Megtartotta első plenáris ülését a Független Diákparlament, amely céljául az összes diák érdekeinek valódi képviseletét tűzte ki

A Független Diákparlament Sajtóközleménye


2014. november 15-én, szombaton, Budapesten a Kürt Alapítványi Gimnáziumban megtartotta első plenáris ülését a Független Diákparlament, amely céljául az összes diák érdekeinek valódi képviseletét tűzte ki.

A nap során 7 bizottság jött létre, melyek egy-egy témával fognak foglalkozni a tanév során. A képviselők ezekben a témákban kinyilvánították a véleményüket a jelenlegi helyzetről, továbbá a tanév során kidolgozandó javaslatokat is tettek.

Galéria
IMGP2110
IMGP2170
IMGP2056
IMGP2301
IMGP1980
IMGP1961
DSC06554

A hit- és erkölcstan témájában a Független Diákparlament vonatkozó bizottságának álláspontja, hogy tudjanak többet a diákok a vallásokról, legyenek tájékozottabbak a témában, azonban a fiatalok nyelvén a fiatalokról essen szó, modernizációra van szükség, mert a jelenlegi rendszer elavult, továbbá az óráknak nyitottságra és toleranciára kellene nevelnie. A képviselők kiemelték, hogy ez a tudás nem egyenlő a hit gyakorlásával.

Gazdasági kérdések terén a tankönyvek, a kollégiumok, a menzai körülmények, a tanulmányi utak finanszírozása, a sportélet, a DÖK és az iskolai körülmények merültek fel. A képviselők megállapították, hogy drasztikusan emelkedtek a tankönyvárak, és azt az álláspontot képviselték, hogy a rászoruló diákoknak ingyen kellene biztosítani a tankönyveket, olyan módon, hogy azokat meg is tarthassák. A kollégiumok ügyében több konkrét példa igazolta, hogy a jelenlegi helyzet nem fenntartható, lakható körülményekre van szükség a kollégiumokban, a bizottság tagjai kitértek továbbá a felszereltség fontosságára is, valamint javaslatot tettek egy kollégiumi minőségbiztosítási rendszer, vagy felügyelőbizottság felállítására. Felmerült az iskolai dolgozók bérének emelése, valamint a rászoruló diákoknak kedvezmények nyújtása.

A tanulmányi utak ügyében a diákokra szabott támogatás szükségességét emelték ki, valamint javasolták, hogy félévente legalább egy tanulmányi út legyen biztosítva a diákok számára. A sportélethez megfelelő helyszín és biztonságos
felszerelés biztosítását tartják fontosnak. A Diákönkormányzatokban a finanszírozás és a jogkörök kérdése terén az információhiány merült fel: a bizottság szerint a DÖK jogkörei tisztázatlanok, valamint nem tudják, milyen források alapján kellene működnie. Felvetették, hogy az 50 óra közösségi szolgálat a DÖK tagjainál automatikusan legyen elszámolva. Ehhez kapcsolódóan az iskolákban a gazdasági jogkörök átláthatatlanságára hívták fel a figyelmet, továbbá javasolták, hogy a szülők is lássák, ismerjék ezeket a folyamatokat. Az iskolai körülményekről pedig megjegyezték, hogy az oktatás egy szolgáltatás, melyben az iskola állapota a szolgáltatás része, melyet az államnak kell garantálnia. Felvetették, hogy az iskola rendbetételét az 50 óra közösségi szolgálat keretében végezzék.

Javaslatot tettek arra, hogy:
- Jöjjön létre egy független felügyelőbizottság az iskolák és kollégiumok állagának minősítésére.
- Magyarország az oktatásra fordított GDP arányos költését az állam duplázza meg.
- Mivel a tankönyvek egy tanár számára munkaeszköznek minősülnek, ezért a tanároknak az általuk használt tankönyvek alanyi jogon kell hogy járjanak.
- Az első nyelvvizsga díját az állam finanszírozza.A Diákönkormányzatokkal foglalkozó bizottság szerint az alulról építkező
kezdeményezésekre kell fektetni a hangsúlyt, le kell fektetni az általános elveket, valamint fontos a segítségnyújtó programok szervezése.

Kiemelték, hogy fontos az iskolai DÖK-ök szuverenitása az iskolával szemben, azon jogok megvalósulása, amelyeket a házirend és a
jogszabályok biztosítanak, így például a DÖK-öt patronáló tanár ne vezetője, hanem segítője legyen a Diákönkormányzatnak. Kifejezték azon szándékukat is, hogy valóban minden egyes iskolában legyen Diákönkormányzat, a diákság ezek működésében aktívabban vegyen részt, és “termeljenek ki” olyan képviselőket, akik képesek felelős döntéseket hozni.
Az oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó bizottság megállapította a testnevelés kérdésében, hogy az iskolai tömegsport megszűnéséhez vezethet a heti 5 testnevelésóra. Kiemelték, hogy már egyébként is irreális a diákok óraterhelése, valamint hogy a KLIK egy felesleges
intézmény, ahogy egy képviselőjük fogalmazott: “pénznyelde”.
Az országos szintű állandó kapcsolattartással, az emberek között létrejövő “hidakkal” kapcsolatos bizottság az esélyegyenlőség megteremtését, érzékenyítő programok megszervezését tartja fontosnak. Felvetették, hogy az iskola mint szolgáltató tartson
igényfelmérést a szülők mint “fogyasztók” körében. A hatékonyság növelésére provokatív kérdéssorozatok összeállítását, elgondolkodtatást, valamint helyi szintű találkozók szervezését javasolták. Kérdésként felvetették, hogy vajon jó-e, hogy kizárólag elektronikus úton lehet
jelentkezni a felsőoktatásba.

A szakképzés és közismereti tárgyak témájában felálló bizottságban nem volt koherens álláspont az eredeti kérdésben, azonban azt a bizottság kiemelte, hogy a legtöbb jelenlegi problémának a pénzhiány az oka, és amíg az nem orvosolható, addig érdemi változások sem
várhatóak. Szerintük ma Magyarországon az oktatásban nincsen pénz, párbeszéd és türelem. A továbbtanulás témakörében az ezzel foglalkozó bizottság szerint a diákok számára kitűzött tananyag mennyisége túlságosan sok, az utolsó két évben a továbbtanulásra kellene tudniuk koncentrálni. A képviselők továbbá szükségesnek tartják a felvételi követelmények összehangolását. Az érettségihez szükséges 50 óra közösségi munka céljával, hogy a diákok emberséget tanuljanak, más szemszögből is lássák a világot, egyetértenek, és a gyakorlatot is
jónak tartják, ahol rendesen meg van szervezve mindez a diákok számára. Az előrehozott érettségikről azt az álláspontot alakították ki, hogy azokat vissza kéne álltani, hogy ne csak az idegen nyelvek és az informatika tárgyakban lehessen letenni ezeket, mivel ez az utolsó két évben tehermentesítést jelentene. A tanárok továbbképzéséről az fogalmazódott meg, hogy azt ne csak “kipipálják”, hanem tartsanak jó képzéseket, melyeken a pedagógusok a kreatív, élményalapú tanításhoz kaphatnának további ötleteket, mivel a diákokat ez motiválhatja a
tanulás során.
Kelt: Budapest, 2014. november 16.
Független Diákparlament Operatív Bizottsága

Hozzászólások

Legrosszabb felvételi történetek az internetről

Legrosszabb felvételi történetek az internetről

Felvételizők és felvételi irodán, bizottságban dolgozók legmegdöbbentőbb esetei.

Durván beszélt erkölcstanórán a budai iskola igazgatója a diákokkal – hangfelvétel

Durván beszélt erkölcstanórán a budai iskola igazgatója a diákokkal – hangfelvétel

Az összevágott hangfelvételen a diákokat alázta és veréssel fenyegette az igazgató-tanár mindezt durva szavak kíséretében.

5 érdekesség az érettségiről

5 érdekesség az érettségiről

Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter is kritizálta az érettségit, amit az osztrákok varrtak a magyar középiskolások nyakába.

13 hiba, amivel elronthatod az érettségit

13 hiba, amivel elronthatod az érettségit

Ne kövesd el ezeket a baklövéseket, ha jó eredményt szeretnél elérni a vizsgákon!

Toldi kapcsán a terrorizmusról kérdezik az irodalomkönyvben a hatodikosokat

Toldi kapcsán a terrorizmusról kérdezik az irodalomkönyvben a hatodikosokat

Meglepő kérdést tesznek fel a Toldi egyik fejezetével kapcsolatban a 12 éves gyerekeknek.

Saját magát osztályoztatta le diákjaival a vépi tanárnő - fotó

Saját magát osztályoztatta le diákjaival a vépi tanárnő - fotó

A pedagógus szerint, ha ő értékeli a munkájukat, akkor a gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy ugyanezt megtegyék.

Panaszlevél a magyar diákoktól, hogy az iskola elveszi az életüket

Panaszlevél a magyar diákoktól, hogy az iskola elveszi az életüket

A középiskolás Emőke után most újabb fiatalok fakadtak ki a közösségi oldalon.

Elképesztő nyílt levélben osztotta ki a középiskolás lány az Oktatási Hivatalt

Elképesztő nyílt levélben osztotta ki a középiskolás lány az Oktatási Hivatalt

A középiskolás a közösségi oldalon olvasott be a hivatalnak, írását pedig már többezren osztották meg.

29 szakmához kell konyítania az óvónéninek

29 szakmához kell konyítania az óvónéninek

A játéknál sokkal több mindenhez kell értenie annak, aki óvónéniként dolgozik.

Rossz jegyek vannak, sikerélmény nincs!

Rossz jegyek vannak, sikerélmény nincs!

Mi motiválja a gyereket, ha a suliban a tanár megalázza?

http://ujhazak.com