Kivándorlási hullám a végzős középiskolások között
Új tendencia látszik az érettségizők körében: egyre többen külföldi felsőoktatási intézménybe adják be felvételi kérelmüket.
Igaz, a külföldre jelentkezők hazai intézményeket is megjelölnek a külföldiek mellett. Nemcsak az aggasztó, hogy a külföldre jelentkezők száma nő, hanem az is, hogy ők jellemzően a hazai minőségi rangsor elején helyet foglaló középiskolák legjobb diákjai. S mivel külföldön idegen nyelven folyik az oktatás, így egyértelmű, hogy a legjobb idegen nyelvtudással rendelkező magyar diákokról van szó.
A vezető budapesti gimnáziumokból idén az érettségizők mintegy harmada jelölt meg külföldi egyetemet, míg korábban csak tíz-tizenöt százalékuk. Úgy tűnik, egyelőre a vidéki gimnáziumokat nem érte el a külföldre jelentkezés hulláma, de egyes igazgatók lehetségesnek tartják, hogy a számok a közeljövőben emelkedni fognak. Ez részben a nemzetközi érettségi program – ami jelenleg Magyarországon csak Budapesten érhető el - indításának lehet majd a következménye.
Az elmúlt két év adatait vizsgálva megállapítható, hogy az érettségizők száma is csökkent, de a felvételizők aránya sokkal nagyobb mértékben:
Felvételizők száma: 2011: 141.000, 2012: 110.000, 2013: 95.000
Érettségizők száma: 2011: 142.600, 2012: 137.600, 2013: 133.162.
Az elvándorlási kedv növekedésének okait vizsgálva az tapasztalható, hogy a diákok a kormány megszorító intézkedéseinek hatására döntenek külföld mellett. Ide sorolható az államilag támogatott felvétel gyakorlatilag megszüntetése a jogi és gazdasági szakokra, valamint a hallgatói szerződések kilátásba helyezése. A jelek szerint a külföldi egyetemeken szükség van jogászra és közgazdászra is, sőt igyekeznek a legjobb diákokat egyetemükre csábítani. A külföldi egyetemek is járják az országokat, és igyekeznek vonzóvá tenni a náluk tanulást. Prezentációkat tartanak, szóróanyagokat osztogatnak. Gyakran tanulmányi versenyeken igyekeznek a legjobbakat maguk számára megnyerni.
A külföldre jelentkező magyar diákok közül legtöbben gazdasági és társadalomtudományi képzést, vagy itthon nem induló művészeti képzést választanak. Az is vonzó tényező lehet, hogy már a magyar felvételi idejére kaphatnak pozitív választ a külföldi egyetemről, noha ez az angolszász országokban ez feltételes, a végleges eredményekhez kötött.
A legkedveltebb célországok: Ausztria, Németország, Dánia és Európán kívül az Amerikai Egyesült Államok. Legtöbben angol nyelven szeretnének továbbtanulni. Erre lehetőség van, hiszen egyre több az angol nyelvű kurzusokat hirdető egyetemek száma Európa-szerte. Elvileg tandíjmentes az osztrák, a német és a dán képzés, ám a tandíjmentesség nem egyenlő az ingyenességgel.
Amikor valaki a külföldi továbbtanulás mellett dönt, sok tényezőt kell (kellene) figyelembe venni. A tandíjmentesség mellett több helyen fizetni kell a beiratkozásért, például Bajorországban 270 eurót. A német nyelvterületen nem ritka, hogy felvételi ugyan nincs, sőt a magyar érettségit elfogadják, de az első félév, vagy az első év végén rendkívül magas mércét állító „szóró vizsgákon” kell teljesíteni. Néhány magánegyetem pedig ugyan tandíjköteles (pl. Graz), de ennek mértéke még a hazai tandíjnál is alacsonyabb. A tandíjas helyeknél pedig érdemes érdeklődni, hogy a tandíjban a könyvek, tananyagok beletartoznak-e. Egyes helyeken például a kollégiumi szállás is része a tandíjnak, de a legtöbb helyen nem. Ösztöndíjakra a legjobban teljesítő diákoknak van lehetősége.
Mindenképp számolni kell a hazainál magasabb megélhetési költségekkel: szállás, étkezés, biztosítás, telefon, internet, időnkénti hazautazás stb. A diákhitel és a diákmunka feltételi és ára pedig országonként igencsak eltérő.
Csak a legmagasabb szintű nyelvtudással érdemes nekivágni egy külföldi oktatásnak. Ha angolul tanul valaki egy harmadik nyelvű országban, akkor pedig tanácsos az adott ország nyelvét legalább kommunikációs szinten ismerni. Mind a diákoknak, mind a tanároknak pedig új készségeket kell megtanulni a jelentkezés előtt: az adott ország írott és íratlan szabályai szerinti motivációs levél, önéletrajz megírását, interjúra való felkészülést az adott nyelven.
S csak reménykedni lehet abban, hogy a külföldön szerzett tudást minél több fiatal majd a diploma megszerzése után Magyarországon szeretné hasznosítani.
http://hataratkelo.blog.hu/2013/03/25/mar_a_kozepiskolasok_is_elmennek
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2013/3/19/Egyre_tobb_diak_jelentkezik_kulfoldi_egyete_Q4SVQW
Igaz, a külföldre jelentkezők hazai intézményeket is megjelölnek a külföldiek mellett. Nemcsak az aggasztó, hogy a külföldre jelentkezők száma nő, hanem az is, hogy ők jellemzően a hazai minőségi rangsor elején helyet foglaló középiskolák legjobb diákjai. S mivel külföldön idegen nyelven folyik az oktatás, így egyértelmű, hogy a legjobb idegen nyelvtudással rendelkező magyar diákokról van szó.A vezető budapesti gimnáziumokból idén az érettségizők mintegy harmada jelölt meg külföldi egyetemet, míg korábban csak tíz-tizenöt százalékuk. Úgy tűnik, egyelőre a vidéki gimnáziumokat nem érte el a külföldre jelentkezés hulláma, de egyes igazgatók lehetségesnek tartják, hogy a számok a közeljövőben emelkedni fognak. Ez részben a nemzetközi érettségi program – ami jelenleg Magyarországon csak Budapesten érhető el - indításának lehet majd a következménye.
Az elmúlt két év adatait vizsgálva megállapítható, hogy az érettségizők száma is csökkent, de a felvételizők aránya sokkal nagyobb mértékben:
Felvételizők száma: 2011: 141.000, 2012: 110.000, 2013: 95.000
Érettségizők száma: 2011: 142.600, 2012: 137.600, 2013: 133.162.
Az elvándorlási kedv növekedésének okait vizsgálva az tapasztalható, hogy a diákok a kormány megszorító intézkedéseinek hatására döntenek külföld mellett. Ide sorolható az államilag támogatott felvétel gyakorlatilag megszüntetése a jogi és gazdasági szakokra, valamint a hallgatói szerződések kilátásba helyezése. A jelek szerint a külföldi egyetemeken szükség van jogászra és közgazdászra is, sőt igyekeznek a legjobb diákokat egyetemükre csábítani. A külföldi egyetemek is járják az országokat, és igyekeznek vonzóvá tenni a náluk tanulást. Prezentációkat tartanak, szóróanyagokat osztogatnak. Gyakran tanulmányi versenyeken igyekeznek a legjobbakat maguk számára megnyerni.
A külföldre jelentkező magyar diákok közül legtöbben gazdasági és társadalomtudományi képzést, vagy itthon nem induló művészeti képzést választanak. Az is vonzó tényező lehet, hogy már a magyar felvételi idejére kaphatnak pozitív választ a külföldi egyetemről, noha ez az angolszász országokban ez feltételes, a végleges eredményekhez kötött.
A legkedveltebb célországok: Ausztria, Németország, Dánia és Európán kívül az Amerikai Egyesült Államok. Legtöbben angol nyelven szeretnének továbbtanulni. Erre lehetőség van, hiszen egyre több az angol nyelvű kurzusokat hirdető egyetemek száma Európa-szerte. Elvileg tandíjmentes az osztrák, a német és a dán képzés, ám a tandíjmentesség nem egyenlő az ingyenességgel.
Amikor valaki a külföldi továbbtanulás mellett dönt, sok tényezőt kell (kellene) figyelembe venni. A tandíjmentesség mellett több helyen fizetni kell a beiratkozásért, például Bajorországban 270 eurót. A német nyelvterületen nem ritka, hogy felvételi ugyan nincs, sőt a magyar érettségit elfogadják, de az első félév, vagy az első év végén rendkívül magas mércét állító „szóró vizsgákon” kell teljesíteni. Néhány magánegyetem pedig ugyan tandíjköteles (pl. Graz), de ennek mértéke még a hazai tandíjnál is alacsonyabb. A tandíjas helyeknél pedig érdemes érdeklődni, hogy a tandíjban a könyvek, tananyagok beletartoznak-e. Egyes helyeken például a kollégiumi szállás is része a tandíjnak, de a legtöbb helyen nem. Ösztöndíjakra a legjobban teljesítő diákoknak van lehetősége.
Mindenképp számolni kell a hazainál magasabb megélhetési költségekkel: szállás, étkezés, biztosítás, telefon, internet, időnkénti hazautazás stb. A diákhitel és a diákmunka feltételi és ára pedig országonként igencsak eltérő.
Csak a legmagasabb szintű nyelvtudással érdemes nekivágni egy külföldi oktatásnak. Ha angolul tanul valaki egy harmadik nyelvű országban, akkor pedig tanácsos az adott ország nyelvét legalább kommunikációs szinten ismerni. Mind a diákoknak, mind a tanároknak pedig új készségeket kell megtanulni a jelentkezés előtt: az adott ország írott és íratlan szabályai szerinti motivációs levél, önéletrajz megírását, interjúra való felkészülést az adott nyelven.
S csak reménykedni lehet abban, hogy a külföldön szerzett tudást minél több fiatal majd a diploma megszerzése után Magyarországon szeretné hasznosítani.
http://hataratkelo.blog.hu/2013/03/25/mar_a_kozepiskolasok_is_elmennek
http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2013/3/19/Egyre_tobb_diak_jelentkezik_kulfoldi_egyete_Q4SVQW
Hozzászólások