A monetáris tanács minden jelenlévő tagja támogatta a kamattartást
A monetáris tanács legutóbbi, február 24-i ülésén a tanács összes jelenlévő tagja egyhangúlag támogatta a jegybanki alapkamat tartását.
A monetáris tanács rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet az MNB szerdán tett közzé a honlapján, kiderül: a tanács megítélése szerint az aktuális kamatszint még támogatja az inflációs cél középtávú elérését és biztosítja a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését, ezért nem látja indokoltnak annak megváltoztatását.
Az alapkamat 2,1 százalékos szinten tartása mellett voksolt Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy rövid távon tovább erősödtek a lazább monetáris politika irányába mutató kockázatok, azonban majd a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében, a középtávú inflációs és reálgazdasági kilátások átfogó áttekintését követően értékelik a monetáris kondíciók esetleges további lazításának szükségességét.
Ezzel összefüggésben több tanácstag hangsúlyozta, hogy az alapkamat mostani tartása növeli a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát.
A monetáris tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad.
A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
A januári inflációs adat alapján a fogyasztói árak historikusan alacsony dinamikát mutatnak. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció visszafogott alakulása, a kihasználatlan kapacitások nagysága, valamint az inflációs várakozások mérséklődése.
A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat.
A piaci szolgáltatások alacsony árindexe alapján növekedett a valószínűsége a másodkörös hatások kialakulásának.
Közölték, a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás az előrejelzési horizont második felében számottevően gyengülhet, és bár a lefelé mutató kockázatok erősödése mellett, de az infláció az előrejelzési horizont második felében elérheti az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékhoz közeli értéket.
A monetáris tanács megítélése szerint az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél elérése a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.
A tanács következő kamatmeghatározó ülését március 24-én tartja, amelyről április 8-án tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
MTI
A monetáris tanács rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet az MNB szerdán tett közzé a honlapján, kiderül: a tanács megítélése szerint az aktuális kamatszint még támogatja az inflációs cél középtávú elérését és biztosítja a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését, ezért nem látja indokoltnak annak megváltoztatását.Az alapkamat 2,1 százalékos szinten tartása mellett voksolt Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy rövid távon tovább erősödtek a lazább monetáris politika irányába mutató kockázatok, azonban majd a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében, a középtávú inflációs és reálgazdasági kilátások átfogó áttekintését követően értékelik a monetáris kondíciók esetleges további lazításának szükségességét.
Ezzel összefüggésben több tanácstag hangsúlyozta, hogy az alapkamat mostani tartása növeli a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát.
A monetáris tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad.
A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
A januári inflációs adat alapján a fogyasztói árak historikusan alacsony dinamikát mutatnak. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció visszafogott alakulása, a kihasználatlan kapacitások nagysága, valamint az inflációs várakozások mérséklődése.
A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat.
A piaci szolgáltatások alacsony árindexe alapján növekedett a valószínűsége a másodkörös hatások kialakulásának.
Közölték, a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás az előrejelzési horizont második felében számottevően gyengülhet, és bár a lefelé mutató kockázatok erősödése mellett, de az infláció az előrejelzési horizont második felében elérheti az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékhoz közeli értéket.
A monetáris tanács megítélése szerint az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél elérése a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.
A tanács következő kamatmeghatározó ülését március 24-én tartja, amelyről április 8-án tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
MTI
Hozzászólások