére igen jelentős lemaradást kell behozni. Ebben segít az ősszel induló, digitális tananyagokat is kínáló köznevelési portál.
Utalt arra, hogy változott az utóbbi években a digitális oktatás piaca is, mindinkább a módszertani és tudástámogató eszközök nyertek teret. Megemlítette, fontos, hogy - építve a 2018 végéig a szélessávú internetet országszerte elérhetővé tévő kormányzati programra - minden iskola hozzáférjen a világhálóhoz, és élhessen az internet által kínált lehetőségekkel az oktatásban és az adminisztrációban is.
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az infokommunikációs technológiáról (IKT) szóló eseményen arról beszélt: 2013-2014-ben már sikerült összehangolni az informatikusképzés területén az akadémiai és a piaci igényeket, így a képzési tartalomról és a kimenetről szóló, az év végéig megszülető miniszteri rendelettel kapcsolatban nem számít gyökeres átalakításra.
Megemlítette: Magyarországon ma 19 helyen oktatnak informatikusokat, és "jó, az, ha ennyi intézményben folyhat a képzés", ugyanakkor felügyelni kell a színvonal megtartását.
Idén ugrott először tízezer fölé a szakot elsőként megjelölő felvételizők száma, ugyanakkor "önmagában attól, hogy kapacitást duplázunk, nem lesz elegendő hallgató" - jegyezte meg, kitérve arra is, hogy az informatikusok között a legnagyobb a lemorzsolódás.
Elmondta: átlagosan a felvettek 35 százaléka lép ki a végzettség megszerzése előtt a felsőfokú képzésből, míg tíz informatikushallgató közül három szerzi meg a diplomát. Ennek egyik okaként említette, hogy a piac már "lábon", végzés előtt elviszi a hallgatókat.
Pölöskei Gáborné köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár egyebek mellett arról beszélt: a 3200 hazai intézmény közül alig ezer használ elektronikus naplót, és szeptemberben 600, napjainkban pedig 205 iskola nem fért, fér hozzá az internethez.
Megemlítette: míg a jól pályázó intézmények korszerű számítógépparkkal rendelkeznek, az iskolák harmada olyan mértékben idegenkedik ettől a módszertől, hogy géphez juttatásuk csak direkt fejlesztéssel érhető el.
MTI
Hozzászólások