Maruzsa: 10-15 százalékkal csökkenhet a szakképesítések száma 2016-tól
A tervek szerint 10-15 százalékkal csökkenhet a megszerezhető felsőoktatási szakképesítések száma a 2016-os felvételi eljárástól kezdődően - mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár az MTI-nek. Kormánydöntés májusban várható, az idei felvételizőket nem érintik a változások.
Közlése szerint az államtitkárság által kidolgozott kormányrendelet tervezete szerint - amelyet várhatóan még a héten eljuttatnak az intézményeknek, a rektori konferenciának és az egyeztetésben szereplőknek - a jelenlegi közel 650 megszerezhető szakképesítés alap- és mesterképzésben mintegy 10-15 százalékkal csökkenne.
Ez megfelel az előzetes terveknek - jelezte a helyettes államtitkár, hangsúlyozva: a képzési szerkezet átalakítása nem az intézmények ellen történik, hanem velük közösen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2005 óta folyamatosan nőtt a szakképesítések száma.
Leszögezte: a képzési szerkezet átalakítása nem szól finanszírozási kérdésekről és nem szól arról sem, hogy kevesebb vagy több hallgató van-e, nem létszám-szabályozási eszközként tekintenek rá. Abban biztosak, hogy pontosan ugyanannyi hallgató lesz a régi és az új képzési szerkezetben - mutatott rá az államtitkár.
Maruzsa Zoltán a megszűnő szakképesítéseket firtató kérdésre azt mondta: kommunikáció szak négyféle formában létezik, felsőoktatási szakképzésként, alap- és mesterképzésként, illetve szabad bölcsész szakon specializációként van kommunikáció és médiatudomány. Emellett egyes művészeti képzések is tartalmazzák.
Az államtitkárság a párhuzamosságokra kívánta a figyelmet felhívni, és az volt a kérdés a rektori konferencia szakbizottsága felé, valóban szükséges-e minden szinten képezni ezeket a szakembereket.
Az a kormányzati döntéstől függ, hogy milyen formában folyik majd ez a képzés a jövőben, nagyjából a négyféle forma közül kettő várható. Az biztos, hogy a kommunikáció és médiatudomány marad a képesítési keretrendszerben, kérdés, hogy a kommunikációs ismeretek önmagukban szakképesítésnek tekinthetők-e vagy sem.
Mint mondta, ugyanez igaz a nemzetközi tudományokra is. Az államtitkárságnak az volt az álláspontja, hogy a nemzetközi ismereteknek hangsúlyosan számos területen meg kell jelenniük, de kérdéses: ez önálló alapszakként értelmezhető-e vagy sem.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: kompromisszumos megoldásra törekednek.
Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy a pedagógusképzést nem érintik a változások, az osztatlan képzésre kívánnak fókuszálni. Egy apró módosítás várható: a csecsemő- és kisgyermekgondozás nem indul felsőoktatási szakképzésként, hanem alapszakként fut majd tovább.
A kis létszámú, úgynevezett "orchidea-szakoknál" azt vizsgálták, hogy több szinten jelenik-e meg ugyanaz a tartalom. Ha az érvényesült, hogy széles bemenet van, és kisebb létszámú mesterképzésként folytatódnak, akkor lényegében nem lesz változás.
Arra figyeltek a mesterképzéseknél, hogy hasonló néven akár négy-öt mesterképzést is "összehoztak az intézmények". Példaként a nyelvészet, nyelv-, irodalom- és kultúratudományt említette, ahol van közel tucat szak, rengeteg párhuzamossággal.
A tartalommal nincs gond, de önálló szakképesítésként nem tudták értelmezni - jelezte. Arra kívánták továbbá ösztönözni az intézményeket, hogy a munkaerőpiac által is felismerhető szakképesítésekkel próbáljanak operálni.
A törlések mellett ugyanakkor új formák megjelenése is várható, példaként említette a pszichológia szakot, amelyet eddig osztott formában hirdettek meg, és a jövőben osztatlanná válik.
Szintén az osztatlan forma megjelenése várható az agrármérnöki képzésnél, ugyanakkor megmarad az alap és mesterképzési forma is.
A mérnök- és informatikai képzésekben változások nem várhatók - jelezte, hozzátéve: a képző intézmények kifejezetten örvendetesnek tartották az osztott szerkezetet. A hallgatók kisebbik hányada kapcsolódik be a mesterképzésbe, sőt inkább az a probléma, hogy túl alacsony a bemeneti arány - jegyezte meg Maruzsa Zoltán, aki szerint nagyon jó fizetéssel lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra az alapképzés után.
Várható mintegy húsz átnevezés is, adott esetben a párhuzamosság megszüntetésére. Példaként hozta, hogy a logisztika helyett ellátásilánc-menedzsment névvel találkozhatnak majd a diákok.
Az új szakokat felmenő rendszerben vezetik be 2016-tól - mondta a helyettes államtitkár.
A rendelettervezetről április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal, és májusban kerülhet a kormány elé. A változtatások az idén felvételizőket még nem érintik, az a 2016-os felvételi eljárásban hatályosulhat - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.
MTI
Közlése szerint az államtitkárság által kidolgozott kormányrendelet tervezete szerint - amelyet várhatóan még a héten eljuttatnak az intézményeknek, a rektori konferenciának és az egyeztetésben szereplőknek - a jelenlegi közel 650 megszerezhető szakképesítés alap- és mesterképzésben mintegy 10-15 százalékkal csökkenne.Ez megfelel az előzetes terveknek - jelezte a helyettes államtitkár, hangsúlyozva: a képzési szerkezet átalakítása nem az intézmények ellen történik, hanem velük közösen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2005 óta folyamatosan nőtt a szakképesítések száma.
Leszögezte: a képzési szerkezet átalakítása nem szól finanszírozási kérdésekről és nem szól arról sem, hogy kevesebb vagy több hallgató van-e, nem létszám-szabályozási eszközként tekintenek rá. Abban biztosak, hogy pontosan ugyanannyi hallgató lesz a régi és az új képzési szerkezetben - mutatott rá az államtitkár.
Maruzsa Zoltán a megszűnő szakképesítéseket firtató kérdésre azt mondta: kommunikáció szak négyféle formában létezik, felsőoktatási szakképzésként, alap- és mesterképzésként, illetve szabad bölcsész szakon specializációként van kommunikáció és médiatudomány. Emellett egyes művészeti képzések is tartalmazzák.
Az államtitkárság a párhuzamosságokra kívánta a figyelmet felhívni, és az volt a kérdés a rektori konferencia szakbizottsága felé, valóban szükséges-e minden szinten képezni ezeket a szakembereket.
Az a kormányzati döntéstől függ, hogy milyen formában folyik majd ez a képzés a jövőben, nagyjából a négyféle forma közül kettő várható. Az biztos, hogy a kommunikáció és médiatudomány marad a képesítési keretrendszerben, kérdés, hogy a kommunikációs ismeretek önmagukban szakképesítésnek tekinthetők-e vagy sem.
Mint mondta, ugyanez igaz a nemzetközi tudományokra is. Az államtitkárságnak az volt az álláspontja, hogy a nemzetközi ismereteknek hangsúlyosan számos területen meg kell jelenniük, de kérdéses: ez önálló alapszakként értelmezhető-e vagy sem.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: kompromisszumos megoldásra törekednek.
Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy a pedagógusképzést nem érintik a változások, az osztatlan képzésre kívánnak fókuszálni. Egy apró módosítás várható: a csecsemő- és kisgyermekgondozás nem indul felsőoktatási szakképzésként, hanem alapszakként fut majd tovább.
A kis létszámú, úgynevezett "orchidea-szakoknál" azt vizsgálták, hogy több szinten jelenik-e meg ugyanaz a tartalom. Ha az érvényesült, hogy széles bemenet van, és kisebb létszámú mesterképzésként folytatódnak, akkor lényegében nem lesz változás.
Arra figyeltek a mesterképzéseknél, hogy hasonló néven akár négy-öt mesterképzést is "összehoztak az intézmények". Példaként a nyelvészet, nyelv-, irodalom- és kultúratudományt említette, ahol van közel tucat szak, rengeteg párhuzamossággal.
A tartalommal nincs gond, de önálló szakképesítésként nem tudták értelmezni - jelezte. Arra kívánták továbbá ösztönözni az intézményeket, hogy a munkaerőpiac által is felismerhető szakképesítésekkel próbáljanak operálni.
A törlések mellett ugyanakkor új formák megjelenése is várható, példaként említette a pszichológia szakot, amelyet eddig osztott formában hirdettek meg, és a jövőben osztatlanná válik.
Szintén az osztatlan forma megjelenése várható az agrármérnöki képzésnél, ugyanakkor megmarad az alap és mesterképzési forma is.
A mérnök- és informatikai képzésekben változások nem várhatók - jelezte, hozzátéve: a képző intézmények kifejezetten örvendetesnek tartották az osztott szerkezetet. A hallgatók kisebbik hányada kapcsolódik be a mesterképzésbe, sőt inkább az a probléma, hogy túl alacsony a bemeneti arány - jegyezte meg Maruzsa Zoltán, aki szerint nagyon jó fizetéssel lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra az alapképzés után.
Várható mintegy húsz átnevezés is, adott esetben a párhuzamosság megszüntetésére. Példaként hozta, hogy a logisztika helyett ellátásilánc-menedzsment névvel találkozhatnak majd a diákok.
Az új szakokat felmenő rendszerben vezetik be 2016-tól - mondta a helyettes államtitkár.
A rendelettervezetről április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal, és májusban kerülhet a kormány elé. A változtatások az idén felvételizőket még nem érintik, az a 2016-os felvételi eljárásban hatályosulhat - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.
MTI
Hozzászólások