Nem lehet több LSD a könyvekben!

Változik a helyesírási szótár, és az erőfeszítések ellenére néhány módosítás kiszivárgott. Nagy reformra nem kell számítani, pedig itt-ott szükség lenne rá.

Folyik a helyesírási szabályzat szerkesztése, írja a Nyelv és Tudomány. Már több mint egy éve lezárultak a módosítások, s noha a jelenlegi kiadás sok helyütt kívánnivalót hagy maga után a megfogalmazások és a magyarázatok tekintetében, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvi Bizottsága mégsem vállalkozott a nagy reformra, amelyre szükség volna.

A jelenleg érvényben lévő tizenegyedik kiadást apró kozmetikázásokkal váltják majd tizenkettedikre, amely értelme megkérdőjelezhető, hiszen az új kiadás nagyon kevés esetben tartalmaz majd helyesírásra vonatkozó változtatásokat. Mégis, a nyest.hu szerint az 1954-es és 1984-es változatokat kivéve, amikor igen radikális változások léptek érvénybe, a korábbi frissítések sem tartalmaztak túl sok változást - így aztán a 12. sem lehet különösebben eltérő. Nézzünk is meg egy-két változást, amire később figyelnünk kell, ha helyesen akarunk fogalmazni (márpedig akarunk)!

"Az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak. Továbbra sem lesz azonban lehetséges kötőjellel írni azokat az összetett szavakat, amelyek hat szótagnál hosszabbak, de csak két összetételi tagból állnak (alumínium-megmunkálás), amelyek több tagból állnak, rövidek, de szerkezeti egyértelműsítésük indokolná a kötőjel használatát, vagy amikor az összetétel egyszeres, rövid, olvasás segítése szempontjából mégis célszerű lenne kötőjelet használni (fa-szék, pác-só)" - írja a barokk körmondatot a nyest.hu.
Azaz például a idegennyelvismeret szót nem kell kötőjeleznünk, noha hat szótagnál jóval hosszabb, és a kötőjelet a -kibocsátás elé megszokásból várnánk. Ha azonban csak két összetételi tagból állnak (ahogy a példa az alumínium-megmunkálásnál mutatja), továbbá azokat is kötőjellel írjuk, amelyek rövidek, és ahol indokolt a kötőjel használata, hogy megkönnyítse az olvasást. Nehogy félreértsük a faszék szót, vagy rosszul olvassuk a pácsót!

Az eddigi szabályzat 189. cikkelye alapján "az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk," ezentúl azonban a pénzügyi osztályt Pénzügyi Osztálynak is írhatjuk belső használatkor. Ez talán értelmetlen szabály, hiszen (ismételten idézet a nyest.hu-tól) "A gyakorlatban ez a szabály értelmezhetetlen: belső használatú dokumentumokon bárki azt csinál, amit akar – másrészt nehéz elképzelni, mi minősülhet egy minisztériumban belső dokumentumnak, legalábbis ha feltételezzük, hogy demokratikusan, átláthatóan működik."
A kisbetűk és nagybetűk tengernyi szabálya sokaknak okoz masszív fejfájást a tulajdonnevek helyesírásánál, azonban az talán mindenkinek ismerős még, hogy az intézménynevekben minden szót nagybetűvel írunk (az és kivételével). Például Katona József Színház, Országos Széchényi Könyvtár. Mégis, a Bem mozi névben a mozi eddig kisbetűst volt. Ezzel a szabályzattal ennek vége: ha úgy tetszik, írhatjuk Bem Mozinak is, sőt: írhatunk Sport Sörözőt is - de még a Sziget Fesztivált is!

A változtatások a toldalékolást is érintik, szintén könnyítő szerepet felvállalva. A nyest.hu a düh szót hozza példának. Ezt az emberek (hasonlóan a cseh szóhoz) kétféleképpen ejtik: a h hang ejtésével [düh] és anélkül [dü]. A szó írásában természetesen továbbra sincs fennakadás a toldalékoláskor: a h hangot minden esetben jelölni kell dühe, dühünk, dühöt stb. alkalmakkor, azonban beszédben változik a kiejtés lehetősége. -val/-vel toldalékolás esetén ugyanis mostantól nemcsak a dühvel [düvel] alak lesz szabályos és hivatalosan elfogadott, hanem a dühhel forma is.
A számnevek toldalékolásában is jött néhány újítás. Megtanulandó szabály volt eddig az április 1-jén használat; mostantól azonban lehet majd 1-én alakot is használni. Sőt, az elsej(e)i alak használata esetén nemcsak az 1-j(e)i, hanem az 1-(e)i formában is használható lesz. De hogy vajon ez a módosítás annak hatására érkezett-e, hogy a mai fiatal társadalom többnyire képtelen (vagy szándékosan nem akar) helyesen írni a közösségi oldalakon, és az ott fölszedett és helytelenül megtanult írásmódot alkalmazza a gyakorlatban is, nem tudni...

Módosulnak a rövidítésre értelmezett regulák is. A Magyar Nyelvi Bizottság elveti az egyféle rövidítéseket, és mostantól "a római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásdpedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem)" - természetesen ismét a félreértések elkerülése végett. Egy dologra viszont jó, ha már most figyelünk, nehogy leégjünk az év végén: mostantól nem használhatjuk a b. ú. é. k. formát: csak a BÚÉK lesz az elfogadott!

Az összes változtatás természetesen csak a tizenkettedik kiadással lesz végleg tisztázott, amelyre még várnunk kell.