Banki elszámolás - Elhalasztotta a határozathozatalt a bíróság az MNB kontra Zalavölgye Takarékszövetkezet közérdekű perben (2. rész)
Július 24-re halasztotta a határozathozatalt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kontra Zalavölgye Takarékszövetkezet közérdekű perben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla.
A csütörtöki tárgyaláson ismertetett elsőfokú ítélet szerint a Fővárosi Törvényszék június 11-én kihirdetett határozatában részben helyt adott az MNB közérdekű keresetének. Megállapította, hogy az alperes takarékszövetkezet általános szerződési feltételeinek (ászf) az ítéletben felsorolt pontjai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek, ezt meghaladóan a felperes MNB keresetét elutasította.
A peres felek pernyertességének arányát 90:10 százalékban állapította meg az MNB javára, egyben kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 135 ezer forint eljárási illetéket, továbbá a felperesnek 635 ezer forint perköltséget. A fennmaradó 15 ezer forint eljárási illetéket a magyar állam viseli.
Az ítélet ellen az MNB fellebbezett, azt kérte, a pernyertesség arányát 96:4 százalékban állapítsa meg a bíróság. A takarékszövetkezet fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte.
Az elsőfokú ítélet szerint az alperes általános szerződéses feltételeinek meghatározott időszakokban alkalmazott egyes rendelkezései az ügyfelek számára kedvezőtlen szerződésmódosítás tilalmáról, illetve új díj vagy költség bevezetésének tilalmáról rendelkeztek, ezért nem tisztességtelenek és nem érvénytelenek. A bíróság ugyancsak elutasította az MNB keresetét annak a pontnak a vonatkozásában, amely meghatározott időszakban referenciakamatlábhoz kötött szerződésmódosításról rendelkezett.
A felperes fellebbezésében azt kérte, hogy a Fővárosi Bíróság a magyar állam által viselendő illeték mértékét 7 ezer forintban, az alperes által fizetendő illetékét 143 ezer forintban, az alperes által viselendő perköltséget 673 100 forintban állapítsa meg, és marasztalja el az alperest a másodfokú perköltségben.
Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság pernyertességének arányát tévesen állapította meg. Keresetét nyolc pont tekintetében utasította el, holott keresetpontosításában öt pont tekintetében keresetétől elállt, ezért a bíróság által megállapított 10 százalékkal szemben csupán 4 százalékban lett pervesztes.
Az alperes takarékszövetkezet az ítélet helybenhagyását kérte. Ellenkérelme szerint soha nem vitatta, hogy általános szerződési szabályzatának több rendelkezése nem felelt meg a vonatkozó törvényeknek, 2010. november 27. és 2014. július 19. között azonban csak nem rendszeres díjat emelt, az pedig nem esik a törvény hatálya alá.
A másodfokú tárgyaláson a felperes jogi képviselője fenntartotta az írásos fellebbezésében foglaltakat, és a bíróság kérdésére megerősítette, hogy fellebbezése kizárólag a perköltségre irányul. Az alperes ugyancsak fenntartotta ellenkérelmét, és hangsúlyozta, hogy a törvény hatálya alá tartozó költség-, jutalék-, díj- illetve kamat egyoldalú emelésére nem került sor a takarékszövetkezetnél.
Az MNB 16 pénzügyi intézménnyel szemben indított közérdekű keresetet a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön-, és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.
A pénzügyi intézmények közül 138 úgy nyilatkozott, hogy 2010. november 27. és 2014. július 19. között nem volt náluk egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosítás, 56 pedig alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal, ellenük nem indított pert az MNB.
MTI
A csütörtöki tárgyaláson ismertetett elsőfokú ítélet szerint a Fővárosi Törvényszék június 11-én kihirdetett határozatában részben helyt adott az MNB közérdekű keresetének. Megállapította, hogy az alperes takarékszövetkezet általános szerződési feltételeinek (ászf) az ítéletben felsorolt pontjai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek, ezt meghaladóan a felperes MNB keresetét elutasította.
A peres felek pernyertességének arányát 90:10 százalékban állapította meg az MNB javára, egyben kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 135 ezer forint eljárási illetéket, továbbá a felperesnek 635 ezer forint perköltséget. A fennmaradó 15 ezer forint eljárási illetéket a magyar állam viseli.
Az ítélet ellen az MNB fellebbezett, azt kérte, a pernyertesség arányát 96:4 százalékban állapítsa meg a bíróság. A takarékszövetkezet fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte.
Az elsőfokú ítélet szerint az alperes általános szerződéses feltételeinek meghatározott időszakokban alkalmazott egyes rendelkezései az ügyfelek számára kedvezőtlen szerződésmódosítás tilalmáról, illetve új díj vagy költség bevezetésének tilalmáról rendelkeztek, ezért nem tisztességtelenek és nem érvénytelenek. A bíróság ugyancsak elutasította az MNB keresetét annak a pontnak a vonatkozásában, amely meghatározott időszakban referenciakamatlábhoz kötött szerződésmódosításról rendelkezett.
A felperes fellebbezésében azt kérte, hogy a Fővárosi Bíróság a magyar állam által viselendő illeték mértékét 7 ezer forintban, az alperes által fizetendő illetékét 143 ezer forintban, az alperes által viselendő perköltséget 673 100 forintban állapítsa meg, és marasztalja el az alperest a másodfokú perköltségben.
Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság pernyertességének arányát tévesen állapította meg. Keresetét nyolc pont tekintetében utasította el, holott keresetpontosításában öt pont tekintetében keresetétől elállt, ezért a bíróság által megállapított 10 százalékkal szemben csupán 4 százalékban lett pervesztes.
Az alperes takarékszövetkezet az ítélet helybenhagyását kérte. Ellenkérelme szerint soha nem vitatta, hogy általános szerződési szabályzatának több rendelkezése nem felelt meg a vonatkozó törvényeknek, 2010. november 27. és 2014. július 19. között azonban csak nem rendszeres díjat emelt, az pedig nem esik a törvény hatálya alá.
A másodfokú tárgyaláson a felperes jogi képviselője fenntartotta az írásos fellebbezésében foglaltakat, és a bíróság kérdésére megerősítette, hogy fellebbezése kizárólag a perköltségre irányul. Az alperes ugyancsak fenntartotta ellenkérelmét, és hangsúlyozta, hogy a törvény hatálya alá tartozó költség-, jutalék-, díj- illetve kamat egyoldalú emelésére nem került sor a takarékszövetkezetnél.
Az MNB 16 pénzügyi intézménnyel szemben indított közérdekű keresetet a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön-, és lízingszerződéseikkel kapcsolatos, tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.
A pénzügyi intézmények közül 138 úgy nyilatkozott, hogy 2010. november 27. és 2014. július 19. között nem volt náluk egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosítás, 56 pedig alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal, ellenük nem indított pert az MNB.
MTI
Hozzászólások