A társasági adózásban és illetékekben változások várhatók januártól
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban a társasági adót és az illetékeket érintő módosítások is vannak, a legfontosabb változásokat a PwC hírlevelében foglalta össze.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt illetően bejelentett részesedések esetén a minimális részesedésszerzés mértéke a nemzetközi gyakorlatot követve 30-ról 10 százalékra változik, míg a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő 75 napra emelkedik.
A törvényjavaslat (a mikrogazdálkodókat érintő kisebb eltéréssel) átveszi a számviteli törvény által meghatározott nem jelentős összegű hiba fogalmát. A nem jelentős összegű hiba adóhatását a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe venni, így szükségtelenné válnak és kikerülnek a törvény szövegéből az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalapot módosító tételek.
A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével nemcsak az adózó, hanem kapcsolt vállalkozása is (természetesen megosztva) csökkentheti az adózás előtti eredményét. A csökkentő tétel alkalmazására akkor lesz lehetőség, ha a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódik mind az adózó, mind a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, valamint a kapcsolt vállalkozás nyilatkozik a kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költségéről, illetve ebből az adózó által érvényesíthető összegről. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért a felek egyetemlegesen felelnek, valamint a társasági adóbevallásban mindkét fél adatszolgáltatásra köteles.
Az ingatlannal rendelkező vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett 2014. január 1-jétől a könyv szerinti értékek alapján történik. A törvényjavaslat a telephely definíciót kiegészíti, és nevesíti az ingatlanok értékesítését.
A kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett hitelek kamata utáni adókedvezmény a 2013. december 31. után felvett hitelek tekintetében a korábbi 40-ről – a de minimis szabályokra is figyelemmel - 60 százalékra bővül.
Az illetékeket érintő jelentős változás, hogy újraszabályozzák a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. 2014-től a minősítés szempontjából irreleváns a megszerzett társaság főtevékenysége, ehelyett a társaság beszámolójában kimutatott (pénzeszközök és pénzkövetelések nélküli) eszközök és az ingatlanok aránya lesz a mérvadó.
A gazdálkodó szervezetek közötti követeléselengedés és tartozásátvállalás illetékmentessége külföldi vagyonszerző fél esetén 2014-től feltételekhez kötött. A mentesség akkor érvényesíthető, ha a külföldi vagyonszerző bejegyzés szerinti országában a társasági adónak megfelelő adó összege legalább 10 százalék, és a részesedések értékesítését terhelő adó is eléri a 10 százalékot.
A javaslat számos ponton módosítja a jelenleg hatályos szabályozást. Az ajándékozási illetékmentességet kiterjeszti a házastársakra, illetékmentessé válik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés - ismerteti a hírlevél.
MTI
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt illetően bejelentett részesedések esetén a minimális részesedésszerzés mértéke a nemzetközi gyakorlatot követve 30-ról 10 százalékra változik, míg a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő 75 napra emelkedik.
A törvényjavaslat (a mikrogazdálkodókat érintő kisebb eltéréssel) átveszi a számviteli törvény által meghatározott nem jelentős összegű hiba fogalmát. A nem jelentős összegű hiba adóhatását a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe venni, így szükségtelenné válnak és kikerülnek a törvény szövegéből az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalapot módosító tételek.
A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével nemcsak az adózó, hanem kapcsolt vállalkozása is (természetesen megosztva) csökkentheti az adózás előtti eredményét. A csökkentő tétel alkalmazására akkor lesz lehetőség, ha a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódik mind az adózó, mind a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, valamint a kapcsolt vállalkozás nyilatkozik a kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költségéről, illetve ebből az adózó által érvényesíthető összegről. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért a felek egyetemlegesen felelnek, valamint a társasági adóbevallásban mindkét fél adatszolgáltatásra köteles.
Az ingatlannal rendelkező vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett 2014. január 1-jétől a könyv szerinti értékek alapján történik. A törvényjavaslat a telephely definíciót kiegészíti, és nevesíti az ingatlanok értékesítését.
A kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett hitelek kamata utáni adókedvezmény a 2013. december 31. után felvett hitelek tekintetében a korábbi 40-ről – a de minimis szabályokra is figyelemmel - 60 százalékra bővül.
Az illetékeket érintő jelentős változás, hogy újraszabályozzák a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. 2014-től a minősítés szempontjából irreleváns a megszerzett társaság főtevékenysége, ehelyett a társaság beszámolójában kimutatott (pénzeszközök és pénzkövetelések nélküli) eszközök és az ingatlanok aránya lesz a mérvadó.
A gazdálkodó szervezetek közötti követeléselengedés és tartozásátvállalás illetékmentessége külföldi vagyonszerző fél esetén 2014-től feltételekhez kötött. A mentesség akkor érvényesíthető, ha a külföldi vagyonszerző bejegyzés szerinti országában a társasági adónak megfelelő adó összege legalább 10 százalék, és a részesedések értékesítését terhelő adó is eléri a 10 százalékot.
A javaslat számos ponton módosítja a jelenleg hatályos szabályozást. Az ajándékozási illetékmentességet kiterjeszti a házastársakra, illetékmentessé válik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés - ismerteti a hírlevél.
MTI
Hozzászólások